Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 3. szám - Ifj. dr. Kárpáti László: Az 1996. évi Versenytörvény vizsgálata a Szellemi alkotások jogának a cégek tevékenysége során történő megfelelő felhasználását illetően
20 IQ. dr. Kárpáti László korábbi gyakorlata szerint - gyógyüdülő tevékenységet folytatott. A Versenyhivatal vizsgálta a kivásárlást, és megállapította, hogy bár a vétel az adott piacon magasabb koncentrációt eredményez, nincs jogi akadálya a vételnek, mert a két szállodalánc eltérő tevékenysége nem eredményez sem monopolhelyzetet, sem pedig az erőfölénnyel való visszaélés esetleges lehetőségét. Az ilyen ügyletek rendszerint kiterjednek a szükséges know-how, a kapcsolódó védjegyek és cégnevek kivásárlására is. Szükségtelen említeni, hogy ilyen ügyletek során a feleknek a többi kapcsolódó versenyszabályt is figyelembe kell venniük. Az ügylet nem eredményezheti a fogyasztók félrevezetését, kereskedelmi titkok megsértését stb. V. MEGSZŰNÉS, FELSZÁMOLÁS Végezetül meg kell állapítanunk, hogy hasonló problémákkal kerülünk szembe a társaság megszűnése során is. Ha a megszűnést a társaság tulajdonosai határozzák el, általában az igazgató vagy az egyik igazgató az, aki végrehajtja a végelszámolást, a tartozások rendezését és a zárást. Kényszerfelszámolás esetén ugyanezt a bíróság által kinevezett felszámoló teszi meg. A végső feladatok teljesítése és a társaság vagyonához tartozó esetleges szellemi tulajdonjogok rendezése során a felszámolónak nem csupán a vonatkozó szellemi tulajdonjog szempontjából jelentős törvényeket kell figyelembe vennie, hanem egyidejűleg követnie kell a tisztességtelen verseny szabályait is, bár a társaság nagyon gyakran nem végez valós üzleti tevékenységet. Az eszközök értékesítését, felszámolását a tisztességes üzleti magatartás szerint kell elvégezni, mert a felszámoló nem teremthet olyan helyzetet, amely veszélyeztetheti a társaság tulajdonosainak érdekeit, az esetleges szellemi alkotások jogosultjainak vagy akár a piac többi résztvevőjének érdekeit. Az ilyen eszközök értékesítése során a felszámolónak összhangba kell hoznia a jövőbeli tulajdonosok érdekeit és a szellemi alkotások jogosultjainak érdekeit, ami néha nem könnyű feladat, de legalábbis elméletileg így hajtandó végre. Amint a fenti bemutatásból látható, a szellemi alkotások jogának számos területe és jogi eszköze van, különös tekintettel a tisztességes piaci magatartás szabályainak egyidejű alkalmazására. A fentiekre tekintettel e területen nem csupán a jogalkotó szervek részéről szükséges a folyamatos összehangolás, hanem a jog „hétköznapi munkásai”, a bírák, ügyvédek, szabadalmi ügyvivők részéről is.
