Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 2. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal centenáriumi díszünnepsége a Magyar Állami Operaházban 1996. március 21.
A Magyar Szabadalmi Hivatal centenáriumi díszünnepsége 9 kulturális és műszaki iparjogvédelmi segítségadásra is felhasználja. Eredményes együttműködést épített ki csaknem valamennyi szomszédos ország feltalálói és műszaki tudományos egyesületeivel. A Világszervezet harmadik idei elismerése a legnagyobb volumenű hazai szabadalmi tevékenységet folytató, nagy hagyományú kutató-fejlesztő műhellyel rendelkező magyar vállalatot, a RICHTER GEDEON Részvénytársaságot illeti.- A RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR 1923 októberében jött létre a Richter Gedeon gyógyszerész által 1901-ben alapított - gyakorlatilag egy gyógyszertárban indult - vállalat jogutódjaként. A gyár igen széles termékválasztéka gyakorlatilag ma már minden terápiás területet felölel az antibiotikumok kivételével. Mintegy 120 féle gyógyszert gyártanak, amelyek túlnyomó része saját hatóanyagból készül. Ezek képezik az árbevétel 79%-át. A készítmények egy része az alapellátásban fontos termék, s 10%-a pedig a WHO 1990-es Fontos Gyógyszerek Listájába tartozik. A Richter cég magas szinten műveli a gyógyszerkémia számos területét. Az iparjogvédelmi tevékenységnek és kultúrának fejlett hagyományai vannak a gyárban, amely az elmúlt 25 évben benyújtott 1081 szabadalmi bejelentésével az élen áll a többi magyar vállalat sorában. Az éves átlagban 50 szabadalmi bejelentés megoszlik az eredeti és a reprodukciós termékek között. A találmányok egy részét, különösen az eredeti vegyületeket külföldön is szabadalmaztatják, mintegy 20 országban. A Richter cég mintegy 370 védjegye 6000 bejelentés, illetve lajstromozás révén szerte a világban oltalom alatt áll. A RICHTER RT. díját DR. P1LLICH LAJOS úr, az igazgatóság elnöke veszi át. Centenáriumi emlékestünkön mintegy 25 ország szabadalmi hivatalának vezető képviselői, illetve feltalálói, a GENIUS ’96 nemzetközi találmányi kiállítás résztvevői is jelen vannak. Magyarország és Ausztria közös történelmi hagyományai és jogtörténeti rokonsága miatt megkülönböztetett figyelem illeti meg hazánkban az Osztrák Szabadalmi Hivatal tevékenységét. Felkérem dr. Otmar Rafeiner urat üdvözlő beszéde megtartására. Hölgyeim és Uraim! Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy köszönthetem a Magyar Szabadalmi Hivatalt azért a kitűnő munkáért, amelyet az iparjogvédelem területén 100 év alatt végzett. A Magyar Szabadalmi Hivatal száz éven át támogatta a feltalálók alkotó tevékenységét és ezen keresztül a magyar ipar fejlődését. Az iparjogvédelmi jogok egy ország műszaki és gazdasági haladásának biztosítékai. Egy, a feladatát olyan kiválóan ellátó szabadalmi hivatal, mint a Magyar Hivatal, országa fejlődése szempontjából igen nagy fontosságú. Nem új elképzelés, hogy egy ország gazdasági fejlődésére befolyással van a szabadalmak engedélyezése. Mintegy 500 évvel ezelőtt Velence Tanácsa az ún. szabadalmi dekrétum előszavában megfogalmazta a találmányok oltalmának alapjait. Három alapvető paraméterről van szó. Az első a feltaláló alkotó munkájának oltalma - ezt ma szellemi tulajdonjognak hívjuk - vagy ahogy a régi irat említi: „mások ne tarthassanak igényt a feltalálók érdemeire”. Az előszóban megemlített második paraméter egy sikeres szabadalmi rendszer más feltalálókra gyakorolt hatása, azaz az eredeti szöveg szerint „több ember részesülne a géniuszban”. Végül, de nem utolsósorban Európa ezen legelső szabadalmi törvénye a „közös javunkra” megfogalmazás révén egyértelműen megállapítja, hogy az állam érdekelt a szabadalmi rendszerben. Hölgyeim és Uraim! A Magyar Szabadalmi Hivatal, ilymódon, száz éven át nem csupán a feltalálók érdekében járt el sikerrel, hanem a magyar állam érdekeit is eredményesen képviselte, vagy ahogy Velence régi szabadalmi törvénye mondta: „közös javunkra”. A találmányok soha nem korlátozódtak egyetlen országra, ennélfogva a Szabadalmi Hivatalok közötti együttműködés mindig szükségszerű volt. Bár állandó együttműködés van valamennyi európai szabadalmi hivatal között, a Magyar és az Osztrák Szabadalmi Hivatal közötti kapcsolatok egy kicsit szorosabbak. A Magyar és az Osztrák Szabadalmi Hivatal közötti kapcsolatok alapja nem csupán országaink történelmében keresendő; tény, hogy nemcsak történelmi, hanem jogi gyökereink is közösek. Az Osztrák-Magyar Monarchia közös ügyeire és tagállamaiban való intézésére vonatkozó, 1867 decemberében megjelent törvény (Reichsgesetzblatt Nr. 146) meghatározta, hogy a tagországok kereskedelmi ügyei külön kezelendők az ezen tagországokra vonatkozó külön megállapodások szerint. E törvény értelmében a találmányok,
