Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 53 lapítást tette: „A szabadalmas számára nem célszerű előnyt húzni abból a késedelemből, amelyet harmadik személyek szenvednének, ha nem kérhetnének időben gyógyászati felhasználási engedélyt ahhoz, hogy a terméket a szabadalom oltalmi idejének lejárata után forgalomba hozhassák.” A bíróságnak ebből a megállapításából következik, hogy a szabadalmazott találmánnyal kapcsolatos kísérletezés mindig meg van engedve, még ha ehhez azoknak az adatoknak egy részére van is szükség, amelyeket a gyógyszerengedélyezési eljáráshoz be kell nyújtani. Olaszországban - talán nagyobb mértékben, mint más országokban - a kutatás előbbrevitelének és az állandó műszaki fejlődésnek az érdekében indokoltnak látták a gyógyászati szabadalom tulajdonosa számára engedélyezett kizárólagos jog részleges korlátozását. Az Európai Törvényszék (European Court of Justice) egy 1998. június 9-én a Generic BV v. Smith Kline & French Laboratories Ltd. ügyben hozott döntése választ adott az Európai Közösségi Egyezmény értelmezésével kapcsolatban a Holland Legfelsőbb Bíróság által feltett több kérdésre. Az alábbi egyik kérdés a kísérleti felhasználással volt kapcsolatos: ,,Egy gyógyszer tárgyú szabadalom tulajdonosának adott jog a szabadalom oltalmi ideje alatt annak meggátlására, hogy harmadik személyek kérelmezhessék a szabadalmazott termék forgalmazásának engedélyeztetését, az import mennyiségi korlátozásának tekinthető-e?”. A Bíróság erre a kérdésre azt válaszolta, hogy az Európai Közösségi Egyezmény 30. szakasza mennyiségi korlátozást jelent azzal kapcsolatban, hogy egy szabadalmas megtilthatja egy harmadik személynek a szabadalmazott termék mintájának felhasználását a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének megszerzéséhez, azonban az Egyezménynek a 36. szakasza ezt lehetővé teszi. A fentiek alapján Olaszországban egy szabadalmazott gyógyászati termékkel kapcsolatos kísérletek törvényes határainak meghatározásánál különbséget kell tenni a kizárólag kutatási célból végzett kísérletek és a későbbi kereskedelmi forgalomba hozatal céljából végzett kísérletek között. Az utóbbi fajta kísérletek kétirányúak lehetnek:- a bioegyenértékűség meghatározására szolgáló összehasonlító kísérletek vagy- „vegyes” kísérletek, amelyeket kereskedelmi célból végeznek ugyan, de azzal a szándékkal, hogy a szabadalmazott találmány megjavításával az oltalmi kört megkerüljék. Olaszországban és számos egyéb országban is ajogszabályok megengedik a kizárólag tudományos célból végzett és a „vegyes” kísérletezést. Az említett bírósági esetből is az az álláspont olvasható ki, hogy a szabadalmi rendszer értelmének ez a közelítés felel meg, vagyis a tulajdonosnak adott kizárólagos jogot korlátozni kell, amikor az indokolatlan akadályt jelent a műszaki haladás előtt. A bioegyenértékűség meghatározására szolgáló összehasonlító kísérleteket az európai jog továbbra sem tekinti törvényesnek, szemben az olasz bíróságokkal, amelyek ezt megengedettnek tartják. 25. Omán Omán kormánya felvételt szeretne nyerni a Világkereskedelmi Szervezetbe. Ezért 1998. október 2-án bejelentette, hogy a közeljövőben új iparjogvédelmi törvényeket fognak hatályba léptetni annak érdekében, hogy jogszabályaikat összhangba hozzák a Világkereskedelmi Szervezet szabályaival. Omán az Öbölbeli Együttműködési Tanács tagjaival közösen dolgozik a csoport egységes szabadalmi rendszerének újjáalakításán is. 26. Paraguay 1998. augusztus 6-án új védjegytörvény, míg annak végrehajtási utasítása 1998. augusztus 14-én lépett hatályba. Az új törvény által bevezetett fontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze. A védjegyek tágabb meghatározását vezették be, amely magában foglalja a kereskedelmi csomagolást is. A törvény kimondja, hogy a védjegyezhető dolgok felsorolása nem jelent korlátozást. Egy külön szín lajstromozása ki van zárva, de a törvénytelen jelek, valamint a generikus és deszkriptív jelek sem lajstromozhatók. Bevezették a közismert védjegyek oltalmának fogalmát, aminek következtében nem lajstromozható az ilyen védjegyek utánzása, lefordítása vagy betű szerinti átírása. A vizsgálati eljárás alakiságaiban fontos változás, hogy a lajstromozhatóság vizsgálata most az utolsó lépés a lajstromozás engedélyezése előtt. Ennek következtében, ha egy védjegybejelentést benyújtottak és elvégezték annak alaki vizsgálatát, a Védjegyhivatal elrendeli a publikálást. A lajstromozhatóság vizsgálatát akkor végzik el, amikor lejárt a felszólalási határidő. A képviseleti jogosultságot igazoló meghatalmazást közjegyzői hitelesítéssel kell ellátni, de nincs szükség konzuli felülhitelesítésre. Az új törvény szerint a védjegylajstromozás alapján nem gátolható meg a védjeggyel ellátott olyan áruk szabad forgalma, amelyeket a védjegytulajdonos vagy annak meghatalmazottja törvényesen vitt be egy országba, ezzel egyidejűleg a jogok nemzetközi kimerülését okozva. A lajstromozás időtartama továbbra is 10 év, amely további 10-10 évre korlátozás nélkül meghosszabbítható. Megújítási kérelmet az oltalom lejárata előtti utolsó évben lehet benyújtani. Lényeges változás a használat hiánya miatti törlés bevezetése. A védjegy törlését kérheti egy harmadik fél, haa védjegyet a lajstromozást követő 5 éven belül nem használták, vagy ha a használatot egymást követő 5 éven át megszakították. 27. Svédország A Szabadalmi Hivatal szabadalmat engedélyezett egy új mezőgazdasági görgőre, majd felszólalás után a Szabadalmi Fellebbezési Bíróság feltalálói tevékenység hiánya miatt a szabadalmat elutasította. A felsőbb bíróság (Regeringsrätten) hatályon kívül helyezte a Szabadalmi Bíróság döntését, és az alábbi indokolással megerősítette a Szabadalmi Hivatal engedélyező határozatát: „Az a szóban forgó kérdés, hogy a találmány kielégíti-e a feltalálói tevékenység követelményét. Ilyen téren nagy súlyt kell helyezni az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) jogeseteire és a feltalálói tevékenység megállapításának ott kifejlesztett módszereire”.
