Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 3. szám - Ifj. dr. Kárpáti László: Az 1996. évi Versenytörvény vizsgálata a Szellemi alkotások jogának a cégek tevékenysége során történő megfelelő felhasználását illetően
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 103. évfolyamul. 1998.június IFJ. DR. KÁRPÁTI LÁSZLÓ Az 1996. évi Versenytörvény vizsgálata a szellemi alkotások jogának a cégek tevékenysége során történő megfelelő felhasználását illetően Kulcsár Kálmán, volt igazságügyi miniszter az új cégtörvény 1988. évi bevezetésekor leszögezte, hogy szilárdjogrendszer nem létezhet szilárd gazdasági rendszer nélkül. A 80-as évek végének mélyreható gazdasági változásai alapvető politikai változásokat is előidéztek az országban: megszűnt az egypártrendszer, megszűnt a tervszerű állami gazdálkodás, beleértve az állam gazdasági vezető szerepét is. A demokratikus többpártrendszer, a gazdaság átalakulása, a piaci szereplők tekintetében bekövetkezett változás, a privatizáció, számottevő külföldi tőke beáramlása, a horizontális és vertikális koncentráció együttesen megteremtették egy valóban piacorientált gazdasági rendszer bevezetésének lehetőségét. Ezen alapvető változások előidézték, hogy ajogalkotásban is felmerült a megfelelő változtatások szükségessége akár a régebbi törvények módosítása, akár a szükséges új jogi aktusok létrehozása útján, amelyek elengedhetetlenül szükségesek voltak az új gazdasági rendszer működtetéséhez. A teljesség igénye nélkül először is az Alkotmány alapvető módosítását említem, amely - az állami tulajdon korábbi elsődlegessége helyett - alapelvként kinyilvánította- a vállalkozás szabadságát és- a versenysemlegességet. Ugyancsak meg kell említenünk a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényt, amelyet időközben az 1997. évi CXLIV törvény váltott fel, a külföldi befektetések védelméről szóló 1988. évi XXIV. törvényt, amely törvények - csaknem 100 év elteltével - végre megteremtették a különböző gazdasági társaságok alapvető szabályait a nyugati követelményeknek megfelelően. A védjegyekről szóló jogszabály 1997. július 1. napján hatályba lépett: 1997. évi XI. törvény. A valódi piacgazdaság felé irányuló újabb lépés volt az 1990. évi LXXXVI. törvény a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, amely törvény már jogi garanciákat adott az alábbiakat illetően:- a tisztességes gazdasági verseny,- a tisztességtelen üzleti tevékenység tilalma,- a versenytársak üzleti jó hírneve sértésének tilalma,- az üzleti titkok jogellenes felhasználásának tilalma, és a fogyasztók megtévesztésének tilalma. E fej lődés további lépése volt a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozások tilalmáról szóló 1996. évi LVII. új törvény (a továbbiakban Versenytörvény), amely 1997. január 1-jén lépett hatályba. Az 1996. évi törvény már nemcsak a Gazdasági Versenyhivatal elmúlt években szerzett tapasztalatait hasznosította, hanem az EU-jogalkotásnak e tárgyat érintő ajánlásait is. Miért van e törvényeknek rendkívüli jelentősége? Az ok nagyon egyszerű: 1996. decemberében összesen 217 471 új magántársaság volt bejegyezve (vagy állt bejegyzés alatt), amelyek közül 50% (99 063) betéti társaság (Bt.), míg csaknem ugyancsak 50% (91 629) korlátolt felelősségű társaság (Kft.) volt. E statisztikai adatok tükrözik az 1988 óta végbement jelentős fejlődést, és egyidejűleg bizonyítják azt, hogy a gazdasági jogalkotásban nem lehetett késleltetni a szükséges változtatásokat. A magántársaságoknak napi tevékenységük során minden tekintetben problémák százaival kell szembenézniük. A szellemi alkotások joga kérdésére összpontosítva megállapíthatjuk, hogy e kérdések a cégek tevékenységének következő területein merülhetnek fel, ahol a tisztességtelen versenyről szóló törvény szabályait is figyelembe kell venni:- társaság alapítása- a cégek tevékenysége- A társaságok összefonódása, összeolvadása- érdekeltségek adásvétele- megszűnés, felszámolás. I. TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA A fent említett kérdéseket vizsgálva első látásra úgy tűnik, hogy a tisztességtelen verseny szabályainak a társaság megalapítása során történő alkalmazása nem látszik túl bonyolultnak a szellemi alkotások joga vonatkozásában. A részletekbe merülve azonban el kell ismernünk, hogy e kérdések nem olyan egyszerűek. A szellemi alkotásokjogával kapcsolatos kérdések általában két alapvető ponton jelentkeznek a társaság alapítása során: 1. - megfelelő cégnév választása és 2. - a társaság törzstőkéjének/alaptőkéjének megállapítása során, ha szellemi alkotást szolgáltatnak nem pénzbeli betétként.
