Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 4. szám - Tidrenczel Béla: Iparjogvédelmi nemzetközi együttműködési fejlemények 1996-ban a Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenysége tükrében
Iparjogvédelmi nemzetközi együttműködési fejlemények 1996-ban a Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenysége tükrében 37 munkájában az MSzH igen érdekelt, tekintettel a hazai szabadalmi információs rendszer folyamatos jelentős fejlesztésére. Az 1996. évi tavaszi ülés jelentős eseménye volt, hogy az MSzH sikeres bemutatót tartott az egységes ügyviteli rendszerét segítő és 200 felhasználó rendelkezésére álló számítógépes hálózatáról, és a Hivatal INTERNET honlapjáról. APCT (Szabadalmi Együttműködési Szerződés) Adminisztratív és Jogi Bizottságának 6. ülésén azMSzH elnökét az ülés levezető elnökhelyettesévé választották. Az ülés foglalkozott a PCT szerinti nemzetközi kutatás továbbfejlesztésével, a PCT Gazette kétnyelvű kiadásával, a Végrehajtási Szabályzat módosításával. A PCT bejelentésekre előírt nyelvekkel kapcsolatban javasolt liberalizálás távlatilag a magyar nyelv használatát teszi majd lehetővé, ezért ezt a magyar küldöttség örömmel üdvözölte. A szabadalomjogi szerződés (PLT - a szabadalmi eljárások meghatározott szabályainak egységesítését célzó nemzetközi szerződés) tervezetével foglalkozó szakértőbizottság az év során két alkalommal ülésezett. A szerződés létrehozása során biztonságra, a szerződést aláíró felek lehető legkisebb mértékű korlátozására törekszenek, illetőleg arra, hogy csak olyan követelményeket egységesítsenek, amelyek eléggé liberálisak ahhoz, hogy a szerződő felek ne érezzék túlságosan szigorúnak azokat. Az MSzH szakemberei részt vettek az üléseken; a majdani szerződés rendelkezéseit szabadalmi törvényünknek figyelembe kell vennie. Folytatódott az államok közötti iparjogvédelmi jogviták rendezésére előkészület alatt álló szerződéssel foglalkozó szakértőbizottság munkája is, amelynek ülésein az MSzH képviselője részt vett. 1997-ben vagy 1998-ban tervezik az egyezmény létrehozását célzó Diplomáciai Konferencia összehívását. 1996 szeptemberében, 29. alkalommal nagy nemzetközi részvétellel került sor a WIPO és az általa igazgatott uniók irányító szerveinek (WIPO Governing Bodies) üléssorozatára, amely a Világszervezet teljes tevékenységével foglalkozott. A Világszervezet egész tevékenységét értékelő beszámoló, a következő időszak munkaterveinek megvitatása mellett fontos napirendi pontként szerepelt az 1997-ben esedékes új főigazgató-választás technikai előkészítése. (A 25 éve az elnöki tisztséget betöltő dr. Bogsch Árpád hivatali ideje 1997 novemberében lejár.) Az üléssorozaton az MSzH elnöke - felkérésre - a közép- és keleteurópai országok nem hivatalos csoportja szóvivőjeként szerepelt. Novemberben tartotta 2. ülését a közismert védjegyekkel foglalkozó munkacsoport. Ez a téma Magyarország számára (tekintettel az 1997-ben hatályba lépő új védjegytörvényre) igen érdekes. Az ipari minták nemzetközi letétbehelyezésére vonatkozó Hágai Megállapodással foglalkozó munkacsoport is novemberben ült össze a Megállapodás továbbfejlesztése céljából. A továbbfejlesztés arra irányul, hogy a jelenlegi tagállamok mellett, az eddig távolmaradó országok csatlakozása révén létrejöjjön az egységes követelményeken alapuló oltalomszerzés lehetősége. 2. EGYÜTTMŰKÖDÉS A VILÁGKERESKEDELMI SZERVEZET (WTO) KERETÉBEN A nemzetközi iparjogvédelmi együttműködésben a közelmúltban fontos új „igazodási pontként” jelent meg a Szellemi Tulajdon Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló sokoldalú nemzetközi szerződés (TRIPS), amelynek igazgatási feladatait a WTO keretében működő TRIPS Tanács látja el. Az év folyamán az MSzH két alkalommal vett részt a TRIPS Tanács ülésein, szeptemberben és novemberben. Hivatalunk képviselője beszámolót tartott a magyar védjegyjogról, illetve annak a TRIPS előírásaival való összhangjáról, megválaszolva az Európai Unió Bizottsága által feltett kérdéseket. A TRIPS előírásai szerint elkészült, és a Genfi Magyar Misszió útján a TRIPS Tanácshoz benyújtottuk a hatályos hazai iparjogvédelmi jogszabályok „notifikációjá”-t. 3. EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓPAI SZABADALMI HIVATALLAL (EPO) Az EPO-ról röviden Az Európai Szabadalmi Hivatal az 1973-ban Münchenben aláírt és 1977-ben hatályba lépett Európai Szabadalmi Egyezmény alapján kormányközi szervezetként létrehozott Európai Szabadalmi Szervezet egyik intézménye. Székhelye München, fiókhivatalokkal rendelkezik Hágában, Berlinben, Bécsben. Alkalmazottainak száma jelenleg mintegy 3500 fő. Legfőbb feladata az Európai Szabadalmi Egyezmény alapján az ún. európai szabadalmak egységes és központosított eljárással történő engedélyezése. Hivatalos nyelveinek egyikén (angol, német, francia) történő egyetlen szabadalmi bejelentéssel az Európai Szabadalmi Szervezet valamennyi (jelenleg 18) tagállamában szabadalmi oltalom szerezhető. Magyarország csatlakozása az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló Müncheni Megállapodáshoz Az Európai Unió bizottsága által létrehozott és az EPO által működtetett PHARE-RIPP program (Regionális Iparjogvédelmi Program) 12 országával együtt, a jugoszláv utódállamok és Málta mellett Magyarország a várhatóan 38-40-re bővülő szervezet egyik potenciális csatlakozó tagországa. A csatlakozásra az Igazgatótanács meghívása esetén kerülhet sor, a csatlakozást kérő országoknak e szándékukat jelző kérelme alapján. Nem tudható, hogy vajon a meghívást a jelölt országoknak az Európai Unióhoz való csatlakozásától teszik-e függővé. Ebben az esetben a csat
