Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 2. szám - Feltalálók világtalálkozója
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 103. évfolyam II. 1998. április Feltalálók világtalálkozója Március 16-22. között tartották a Feltalálók Világtalálkozóját Budapesten, a WIPO, az IFIA (Feltalálók Egyesületei Nemzetközi Szövetsége), a Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE), valamint a Magyar Szabadalmi Flivatal közös rendezésében. Az eseményt január 27-én az MSZH székházában tartott internetes nemzetközi sajtótájékoztató előzte meg, amely a maga nemében egyedülálló kezdeményezés volt, s amelybe Géniből bekapcsolódott a WIPO, illetve az IFIA képviselője is. Ugyancsak az előzményekhez tartozik, hogy február 14-én “INVLINK” néven beszélgetőcsoport és levelezőlista nyílt az Interneten, melynek segítségével a világtalálkozó iránt érdeklődők, és egyáltalán a feltalálók kapcsolatba kerülhettek egymással, valamint a WIPO illetékes igazgatójával, Vladimir Yossifovval is. A legkülönbözőbb országokból számosán éltek is a kínálkozó lehetőséggel. Az eseménysorozat a Kossuth téri Technika Házában rendezett WIPO - IFIA nemzetközi szimpóziummal indult, melynek témája „Feltalálók és az információs technika” volt. A tanácskozáson mintegy ötven ország képviselői, kb. százötvenen vettek részt. Az ünnepélyes megnyitón Nyíri Lajos, az OMFB elnöke, Jaime Sevilla, a WIPO Humán Erőforrások részlegének igazgatója (a főigazgató képviseletében), Farag Moussa, az IFIA elnöke, valamint dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke köszöntötte a résztvevőket. A megnyitó plenáris előadást Bejczy Antal professzor, a California Institute of Technology tanára, a pasadenai Jet Propulsion Laboratórium munkatársa, a „marsjáró” egyik konstruktőre tartotta. Elemezte a felfedezések és találmányok létrejöttének összefüggését a rendelkezésre álló információkkal, valamint az oktatási rendszerekkel, s felhívta a figyelmet az űrkorszak új kihívásaira. Előadásának végén videodemonstrációt láthattak az érdeklődők a marsjáró útjáról. A következő előadást Gordon Cummer, a Waterlooi (Kanada) Ipari Innovációs Centrum vezető munkatársa tartotta arról, hogyan támogatja a szabadalmi információ az inventív és innovatív aktivitást. Előadásában szó esett az orosz-brit együttműködéssel kifejlesztett, másfél millió szabadalom elemzésén alapuló „Invention Machine” szoftverről, amely maga ugyan nem talál fel semmit, de segítséget nyújthat a feltalálóknak az új megoldások keresésében. Vladimir Yossifov előadásában három, az innováció szempontjából alapvető fontosságú embercsoport: az alkotók, a piacalakítók és az új technológiák, találmányok felhasználóinak kapcsolatáról, s e kapcsolatban az információ szerepéről szólt. Hangsúlyozta, hogy az iparjogvédelmi információ milyen hatékony eszköz az országok közötti technológiatranszferben. Felhívta a figyelmet többek között a WIPO Szellemi Tulajdon Digitális Könyvtárára (IPDL) mint fontos információforrásra. Kari Sipild, a Finn Találmányi Alapítvány igazgatója nagy érdeklődéssel kísért előadásának ezt a címet adta: Hogyan segíthetik a feltalálók szervezetei tagjaikat az ipar valós szükségleteit kielégítő találmányok megalkotásában? Az előadó felvázolta a találmányok útját az ötlettől a tényleges hasznosításig, a vita során pedig szó esett kormányzati, társadalmi, illetve magánszervezetek által a feltalálóknak nyújtott segítségről. A napot a WIPO fogadása zárta, melyet a Duna-parton a Kossuth gőzösön rendeztek meg. A keddi nap első két előadását Hajdú Judit főosztályvezető és Törőcsik Zsuzsa osztályvezető, a Magyar Szabadalmi Hivatal munkatársai tartották a technika állásának kutatásáról, melyben felvillantották e szerteágazó téma néhány fontos aspektusát*. A magyar előadókat egy messziről jött vendég, Márnádon Traoré, a Találmányokat és Innovációt Elősegítő Társaság elnöke (Abidjan, Elefántcsontpart) követte, aki „A feltalálók mint az információk aktív előállítói” címmel tartotta meg előadását. Vadász Agnes, azMSZH informatikai tanácsadója a különböző szabadalmi hivataloknak a világhálón (www) keresztül elérhető adatbázisairól tartott nagy érdeklődéssel előadást*. Az értekezlet további részében az Interneté volt a főszerep: mind a kedd délután további előadásai és konzultációi, mind a szerda délelőtti kerekasztal beszélgetés - melyen az eddigi előadók, valamint az IFIA elnöke vettek részt - ennek az új információs eszköznek a lehetőségeivel foglalkoztak. A Hivatal munkatársai az értekezlet egész ideje alatt öt, az Internet elérésére is alkalmas számítógépes munkaállomást üzemeltettek a helyszínen, melyeknél mindig sok volt az érdeklődő. Ez annál is inkább érthető, mivel a résztvevők jelentős hányada a fejlődő országokból érkezett, s meglehet néhányuknak először nyílt alkalmuk arra, hogy a magyar informatikusok segítségével belépjenek a világhálóra, vagy elküldjenek egy elektronikus levelet. A szimpóziumon elhangzott előadások hozzáférhetők a http://www.wipo.int/eng/meetings/!996/ifia 98/index.htm Internet-címen, áprilisban pedig a WIPO az MSZH közreműködésével CD megjelentetését tervezi. Március 18-án délelőtt tartotta az IFIA 30. Jubileumi Közgyűlését, melynek lezárása a Vigadóban rendezett ünnepi ülés és a MAFE által adott fogadás volt. Ugyanitt és ugyanekkor került sor a világtalálkozó második részének nyitóeseményére is: az első ízben, a MAFE kezdeményezésére megrendezett Feltalálói Olimpia lángjának meggyújtására. Az Olimpia első három, tiszteletbeli aranyérmét is ekkor adták át az IFIA elnökének, Farag Moussa úrnak, illetve távollétében Bogsch Árpádnak, valamint Horn Gyulának. Az Olimpiára az egyes országok feltalálószervezetei az Interneten keresztül nevezhették be az egyes szabadalmi osztályokban az általuk érdemesnek tartott találmányokat. A zsűrizés első szakasza is az Interneten keresztül zaj lőtt: a több mint ötven országból felkért 500 bíráló elektronikus úton küldhette el pontszámait a versengő találmányokra vonatko* Az előadások szövegének szerkesztett változatát a lapszám Tanulmányok című rovatában közöljük.
