Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 51 B) A Suzhou élelmiszergyár ellen az amerikai Coca-Cola cég 1998. június 25-én panaszt emelt SPRITE védjegyének bitorlása miatt a kerületi iparügyi hatóságnál, amely azonnal lefoglalt 65 000 bitorló tennéket. A gyár igazgatója beismerte a bitorlást. Az iparügyi hatóság határozata szerint a bitorló cégnek azonnal meg kellett szüntetnie a SPRITE feliratú termékek eladását, a SPRITE védjeggyel ellátott termékeket és csomagolóanyagokat azonnal megsemmisítették, és a bitorlónak 35 000 jüan bírságot kellett fizetnie. Az eljárás folyamán derült ki, hogy egy másik élelmiszergyár is forgalomba hozott SPRITE feliratú termékeket. Az 1998. július 13-án indított eljárásban a helyi iparügyi hatóság rajtaütött a cégen, és egy hűtőházban 15 000 bitorló terméket talált. Ezért elrendelte, hogy a cég szüntesse meg a bitorló termékek eladását, távolítsa el a legyártott termékekről a bitorlást okozó megjelölést, és fizessen 6000 jüan kártérítést. Ezenkívül megsemmisítették a forgalomba hozatalra szánt 15 000 terméket. C) Egy külföldi K társaság mintaszabadalmat kapott energiatakarékos lámpára, és ezt a terméket több éven keresztül sikeresen árusította Kínában, majd megállapította, hogy hasonló lámpák vannak forgalomban, amelyek bitorolják mintaszabadalmát. K a lámpák törvénytelen gyártása miatt panaszt nyújtott be a lámpákat forgalmazó J cég ellen a szabadalmi ügyek tartományi adminisztratív hatóságánál. A vizsgálat lefolytatása után ez a hatóság elrendelte, hogy J szüntesse meg törvénytelen tevékenységét, és fizessen kártérítést K cégnek. A kártérítés nagyságára vonatkozó tárgyalások végén a bitorló J cég beleegyezett, hogy 20 000 jüant fizet kártérítésként, megtéríti K cég 10 000 jüant kitevő hivatalos költségeit, és azonnal megsemmisíti a bitorló termékeket, csomagolásokat és hirdetőanyagokat. 18. Közösségi szabadalom 1998 júniusi tájékoztatónkban beszámoltunk a Közösségi Minisztertanács 1997. november 27-én tartott üléséről, amelyen elfogadták az Európai Unió Bizottságának a közösségi szabadalomra vonatkozó Zöld Füzetéről tartott meghallgatás összefoglalóját, és úgy döntöttek, hogy a kérdést az Európai Parlament elé terjesztik. Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) hivatalos lapjának 1998. évi 1-2. száma beszámolót tartalmaz az Adminisztratív Tanács 69. üléséről, valamint arról, hogy egy olyan kérdőívre, amely az engedélyezett európai szabadalmak érvényesítéséhez szükséges fordításokra vonatkozó kérdéseket tartalmazott, 3504 európai bejelentőtől kértek válaszokat. A beérkezett válaszokból arra következtettek, hogy a válaszadók 85%-a támogatja az angol nyelv kizárólagos használatát. A kérdőívekre beérkezett válaszok alapján a Hivatal egyik szakembere, dr. Herbert Suchy cikket írt a Patent World múlt évvégi számában, és abban megismétli azt az állítást, hogy a válaszadók 85%-a az engedélyezett európai szabadalmak fordításának eltörlése mellett foglalt állást. Ugyanennek a folyóiratnak az 1998. évi májusi/júniusi számában két svéd szabadalmi ügyvivő írt cikket a Suchyféle kiértékelés hibáiról, megállapítva, hogy a kiküldött kérdőívekre csupán 756 válasz érkezett, ami a kérdőív megválaszolására felkért bejelentők 21,6%-ának felel meg. Minthogy a válaszadók 85%-a támogatta a fordítások eltörlését, helyes értékelés szerint a 3504 megkérdezettnek csupán 18,4%-a van azon az állásponton, hogy a fordítási követelményt el lehet törölni. 1993-ban Paul Gibbs kiadott egy könyvet „Doing Business in the European Community” címmel. Ebben található egy táblázat, amely megadja, hogy az Európai Közösség tagállamaiban a felnőtt lakosság hány százaléka beszél angolul, franciául, németül, olaszul, spanyolul és hollandul. A táblázatból az derül ki, hogy az az általános vélemény, amely szerint Európában jól beszélnek idegen nyelveket, megalapozatlan, mert Anglián és Írországon ldvül csupán Dániában és Hollandiában beszél a lakosságnak 50%-nál nagyobb része angolul; franciául Franciaországon kívül csak Belgiumban és németül Németországon kívül csak Hollandiában beszél a lakosságnak legalább a fele. Olaszul Olaszországon kívül Franciaországban (8%), spanyolul Spanyolországon kívül Franciaországban (13%) és hollandul Hollandián kívül Németországban (3%) beszélnek legtöbben. A svéd szerzők ezekből az adatokból azt az egyértelmű következtetést vonják le, hogy szabadalmi területen az Európai Közösség mindegyik országában szükség van az anyanyelv használatára, majd megállapítják, hogy a szabadalmi rendszer további központosítása és az angol nyelv kizárólagos használatának erőltetése a legtöbb nemzeti szabadalmi hivatal bezárásához és - Németország és Nagy-Britannia kivételével - a szabadalmi ügyvivői foglalkozás fokozatos megszűnéséhez vezetne. A közösségi szabadalommal szemben támasztott követelmények közül a szakemberek különösen a jogbiztonságot tartják fontosnak. Ennek érdekében a szabadalmi jogok érvényességét az egész Közösségen belül egyformán kell megítélni elfogadható határidőn belül. A szakértők erre a célra egy specializált európai szabadalmi bíróság felállítását tartják célszerűnek. Minimális követelményként ajánlják, hogy minden egyes országban létesítsenek szakosított szabadalmi bíróságot, amelytől egy szakosított európai szabadalmi bírósághoz lehetne fellebbezni. A bitorlási és érvényességi kérdéseket együtt kellene tárgyalni. Az európai szabadalomnak a közösségi szabadalommal együtt kell léteznie, de csökkenteni kellene a bejelentési illetékeket, míg a megjelölési illetékek befizetésének kötelezettségét az európai szabadalom engedélyezése utáni időpontra kellene halasztani. A közösségi szabadalmakat is az Európai Szabadalmi Hivatalnak kell majd kezelnie. Az engedélyezési és felszólalási eljárás költségeit csökkenteni kell, míg a Hivatal munkáját gyorsabbá és hatékonyabbá kell tenni. Azt a kérdést, hogy lesz-e közösségi szabadalom, alapvetően a fordítási kérdések, valamint a bitorlási és érvényességi ügyek kezelése dönti el. A fordítási költségeket mindenképpen csökkenteni kellene. Az Európai Bizottság állásfoglalása nagyban fogja befolyásolni a közösségi szabadalom jövőjét. Nagyon valószínű, hogy ha a Bizottság gyökeres megoldást, vagyis egyetlen nyelvet és központi elsőfokú bíróságot javasol, a közösségi tagok ezt el fogják vetni. 19. Marokkó A Casablancái Fellebbezési Bíróság egy újkeletű döntésében felülbírálta az elsőfokú bíróság határozatát, és
