Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 2. szám - Évfordulónaptár

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete

103. évfolyam II. 1998. április

EVF ORDULONAPT AR

145 éve született Zipernowsky Károly (Bécs, 1853. 04. 04.

— Budapest, 1942. 11. 29.), gépészmérnök, akadémikus, a magyar elektronikai ipar megalapozója.

Kezdetben az egyenáramú gépek és az elektromos világítás (javított ívlámpa) tökéletesítésével foglalkozott. 1889-ben Déri Miksával többfázisú áramelosztó rendszerre kapott szabadalmat. Az elektrotechnika fejlődése szempontjából legjelentősebb találmánya a Bláthy Ottó Titusszal és Dérivel közösen szabadalmaztatott tetszőleges áttételű, zárt vasmagos transzformátor és váltakozó áramú áramelosztó rendszer párhuzamosan kapcsolt transzformátorokkal. 1905-től 33 éven át a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke volt.

35 éve halt meg Kármán Tódor (Budapest, 1881. 05. 11.

— Aachen, 1963. 05. 07.), magyar születésű amerikai gépészmérnök, fizikus, az aerodinamika világhírű művelője.

Az I. világháború alatt Peróczy Istvánnal és Zurovetz Vilmossal közösen elkészítette a világ első katonai helikopterét, amely a repülés történetében a három feltaláló vezetéknevének kezdőbetűje alapján PKZ néven vált ismertté. A Tanácsköztársaság alatt a budapesti műegyetemen aerodinamikát oktatott. Az 1930-as években telepedett le az Egyesült Államokban. A Pasadenában folytatott aerodinamikai kutatásai nyomán Kármánt világszerte a hangsebességen felüli repülés atyjának kiáltották ki. Ő volt az életre hívója és első igazgatója az űrkutatás békés célokat szolgáló világszervezetének, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának. O kapta a világon elsőként az Egyesült Államok legnagyobb tudományos kitüntetését, a First National Medal of Science-t, amelyet személyesen

az USA elnökétől vehetett át. Halála után a Hold és a Mars egy-egy kráterét nevezték el róla.

100 éve született Jendrassik György (Budapest, 1898. 05. 13. - London, 1954. 02. 08.), gépészmérnök, a róla elnevezett motor feltalálója, akadémikus, posztumusz Széchenyi-dijas.

A műegyetem elvégzése után a Ganz Gyárba került. Fejlesztőmunkája a motorok indításának korszerűsítésével kezdődött. A Ganz-Jendrassik motorok első példányai 1927-ben készültek el. Először az egy- és kéthengeres példányok, melyek stabil, vasúti és hajókivitelben készültek. Az első sínautóba - 1928 tavaszán - szintén hathengeres Ganz-Jendrassik motort építettek be. Ebben a kategóriában ezek a motorok az elsők között jelentek meg a világon, és világszerte ismertté tették Jendrassik nevét a szakemberek körében. A Ganz-vagongyárban ez a nagy lendülettel meginduló motorfejlesztés és -gyártás tette lehetővé, hogy a Ganz átvészelje az 1930-as évek elején uralkodó gazdasági válságot. Gázturbinák megvalósításával is foglalkozott. 1938 végére született meg a világ első önálló tűztérrel rendelkező, kis teljesítményű (73 KW-os) gázturbinája, rendkívül kedvező, 21,2 százalékos effektiv hatásfoknál, ami a szerkezet felhasználásának új területeit nyitotta meg. 1942-ben Jendrassikot a gyár vezérigazgatójává nevezték ki. 1947-ben külföldre távozott, Londonban telepedett le, s itt dolgozta ki utolsó nagyjelentőségű találmányát, a nyomáscserélőt. Magyarországon bejelentett és elfogadott találmányainak száma közel 80 volt.

Forrás: Évfordulónaptár, 1998. (MTI Sajtóadatbank)