Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 1. szám - A szellemi tulajdon gyakorlata a biotechnológia területén Magyarország válaszai az OECD-kérdőív kérdéseire

A szellemi tulajdon gyakorlata a biotechnológia területén 7 a jogosult hozzájárulására, törvényünk 106. §-ának az ol­talom tartalmára vonatkozó rendelkezéseiből kell kiindul­ni. Ezek szerint a növényfajtára adott szabadalom alapján a szabadalmasnak arra van kizárólagos joga, hogy a növény­fajta szaporítóanyagát - ilyenként - kereskedelmi forgalomba hozatal céljára előállítsa, eladásra felkínálja vagy kereskedelmi forgalomba hozza; így: i) a szaporítóanyag árusítása a jogosult hozzájárulása nélkül mindenképpen jogellenes; ii) saját birtokon betakarított magnak a betakarító sze­mély általi tárolása a saját birtokon történő tovább szaporítás céljából, minthogy nélkülözi a kereske­delmi elemet, nem függ ajogosult hozzájárulásától; iii) a szaporítóanyag más célú (pl: barter vagy vetőmag­csere keretében történő) felhasználása az árusítással esik egy tekintet alá, és ilyenként csak a jogosult hoz­zájárulásával történhet. (Az oltalom tartalmára vonatkozóan ismertetett fenti rendelkezések az UPOV 1991 -es szövegéhez történő csat­lakozás alkalmával módosításra kerülnek.) Szabadalmazott gént tartalmazó növényfajták védelme f) Szabadalmazott gént tartalmazó új növényfajtára az alábbiak szerint szerezhető oltalom: i) a génre vonatkozó szabadalom jogosultja minden megszorítás nélkül kaphat magára a fajtára is oltalmat; ii) amennyiben harmadik személy nemesít szabadalma­zott gént tartalmazó növényfajtát, a növényfajtára ka­pott szabadalma függő szabadalom lesz a génre vo­natkozó szabadalomtól. A SZABADALMAKRA ÉS NÖVÉNYFAJTA­OLTALOMRA VONATKOZÓ STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS a) A kérdőívben meghatározott NSZO-jelzetekre eső területekre vonatkozó adatok. i) A benyújtott szabadalmi bejelentések számát az 1. táblázatban, a megadott szabadalmak számát pedig 2. táblázatban tüntettük fel. Az 1. és 2. táblázatban szereplő adatok adatbázisunk­ból való lekérdezése az egyes szabadalmi bejelentések, illetve egyes megadott szabadalmak összes NSZO-jel­­zete figyelembevételével történt. Adatbázisunk felépí­tése ugyanis nem teszi lehetővé a rekordoknak csak az első NSZO-jelzet szerinti csoportosítását. Az előzőek figyelembevételével a jelzett időszakban Hivatalunkhoz ténylegesen 4103 biológiai tárgyú sza­badalmi bejelentés érkezett és 1954 szabadalmat ad­tunk meg ezen a területen. A növényfajtákat Magyarországon a szabadalmi tör­vény külön fejezetében (XIII. fejezet) foglaltak sze­rint szabadalommal lehet védeni. A növényfajtákra vonatkozó szabadalmi bejelentések és megadott szabadalmak száma az 1. és 2. táblázat A01H NSZO-jelzet oszlopában szerepel. ii) A külföldi bejelentők által benyújtott szabadalmi be­jelentések és számukra megadott szabadalmak számát a 3. táblázat tartalmazza. iii) A PCT-bejelentések nemzeti fázisában megadott sza­badalmak számát és százalékos arányát a 4. táblázat­ban tüntettük fel. Adatbázisunkban a PCT-úton érke­zett, biotechnológiai tárgyú megadott szabadalmak 1990-ben jelennek meg. Megjegyezzük, hogy a 90-es évektől kezdődően a PCT-úton érkezett szabadalmi bejelentések aránya erőteljesen emelkedő tendenciát mutat. Az utóbbi években a biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentések között a nemzeti szakaszba lépett PCT-bejelentések aránya 40% körül van. iv) A külföldön benyújtott bejelentéssel megalapozott el­sőbbségű, megadott szabadalmak számát és százalékos arányát az 5. táblázatban tüntettük fel, az elsőbbségi irat származási országa és a megadás éve szerinti bontásban. A 3. és 5. táblázatban feltüntetett megadott szabadalmak számának különbsége abból is adódik, hogy adatbázi­sunkban a régebbi adatok egy részénél az elsőbbségi irat származási országára vonatkozó adat hiányzik. Magyarországon az összes nemzeti úton tett és a PCT nemzeti szakaszába lépett szabadalmi bejelentés száma (beleértve minden technológiai területet) 1970-től 1996 végéig 79 781 volt; az összes megadott szabadalom száma ugyanebben az időintervallumban 55 534. b) Magyarországon az alábbiakban felsorolt szerveze­tekre a következő időpontban engedélyeztünk először sza­badalmat: i) egysejtű szervezetekre vonatkozóan 1990-ben; ii) növényre vonatkozóan 1990-ben; iii) többsejtű szervezetre vonatkozóan nem engedélyez­tünk még szabadalmat; iv) emlősre vonatkozóan még nem engedélyeztünk sza­badalmat. c) A biotechnológiai tárgyú bejelentések vizsgálatával foglalkozó elbírálók száma 5, és a náluk folyamatban lévő ügyek száma átlagosan 283 db. A Hivatalunkban az összes területen dolgozó szabadal­mi elbírálók száma 70 és az összes elbírálónál folyamatban lévő ügyek száma átlagosan 206 db. d) A legrégebben folyamatban lévő biotechnológiai tár­gyú szabadalmi bejelentés bejelentési éve 1989. e) Magyarországon biotechnológiai tárgyú bejelentés vagy szabadalom oltalomképességével kapcsolatban még nem született bírósági döntés. f) A biotechnológiai tárgyú bejelentések engedélyezésére a bejelentés napjától számítva átlagosan 56 hónap szükséges, míg az összes többi technológiai területen 39 hónap. g) Hivatalunkhoz az utóbbi tíz évben (1987-1996 kö­zött) 876 növényfajtára vonatkozó szabadalmi bejelentést nyújtottak be és 411 növényfajtára vonatkozó szabadalmat adtunk meg. h) Magyarországon nincs korlátozva azon növényfajok száma, amelyekre növényfajta oltalom adható, és ez a helyzet az utóbbi tíz évben nem változott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom