Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 35 tősége, hogy Cipruson nemzeti úton lehessen nemzetközi bejelentés révén szabadalmat szerezni. így Ciprus megjelölése egy nemzetközi bejelentésben azt jelenti, hogy európai szabadalmon keresztül kíván a bejelentő Cipruson szabadalmi oltalmat szerezni. 8. Dél-Korea A) A Dél-koreai Szabadalmi Hivatal a biotechnológia területén szabadalmazható találmányok körét szélesíteni kívánja, hogy lépést tudjanak tartani az ezen a területen végbemenő gyors fejlődéssel. A szabadalmazható találmányok körébe kívánják vonni az állatok szaporítására, a kísérleti állatok előállítására, a génterápiára és az új gének kifejlesztésére vonatkozó találmányokat. A Hivatal a biotechnológiai tárgyú találmányok vizsgálatára új irányelveket dolgozott ki, amelyekben összevontan megtalálhatók a géntechnológiai tárgyú, a mikroorganizmusokra vonatkozó, a mikroorganizmusokon alapuló ipari és az aszexuálisan szaporodó növényfajtákra vonatkozó találmányok vizsgálatának eddig különálló előírásai. A Hivatal azt tervezi, hogy a Koreai Biotechnológiai Kutató Intézet közreműködésével génszekvenciákra és aminosavszekven-ciákra vonatkozó adatbázisokat fog létrehozni. Ilyen szekven-cialistákat a bejelentőknek 1999- től kezdve számítógéppel olvasható formában kell majd benyújtaniuk. B) I 998. március 1-jén a Szöuli Törvényszék épületében megkezdte működését a Szabadalmi Bíróság. Ennek megfelelően Dél-Koreában a szellemi tulaj donra vonatkozó peres ügyeket háromfokú fellebbezési rendszerben intézik: a Fellebbezési Tanácstól a Szabadalmi Bírósághoz, majd onnan a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni. A Szabadalmi Bíróság három tanáccsal kezdte meg működését, amelyek mindegyike egy főbíróból és két bíróból áll. A jogász bírók munkáját a Szabadalmi Hivatal állományából kiválasztott kilenc műszaki elővizsgáló segíti. B) 1997-ben Dél-Koreában a szabadalmi, védjegy-, használati minta és mintabejelentések száma összesen 254 101 volt, ami az előző évhez viszonyítva 2,3%-os csökkenést jelent. Főleg a használati minta bejelentések száma csökkent, mégpedig 68 822-ről 45 809-re. Az összes bejelentés 80,9%-a, vagyis összesen 205 693 bejelentés származott hazai bejelentőktől. Ezzel szemben az engedélyezett, ill. lajstromozott oltalmi jogok száma az 1996. évi 72 363-ról 105 409-re emelkedett, ami 45,7%-os növekedésnek felel meg. 81 499 oltalmijogot belföldi bejelentők, míg 23 912 jogot külföldi bejelentők kaptak. 9. Európai Szabadalmi Hivatal Az Európai Szabadalmi Hivatal 1998. március 31-ével megszüntette az un. „reformországok” bejelentői számára 1995. április 1-jétől kezdve engedélyezett 75 %-os díjcsökkentést a nemzetközi kutatási és nemzetközi elővizsgálati illetékben. Itt emlékeztetünk arra, hogy ugyanezen államok számára továbbra is igénybe vehető 75 %-os díjkedvezmény időhatár nélkül. Ehhez az 1223/B űrlap helyett az 1223/A jelű űrlapot kell használni az Európai Szabadalmi Hivatalnál igénybe venni kívánt kedvezmény kérelmezéséhez. így a magyar bejelentők továbbra is kaphatnak ilyen kedvezményt. 10. Európai Unió Dr. Hesketh, a Glaxo Welcome iparjogvédelmi vezetője, aki tagja az Európai Gyógyszeripari Szervezetek Szövetségének (EFPIA), úgy nyilatkozott, hogy a közép- és kelet-európai országokkal folytatandó EU-csatlakozási tárgyalásokon a szellemi tulajdon megfelelő védelmét a legfontosabb kérdésnek kell tekinteni, és bizonyosságot kell szerezni a szabadalmi törvények kielégítő voltáról és betartásuk hatékonyságáról. Hesketh úr felhívta a figyelmet arra, hogy az első csatlakozási fordulóban részt vevő öt országban legkorábban 2011-ben, (Cseh Köztársaság) és legkésőbb 2014-ben (Észtország és Magyarország) lép teljes mértékben érvénybe a termékszabadalom. Ebből az következik, hogy a csatlakozás és a teljes termékoltalom létrejötte között egy évtizednél hosszabb idő telhet el. Ezért az új tagállamokból induló párhuzamos import megakadályozása érdekében tiltó törvényekre, illetve olyan szabályozásra lesz szükség, amely megakadályozza a csak eljárásszabadalommal védett termékek párhuzamos kereskedelmét. Hesketh úr szerint arra nézve is biztosítékot kell szerezni, hogy az új EU tagállamokban olyan bíróságok működjenek, amelyek kellő szakértelemmel kezelik a szellemi tulajdon kérdéseit. ! 1. Franciaország A párizsi Legfelsőbb Bíróság 1998. január 30-án az Allen & Handburys kontra Pharmafarm & SCAT ügyben olyan döntést hozott, amely egyidejűleg erősíti a kutatást végző gyógyszergyártó cégek szabadalmi jogait, de a generikus gyógyszergyártók számára is tágabb lehetőséget biztosít védett termékek reprodukálására. A döntés egy BECOTIDE védjegyű, asztma elleni gyógyszerre vonatkozik, amelyet Franciaországban a Glaxo Wellcome (GW) leányvállalata, az Allen & Handburys (AH) forgalmazott. GW 1973-ban szabadalmat kapott a BECOTIDE beklometazon nevű hatóanyagára, és 1974-ben engedélyt (autorisation de mise sur le marché d’un médicament, AMM) kapott 50 mg-os becotide kapszula kereskedelmi forgalmazására. 1986- ban egy második AMM-et adtak a francia hatóságok azonos hatóanyag 250 mg-os dózisára. 1992-ben a szabadalom oltalmi idejét 2000-ig meghosszabbították azon az alapon, hogy Franciaországban kiegészítő oltalmi bizonylat (certificat complémentaire de protection, CCP) révén lehetőség van a gyógyszer tárgyú szabadalmak oltalmi idejének hét évvel való meghosszabbítására, de az oltalmi idő az első AMM kiadását követően nem haladhatja meg a 17 évet. Minthogy arra számítottak, hogy az eredeti becotide szabadalom 20-éves oltalmi ideje 1993-ban lejár, három generikus gyógyszerlaboratórium - a Pharmafarm, a SCAT és az olasz Promedica - előkészületeket tett a
