Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 4. szám - Dr. Sili Dóra: A WIPO közvetítő tevékenysége

A WIPO közvetítő tevékenysége 41 Talán a legfontosabb lépés az egész eljárásban a megfe­lelő közvetítő kiválasztása. Afeleknek az alábbi szempon­tokat kell figyelembe venni:- mi legyen a szerepe a közvetítőnek: adj on-e kiértékelést az eljárás végén a vitás ügyről vagy csak könnyítse meg a felek tárgyalásait,- legyen olyan közvetítő, aki az adott ügyben szaktudása alapján jártas vagy a közvetítői eljárásban rendelkezik nagy gyakorlattal,- egy vagy több közvetítőt akamak-e igénybe venni (pl. egy komplex ügyben ajánlott egy speciális szaktudású és egy, az eljárás lebonyolításában jártas közvetítőt is alkalmazni; eltérő kulturális hátterű és anyanyelvű fel­ek ügyében is általában két közvetítő működik együtt)- milyen legyen a közvetítő(k) nemzetisége,- független személy legyen, aki a felekkel és az üggyel semmiféle kapcsolatban nem áll,- az adott ügyben speciális szaktudású és nagy gyakorlat­tal rendelkező közvetítő legyen. Kapcsolatfelvétel a felek és a közvetítő között Miután kiválasztották a közvetítőt, felveszik a kapcsolatot vele, és együtt kialakítják a tárgyalások menetét. A közve­títő a számára szükséges írásos dokumentációt elkéri a felektől, hogy a személyes találkozót előkészíthesse. Az első találkozó Az első személyes találkozás alkalmával a felek és a közvetítő közösen megállapítják a közvetítés alapvető sza­bályait. Ezek különösen a következők:- a közvetítő vagy a felekkel együttesen vagy külön-kü­­lön tárgyal az eljárás során és- biztosítja, hogy a felek a titoktartási szabályokat az eljárás alatt végig megtartsák. A közvetítő - szükség esetén - még további dokumen­tumokat kérhet a felektől. A folytatólagos tárgyalás Az ügy bonyolultságától, gazdasági jelentőségétől és a felek között fennálló távolságtól függően egy vagy több napos tárgyalásokat tartanak. Az első tárgyaláson az aláb­biakat tekintik át:- az öszes szükséges információ összegyűjtése és a kér­dések összeállítása,- a felek érdekeinek meghatározása,- ezen érdekeknek megfelelő lehetséges megoldások fel­vázolása,- a lehetséges megoldások értékelése a felek saját és együttes érdekei alapján és- a megoldás, amelyet megállapodásban rögzítenek. Természetesen nem minden közvetítői eljárás fejeződik be megállapodással. A Központ szerepe A Központ mint adminisztratív szervezet az alábbi funkciókat látja el:- segítséget nyújt a feleknek megfelelő közvetítő kivá­lasztásában,- megállapítja a közvetítő díjazását a felekkel és a köz­vetítővel együtt,- mindegyik féltől előleget vesz át az eljárás költségeinek fedezésére,- Genfben tárgyalótermet és egyéb helyiségeket bocsát ren­delkezésre, és egyéb szolgáltatásokat nyújt a felek kérel­mére (pl. tolmácsolás, titkári teendők ellátása). Az eljárás költségei A közvetítésért fizetendő díjaknak két fajtája van: a regisztrációs díj, amely a vitás ügy értékének 0,10%-a, maximum 10 000 USA dollár, és a közvetítőnek járó díja­zás. Ez általában óradíj vagy napidíj alapján számítandó ki, amelyben a felek és a közvetítő az eljárás kezdetén állapodnak meg, figyelembe véve az ügy bonyolultságát, gazdasági jelentőségét és a közvetítő szaktudását. A WIPO szabályzata alapján készült díjtáblázat szerint a napi- és óradíjak összege a következő (USA dollárban): ____________________minimum_______maximum _____óradíj____________300_____________600______ napidíj 1500 3500 A WIPO Szabályzatának 24. cikkelye szerint a felek között egyenlő arányban oszlanak meg az eljárás költsé­gei. De a felek ettől eltérhetnek és szabadon megállapod­hatnak másként is a költségek megoszlásában. A WIPO közvetítő tevékenységének előnyei A közvetítés az esetek többségében sikerrel jár, amely főleg annak köszönhető, hogy az eljárás kevésbé kötött. A közvetítés eredményeképpen a felek általában megtalálják a mindkettőjüknek megfelelő megoldást a vitás ügyük békés lezárásához. Ha viszont ez nem sikerül, akkor is már egy fokkal közelebb kerülnek a végső megoldásokhoz és biztosan kevesebb eldöntendő vitás kérdés marad fenn. A felek mindvégig fenntartják az ügy feletti kontroliju­kat az eljárás során, azaz bármikor megszüntethetik az eljárást, ha azt érzik, hogy nincs semmiféle pozitív lehető­ségük az ügy megoldására, túl költségesnek tartják az eljárást, vagy a másik felet nem tartják jóhiszeműnek. Dr. Sili Dóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom