Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 2. szám - Könyv- és folyóiratszemle. Érdekességek a biotechnológiai kutatások, szabadalmak köréből, különös tekintettel az etikai kérdésekre
36 Érdekességek a biotechnológiai kutatások, szabadalmak köréből, különös tekintettel az etikai kérdésekre letileg akadályozzák meg, hogy külföldi kutatóintézetek mohamedán országokban végezzék el azokat a kísérleteiket, amelyeket saját országukban nem végezhetnek el. Ugyanakkor ez a szakértői értekezlet egyáltalán nem vetette el a klónozási technológiák alkalmazását növényekre és állatokra. Az al-Azhar Egyetem mohamedán dogma professzora viszont a klónozási kísérletek teljes abbahagyására szólított fel azon az alapon, hogy ezek nem felelnek meg az iszlám követelményeknek, és az előnyök nem haladják meg a hátrányokat. Az Amerikai Egyesült Államokban a mindenféle klónozás tilalmára való felhívások első nagy rohama után csillapodni látszanak a kedélyek. A Ház egészségügyi albizottságának vezetői egyértelműen a tudományos haladás és fellendülés eredményének tekintik a klónozást, amelyet gondosan felügyelni, de nem betiltani kell. Egy olyan fejlesztés, amely elvezethet eddig gyógyíthatatlan betegségek, mint a cisztás fibrózis vagy a sarlósejtes anémia gyógyításához, összességében nem lehet káros. Ezért lenne helytelen olyan törvény bevezetése, amely tiltja a klónozást általában. Az Amerikai Elet Liga vezetője ezekre a véleményekre reagálva vitatja a tudósoknak azt a jogát, hogy úgy manipulálják az emberi életet, ahogy akarják, és elsöpörjenek mindenkit, aki útjukba áll. „Az ember klónozása pedig olyan ördögi lépés, amelynek sohasem szabad megtörténnie.” Forrás: Biotechnology Law Report 16, 62B (1997) DEKLARÁCIÓ A KLÓNOZÁS ÉS A TUDOMÁNYOS KUTATÁS INTEGRÁCIÓJÁNAK VÉDELMÉBEN (teljes szöveg) Alulírottak üdvözöljük a magasabbrendű állatok klónozásában elért jelentős fejlemények közzétételét. Ebben a században a fizikai, biológiai és környezeti tudományok új távlatokat nyitottak meg az emberiség látóhatárán. Az eddigi mérleg az, hogy ezek a fejlesztések óriási javuláshoz vezettek az emberiség jólétében. Amikor ezek az új technológiák jogi és etikai kérdéseket vetettek fel, az emberi közösség mindig készséget mutatott, hogy nyíltan elébe álljon ezeknek a kérdéseknek, és olyan feleleteket adjon, amelyek az emberiség általános jóléte felé vezetnek. A magasabbrendű állatok klónozása vethet fel etikai aggályokat. Megfelelő irányvonalakat kell kifejleszteni, amelyek megakadályozzák a helytelen alkalmazást, miközben a klónozási technikák előnyeit ki kell használni. Az ilyen irányvonalaknak a legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük az emberi lények autonómiáját és választási lehetőségét. Minden erőfeszítést meg kell tenni azzal kapcsolatban, hogy ne gátolhassák meg a tudományos kutatás szabadságát és integritását. Eddig még senki sem mutatta be pontosan, hogy emberi lények hogyan klónozhatok. Az a lehetőség azonban, hogy a jelenlegi fejlettség utat nyithat az ilyen klónozás felé, a tiltakozás áradatát indította be. Aggodalommal figyeljük a széles körű felhívásáradatot: elhalasztani vagy beszüntetni a klónozási kutatást. Csak néhány név a tiltakozók köréből: Bili Clinton, az Egyesült Államok elnöke, Jacques Chirac, Franciaország elnöke, John Major, Nagy-Britannia korábbi miniszterelnöke és a Vatikán. Úgy véljük, hogy az emberiség legerőteljesebb eszköze a józan ész, amelynek segítségével kibogozhatjuk a problémákat, amelyekkel szembenézünk. Az ésszerű érvek azonban csak igen szűk területre korlátozódnak a klónozásra zúduló támadásáradatban . A kritikusok élvezettel vonnak párhuzamot Mary Shelley Frankensteinjével és Ikarosz mítoszával, szörnyű következményeket jósolva, ha a tudósok ilyen kérdéseket fel mernek vetni. A legbántóbb kritikák hátterében bizonyára az a feltevés áll, hogy az emberi klónozás sokkal mélyebb morális kérdéseket vet fel, mint amilyenek a korábbi komolyabb tudományos vagy technikai fejlődési lépésekkel kapcsolatban eddig szembenéztünk. Milyen morális kérdéseket vet fel az emberi klónozás? Bizonyos vallások azt tanítják, hogy az emberi lények alapvetően eltérnek más emlősöktől, és az emberek egy istenség által adott halhatatlan lélekkel rendelkeznek, amely olyan értékeket ad nekik, amelyeket nem lehet összehasonlítani más élő dolgok értékeivel. Az emberi természetet egyedinek és megszenteltnek tartják. Minden olyan tudományos fejlemény, amely ezen emberi természet megváltoztatásának kockázatát jelentheti, elvetendő. Az ilyen dogmák nagyon mélyen be lehetnek gyökerezve, mégis megkérdezzük, lehet-e ezeket annak eldöntésére felhasználni, használhatják-e az emberi lények az új biotechnológiából származó előnyöket? A tudományos világ vélheti úgy, hogy a homo sapiens az állatvilág tagja. Az emberi képességek mértékben igen, de nem különböznek formában azoktól, amelyek a magasabbrendű állatokban találhatók. Az emberiség gondolatokban, érzésekben, törekvésekben és reményekben gazdag szellemi kincse az agy elektrokémiai folyamataiból ered és nem immateriális lélekből, amely úgy működik, hogy műszerrel ki nem mutatható. A klónozással kapcsolatos jelenlegi vitákban tehát felvetődik a kérdés: a természetfölötti vagy szellemi erők ügynökei minősíthetnek-e ebben a kérdésben, résztvehetnek-e egyáltalán ebben a vitában? Elismerjük mindenkinek azt a jogát, hogy meghallgattassék. Mi azonban úgy hisszük, hogy ebből indulhat ki az a reális veszély, amely visszaszoríthatja az óriási lehetséges előnyökkel járó kutatást csak azért, mert egyes embercsoportok hitével összeütközésbe kerül. Tudjuk, hogy hasonló ellenérzések vetődtek fel a boncolással, érzéstelenítéssel, mesterséges megtermékenyítéssel és napjaink genetikai forradalmával általában - és ma már senki sem vitatja az ezekből a fejlesztésekből származó előnyöket. Az emberiség nézetei, véleményei az emberiség mitikus múltjában gyökereznek, de ezek nem lehetnek elsődlegesek a klónozással kapcsolatos morális döntések kialakításában. Nem látunk nagyon súlyos etikai dilemmákat ma már a nem humán magasabbrendű állatok klónozásában. Még nem tudjuk teljesen világosan, hogy mik lesznek a jövő fejleményei az emberi szövetek klónozásában, sőt, magá-
