Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 6. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Könyv- és folyóiratszemle 45 A kötet utolsó része hasznos útmutató a szellemi tulajdonjogok és kereskedelmi jogok nemzetközi szintű védelmi rendszeréhez. A fejezet többek között a TRIPS Egyezményt foglalja össze, amely óriási lépést jelentett a szellemi alkotások jogának nemzetközi védelmében, kiváltképpen a hamisítványok ellen való küzdelemben. A nemzetközi esetjoggal bőven illusztrált kötet összegezi a szellemi tulajdonjogok által nyújtott védelmi lehetőségeket és világosan ismerteti a legújabb jogállásokat. A rendkívül praktikus függelékek, amelyek a legfontosabb angol jogszabályokat tartalmazzák, valamint a könyvben említett jogesetek, főbb fogalmak és törvények betűrendes jegyzéke segítenek az olvasóknak elmélyedni ebben ez érdekes és aktuális témában. International Information Technology Law, John Wiley & Sons, Chichester, 1997, 420p. ISBN 0-471-96871-4 A modern technológia rohamos fejlődése egyre újabb és összetettebb jogi keretek kidolgozását teszi szükségesé. A korszerű információs eszközök mind szerteágazóbb kommunikációs lehetőségeket biztosítanak, különösen a nemzetközi kapcsolatokban. Ennek a tendenciának nélkülözhetetlen következménye a már meglévő előírások aktualizálása, valamint új jogszabályok kialakítása az információtechnológia szabályozása érdekében. E gyorsan változó jogterülethez nyújt útmutatót a kötet, melyben különböző nemzetiségű jogi szakemberek mutatják be országuk jelenlegi jogállását ezen a téren. A könyv 13 fő fejezetében Ausztrália, Brazília, Kanada, Dánia, Anglia és Wales, Franciaország, Németország, Olaszország, Szingapúr, Svédország, az Egyesült Államok, valamint Venezuela jogállásáról kap átfogó képet az olvasó. A komplex téma feldolgozásában nagy segítséget nyújt a betűrendes tartalomjegyzék, valamint a kötetben említett esetek és jogszabályok országonkénti felsorolása. Az egyes fő fejezeteken belül a szerzők három fontos témát dolgoznak fel. A kötet elsősorban az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések körében felmerült kérdésekkel foglalkozik. Az olvasó megismerheti a különböző országokban hatályban lévő, a hardvereket és szoftvereket érintő jogszabályokat. Az aktuális problémák közé tartozik a hardverek és a szoftverek értékesítése, az ún. kulcsrakész rendszerek és az adatbázisokhoz fűződő szolgáltatások. A könyv foglalkozik még a különböző távközlési formákkal és szabályozásukkal, valamint az adatok elektronikus módon történő cseréjével is. Érdekes információkat szerezhetünk továbbá a létesítmények üzemeltetéséről, a kezelésükhöz kapcsolódó jogszabályokról és az egyéb, gyártó és felhasználó között történő megállapodásokról. Az információtechnológia oltalmának másik fontos aspektusa a szellemi tulajdonjogok területe. A szerzői joggal kapcsolatban különösen sok probléma merül fel. Nemcsak a szerzői jog tulajdonosa személyének megállapítása okozhat gondot, hanem az alkotáshoz fűződő tulajdonjogok megsértése is, főleg ami a számítógépi programok többszörösítését, felhasználását illeti. A könyv egyik érdekessége, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes országok hogyan adaptálták szerzői jogi törvényeiket, hogy ezek kiterjedjenek a szellemi alkotások legmodernebb formáira is. Sok országban a szerzői jogi törvény kifejezetten kimondja, hogy a számítógépi programok mint írásművek, a szerzői jog oltalma alatt állnak. A szerzők összefoglalják továbbá a legfontosabb tudnivalókat az ipari titkokat, a know-how-t illetően, és a nemzetközi iparjogvédelemről is hasznos képet kap az olvasó. A számítógépi programok szabadalmaztathatósága érdekesjogi vitáknak ad helyet. A számítógépi program önmagában általában nem szabadalmaztatható, elfogadott azonban, hogy oltalomban részesülhet a találmány, ha az újdonság a hardvert érinti vagy abban az esetben ha a számítógép része egy szabadalmaztatható berendezésnek vagy eljárásnak. Sok országban van hatályban önálló törvény az integrált áramkörök, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája, valamint a csípek védelmére vonatkozóan. A jogszabályok kiterjednek többek között a topográfiák lajstromozási feltételeire, a jogtulajdonos megállapításának problémájára vagy az esetleges szabad felhasználási lehetőségekre. A kötet ismerteti ezenkívül az olvasóval a védjegyeket érintő legfontosabb tudnivalókat. A harmadik témakör a szabályzatok végrehajtásával foglalkozik és az adatbázisok védelmének kérdését, kiváltképpen a személy iségi jogokat érintően, a trösztellenes és üzleti versenyre vonatkozó törvényeket, a számítógépek illegális használatát, atávközléssel kapcsolatos szabályokat, valamint az adatok országok közötti közlését tanulmányozza. Az azonos sorrendű és tartalmú fejezetek megkönnyítik a különböző államok jogrendszerének összehasonlítását. Szembetűnő, hogy az európai országokban mennyire hasonlatosak a jogszabályok, mivel a témára vonatkozó, az Európai Közösség által előírt jogszabályokkal való harmonizáció már szinte mindenhol megtörtént. A kötet nemcsak segít eligazodni a szakembereknek a modern technológia világában, hanem fontos eszköz is egy aktuális nemzetközi körkép kialakításához. Cserba Veronika Center for International Legal Studies International Information Technology Law
