Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 2. szám - Könyv- és folyóiratszemle. Érdekességek a biotechnológiai kutatások, szabadalmak köréből, különös tekintettel az etikai kérdésekre
34 Érdekességek a biotechnológiai kutatások, szabadalmak köréből, különös tekintettel az etikai kérdésekre akkor lenne indokolt, ha a vizsgálati privilégiumot élvezni kívánó fél javítaná a terméket, vagy új területen való felhasználást célozna meg. A felperes véleménye szerint viszont itt csak arról van szó, hogy az alperes felhívja a figyelmet piaci jelenlétére, és előkészüljön a gyártásra a szabadalom lejárta után. Ezt a véleményt osztotta mind a kerületi bíróság, mind egy felsőbb szintű területi bíróság, amelyek kimondták a bitorlás meglétét. Ezeket a döntéseket semmisítette meg A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (XZR 68/94, 1997. április 17.). Az indokolásban kifejtik, hogy a 11.2 cikkely szóhasználatában kivesz a szabadalomból minden olyan kísérleti tevékenységet, amely a találmány tárgyára vonatkozik, tekintet nélkül arra, hogy ez a vizsgálat tisztán tudományos, vagy zömmel ipari-kereskedelmi terjesztési céllal folyik-e. Az tehát, hogy a kísérleti felhasználásnak gazdasági-piacszerzési céljai is vannak, nem zárja ki a „vizsgálati privilégium” kedvezményének felhasználását. A jelen esetben a kísérletek vitathatatlan piacszerzési célja mellett szó van más technológiával készült termék és más kiszerelés kipróbálásáról is, a „vizsgálati privilégium” tehát indokolt. Nem alkalmazható a vizsgálati privilégium, ha a vizsgálat kizárólag a piaci jelenlétet kívánja bemutatni harmadik felek számára már elvégzett kísérletek megismétlésével. Vitathatatlan az alkalmazhatóság, ha az eljárás vagy termék javítását, vagy alkalmazási terület vagy forma előnyös változtatását célozzák a kísérletek. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság ítéletét jóval megelőzte egy ismert brit döntés (Brit Fellebbezési Bíróság, 1985. június 16.), amely szabadalmazott herbicidek bizonyos szabadföldi kísérleti felhasználását nem tekintette bitorlásnak, mivel ezeknek a herbicideknek olyan területeken és olyan körülmények közt kísérletezték ki az alkalmazhatóságát, amely kísérleteket az eredeti szabadalmi leírás szerint nem végeztek el. A technikai haladás elősegítése tehát a kísérletek céljai között volt, bár nem lehetett vitás, hogy a fő cél a jelenlét bizonyítása és a piaci felkészülés volt. Erre az ítéletre hivatkoznak a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság jelen döntésében is. A jelen esetből is világosan észrevehető az utóbbi évek tendenciája a szabadalmasok monopóliumának csökkentésére. A szabadalmi rendszer céljai közt szerepel a meglevő technikai megoldások gyors és állandó továbbfejlesztésének lehetősége, és a szabadalmasnak jobban el kell tűrnie termékének vagy eljárásának kísérleti felhasználását. A jelen döntés a vizsgálati privilégium alkalmazhatósága mellett döntött, holott látható, hogy a fő cél a piaci jelenlét bizonyítása harmadik felek, a szabadalom lejárta utáni üzletfelek számára. Az ügy az Alkotmánybíróság előtt van, de a cikk írói szerint nem várható a döntés megváltoztatása. Forrás: Vossius & Partner Biotechnology Law Report 16, 583 (1997) POLITIKAI ELLENTMONDÁSOK A BIOTECHNOLÓGIÁBAN 1985-ben meghalt egy fiatalember, aki gyermekkorában humán növekedési hormont kapott. Ezt az esetet a rekombináns DNS technika elleni aktivisták mindig elfelejtik idézni. A növekedési hormont balesetben meghalt emberek mellékveséiből nyerték, tehát nem genetikai mérnökség eredménye volt. A halál oka a Creutzfeld-Jacobkór akkor még nem ismert prionja volt; az egyik mellékvese donor szenvedhetett ebben a kórban. Orvosi hiba nem történt, ekkor ez a kór még kimutathatatlan volt. Genetikai manipulációval előállított növekedési hormonnal ez viszont nem fordulhatott volna elő, mivel ez tiszta kémiai anyag, és egyedül csak ez a biztonságos anyag! Számos más példa is felhozható a rekombináns DNS-technikával előállított anyagok alkalmasabb voltáról - a rekombináns DNS-technikával előállított anyagok káros voltáról viszont egyetlen adat sincs, holott ez ügyben az ellenző aktivisták mindent megtesznek. Nincsenek más olyan termékei a világnak, amelyeknél a szempont a terméknek magának a tisztasága és hasznossága helyett az előállítás módja lenne. A genetikai manipulációval előállított termékeknél mégis az előállításra koncentrálnak, holott a végtennék bizonyítottan azonos - csak éppen tisztább! Ezen a ponton filozófusok, tudósok és tudományszervezők mind egyetértenek - de az ellenzők soha. Az ellenzők érve, hogy a genetikai manipulációval foglalkozó tudósok „ellenségei a természetes világnak, a tisztaságnak és ártatlanságnak; a tudományos fejlemények meghamisítják a természetet”. Az ilyen kijelentések mindig népszerűek a közvéleményben és a sajtóban, így szükségszerűenjelentkeznek a politikában is. A „tudományos” vitákban a média kötelességének érzi az ellenzők érveinek azonos súllyal való szerepeltetését, ez pedig - dr. Miller szerint - olyan, mint vitát kezdeményezni a Föld gömbölyűségéről, ahol a Lapos Föld Társaság egyetlen tagja érveire azonos időt kapna, mint a gömbölyű Föld összes hívei. A tény az, hogy a genetikai manipulációk ellenzői hihetetlenül költséges és időt rabló vizsgálatokba kényszerítik be a kormányszerveket, holott ezt a rengeteg pénzt az állam másra is tudná fordítani. Ezekből a vizsgálatokból soha negatív eredmény, vagyis hogy valamely genetikailag manipulált termék káros lett volna, nem született. A genetikai manipulációk (rekombináns DNS-technika) révén előállított termékek teljesen veszélytelenek, és éppen olyan jók, vagy még jobbak, mint a más úton előállított termékek. A hosszú és költséges vizsgálatok végén a Szövetségi Élelmiszer és Gyógyszer Hivatal (FDA) egy sor ilyen gyógyszert engedélyezett, elsősorban hormonkészítményeket. Az első az inzulin volt 1982-ben, amelyet az akkor ott dolgozó dr. Miller engedélyezett, így joggal tekinti magát bennfentesnek. A biotechnológia 6000 éves tudománya az emberiségnek. A növénynemesítés évezredes véletlenszerű szelekció eredménye. Nehéz megérteni, miért lenne káros ugyanaz a génszelekció, ha azt - mint mostanában - célzottan és gyorsan végzik? Miért hiszik a modern idők ludditái, hogy a biotechnológusok ellenőrizetlen munkájukkal Frankenstein szörnyetegének ekvivalenseit állítják elő? Éppen a jelen kor biotechnológusai végeznek szigorúan ellenőrzött munkát az ellenőrizhetetlen véletlenszerű szelekció helyett. Dr. Miller könyvében 15 év saját, ezirányú esszéit gyűjtötte össze. Következtetéseivel nem kötelező egyetérteni,
