Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 1. szám - Dr. Sorosi Gyula: A védjegytanácsi ügyek változásai az új Védjegytörvény alapján
18 Dr. Sorosi Gyula előzőén hatályos 1890. évi II. törvény alapján lajstromoztak. Nyilvánvaló, hogy az ilyen védjegyek elleni törlési kérelmek elbírálásánál nem egy száz évvel ezelőtt hozott törvény oltalomképességi feltételei alapj ánkel 1 dönteni.) 2. A használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése és a megtévesztővé válás miatti megszűnés megállapítása iránti eljárás A megszűnés megállapítása iránti eljárások lefolytatásáról az új Vt. egységes eljárásjogi szabályokkal rendelkezik, amelyek sok tekintetben megegyeznek a törlési eljárás szabályaival. A megszűnés megállapítását bárki kérheti a védjegyjogosulttal szemben az anyagi jogi rendelkezések alapján. A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a megszűnés okait és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A törlési eljáráshoz hasonlóan két hónapon belül kell megfizetni az eljárás díját, amely jelenleg a törlési eljárás díjával megegyezően 50 000 Ft. Ha a megszűnés megállapítása iránti kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni, ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni. Ha a kérelem megfelel a törvényi feltételeknek és a díjat befizették, a Hivatal nyilatkozattételre hívja fel a védjegy jogosultját, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése, illetve a megtévesztővé válás miatti megszűnés - teljes vagy részleges - megállapításáról, vagy pedig a kérelem elutasításáról. Az egy védjegy ellen irányuló több megszűnés megállapítási kérelmet, valamint a törlési és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet egy eljárásban kell elintézni. A megszűnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból bármely esetben folytatni lehet. Az eljárás költségeit a törlési eljáráshoz hasonlóan a vesztes fél fizeti. A védjegy törlését, a védjegyoltalom korlátozását, illetve a védjegyoltalomnak a használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése, illetve a megtévesztővé válás miatti teljes körű vagy részleges megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában. IV. KÜLÖNLEGES TÖRLÉSI ÉS MEGSZŰNÉSI OKOK EGYÜTTES ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY ESETÉN Az új Vt. XIII. és XIV. fejezete szól az együttes és a tanúsító védjegyről. Ezen védj egyek oltalomképességéről, lajstromozásáról és megszűnéséről speciális szabályok rendelkeznek. A törvény 96. §-ának (3) bekezdése különleges lajstromozást kizáró okokat nevesít. Ezek szerint a megjelölés együttes védjegyként ki van zárva a védjegyoltalomból akkor is, ha- jellegét, jelentőségét illetően megtévesztheti a fogyasztókat, különösen akkor, ha - lajstromozása esetén - másnak tekinthetnék, mint együttes védjegynek,- a használatáról rendelkező szabályzat a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköző előírást tartalmaz. A 99. § (4) bekezdése alapján, ha a megjelölés együttes védjegyként nem részesíthető oltalomban, az együttes védjegyet törölni kell, amennyiben pedig a megjelölés a 96. § (3) bekezdése alapján az oltalomból kizárttá válik (tehát a lajstromozást követően állnak be ezek a feltételek) az együttes védjegy oltalmának megszűnését a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napjára visszaható hatállyal kell megállapítani. A tanúsító védjegyről szóló rendelkezések alapján a tanúsító védjegy megszűnésére az együttes védjegyre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, tehát a fenti szabályok a tanúsító védjegyre is érvényesek. Az eljárásokat egyébként az általános szabályok alkalmazásával, a korábbiakban ismertetett módon kell lefolytatni. V. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK Az új Vt. rendelkezéseit - az igazolási kérelemmel kapcsolatos szabályok kivételével - csak a hatálybalépését követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. A hatálybalépés előtt megvalósult védjegyhasználatra, a védjegyoltalom hatályára és a védjegyhasználat fogalmára a régi Vt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A belenyugváshoz és a védj egyhasználat elmulasztásához fűzött jogkövetkezmények bekövetkezésére megállapított határidők legkorábban a hatálybalépés napján kezdődnek. Mivel ezek a határidők ötévesek, ezért a fenti rendelkezések csak a hatálybalépés után öt évvel lesznek alkalmazhatóak, akkorra bontakozik ki a törvény teljes egészében. A korábban hatályos rendelkezések alapján a védjegy megszűnése akkor is megállapítható, ha a hatálybalépést követően telik le az az öt év, amely alatt a védjegyet nem használták. Tehát, ha a védjegy használatának elmaradása az új törvény hatálybalépése előtt elkezdődött, és az öt év a hatálybalépést követően telik el, a megszűnést a régi törvény használatról szóló rendelkezései alapján kell megállapítani.
