Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 1. szám - Iparjogvédelmi felsőoktatási ankét
22 Dr. Jakabné Molnár Judit Előadása második részében a professzor asszony arról beszélt, hogy hogyan kell előre szabályozni az egyetemeken a szellemi termék tulajdonjogának kérdését. Dr. Paál Jenő egyetemi tanár, a Kaposvári Mezőgazdasági Kar dékánja a karon megvalósított képzés rendjét ismertette. Az iparjogvédelmi ismeretek oktatása a posztgraduális képzés rendjébe illeszkedik, a nyelvi és a számítástechnikai ismeretek mellett. Két formában, 60 órás középfokú iparjogvédelmi tanfolyam, és 300 órás innovációs és iparjogvédelmi szakmérnökképzés keretében kerül sor az MSZH közreműködésével az oktatásra. Dr. Paál professzor megfogalmazta a jövő mérnökével kapcsolatos elvárásokat: magas szakmai képzettség mellett innovációs képesség, adaptációs képesség és a fej - lődés iránti fogékonyság. Az előadások után kerekasztal-beszélgetés keretében - vezette dr. Vékás Gusztáv, az MSZH elnökhelyettese - fogalmazták meg a résztvevők a tapasztalataikat, ötleteiket, javaslataikat. A téma fontosságára tekintettel a hozzászólásokat - kivonatos formában - közreadjuk.- Inzelt Annamária igazgató, Innovációs Kutató Központ Az ankét ötletadójaként az iparjogvédelem gazdasági aspektusairól, az innovációban betöltött szerepéről, oktatásának felelősségéről beszélt, valamint arról, hogy a technológiatranszfer menedzser képzésben javulás várható, mert az OMFB tanácsajanuár 16-i ülésén 25 millió forint támogatásnak erre a területre irányításáról döntött. Javasolta, hogy az MSZH kezdeményezője és lehetőség szerint finanszírozója legyen egy, az Európai Szabadalmi Hivataléhoz hasonló auditálási vizsgálatnak a szellemi tulajdon területén.- Dr. Palágyi Tivadar szabadalmi ügyvivő, Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft. Elismeréssel adózott dr. Paál professzornak az iparjogvédelmi oktatás fontosságának felismeréséért. Javasolta a Szabadalmi Ügyvivői Kamara oktatási bizottságának véleménye alapján is, az innovációs és iparjogvédelmi szakmérnökképzés tantervében a tárgyak megnevezésének és óraszámának módosítását. Kérte, hogy az ügyvivőjelöltek számára a hivatal elnöke vizsgalehetőséget biztosítson. A vizsgabizottság tagjaira javaslatot fognaktenni.- Dr. Papp Lajos ügyvezető igazgató, Műegyetemi Távoktatási Központ A tanítás-tanulás szembeállítása, az önálló tanulás erősítése nagyon fontos, különösen a távoktatásban. Az a cél, hogy az iparjogvédelem minél szélesebb körben jelenjen meg az oktatásban, három oldalról közelíthető meg. A hagyományos oktatási keretek között az intézményi autonómiát szem előtt tartva az intézmény vezetőit kell a téma fontosságáról meggyőzni. A másik lehetőség ajogszabályi háttér megváltoztatása, azaz ha az állam a képzési követelmény részeként definiálja az iparjogvédelmet, a tárgy automatikusan belekerül az oktatási tananyagokba. A harmadik lehetőség, hogy a téma szakmai, kamarai követelményként jelenjen meg.- Dr. Vermes Pál főigazgató-helyettes, GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar A főiskolán mintegy tíz éve folyik iparjogvédelmi oktatás, kezdetben alapfokú, 1990-től középfokú iparjogvédelmi képesítést nyújtó képzés keretében. Különösen fontos ez a lehetőség egy olyan régióban, amelynek a területi, fejlettségi adottságai viszonylag elmaradottak. Az MSZH támogatását megköszönve három fejlesztési irányt javasol: tananyag kidolgozását, az oktatók képzését, az utánpótlás kinevelését és a graduális képzés mellett a posztgraduális képzés megszervezését.- Marosi György főtitkár, Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Az iparjogvédelmi kultúra terjesztésének egy további lehetősége az ismereteket mélységében megszerző iparjogvédelmi szakemberek képzése mellett a horizontálisan széles ismereteket nyújtó szellemi termék menedzser szakma bevezetése. Ilyen képzés jelenleg nincs, talán a régvolt újítási előadóhoz lehetne hasonlítani.- Dr. Mádi Csaba egyetemi tanár, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Külgazdasági Kapcsolatok Tanszék
