Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- s védjegyjog területéről

46 Dr. Palágyi Tivadar 17. Jordánia A) A jordániai Ipari és Kereskedelemügyi Minisztéri­um befejezte egy új szabadalmi törvény tervezetének elkészítését. Ezt a tervezetet először a minisztertanácsnak, majd a parlamentnek kell jóváhagynia. Az alábbiakban összefog­laljuk a törvénytervezet fontosabb új vonásait. A szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától szá­mított 20 év lesz. A szabadalmazhatóság feltétele az újdonság, az alkotó tevékenység és az ipari alkalmazhatóság lesz. A Hivatal jogosult vizsgálni, hogy a szabadalmi bejelentések meg­felelnek-e ezeknek a követelményeknek. A szabadalmi oltalomból ki lesznek zárva a növény- és állatfajták, valamint az előállításukra szolgáló biológiai eljárások; az élelmiszerek és a gyógyszerek, kivéve az előállításukra szolgáló eljárásokat; a tudományos elvekés felfedezések; a közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző ta­lálmányok. A szabadalmi bejelentések leírását - ellentét­ben a jelenlegi gyakorlattal - csak az eredeti oltalmi kö­rön belül lehet majd módosítani. A szabadalmak megadása ellen az engedélyezés meg­hirdetésétől számított két hónapon belül fel lehet majd szólalni. Kényszerengedélyt lehet majd adni, ha a szaba­dalmas az engedélyezéstől számított 4 éven belül nem hasznosítja a találmányt. A szabadalmak bitorlói ellen bírósági úton lehet fel­lépni. B) A francia Lacoste cég 1996. március 26-án pert indított annak érdekében, hogy változtassák meg a Véd­jegyhivatal 1996. március 12-i határozatát, amelyben elutasította a francia cég felszólalását a „Krokodil és minta” védjegynek műanyag zacskókon való felhaszná­lás céljából a 17. áruosztályban való lajstromozása el­len. A felperes arra hivatkozott, hogy tulajdonosa a 3., 9., 14., 18., 25. és 28. áruosztályban a „LACOSTE krokodil-mintával” védjegynek. A fellebbezés indokolása szerint a Védjegyhivatal hi­básan döntött, amikor azt állapította meg, hogy nem áll fenn a közt megtéveszteni képes hasonlóság a lajstromo­zandó védjegy és a „LACOSTE” védjegy között. Emel­lett a felperes szerint a Védjegyhivatal elkövetett mind ténybeli, mind jogi tévedéseket. A fellebbezést a bíróság elutasította, mert nem talált olyan hasonlóságot a védjegy alapvető jellemzőiben, kiej­tésében vagy írásmódjában, amely alkalmas lenne a köz megtévesztésére. Emellett a két védjegy áruosztálya sem azonos. A bíróság határozata a felperest a költségek meg­térítésére is kötelezte. C) A jordániai Legfelsőbb Bíróság olyan döntést ho­zott, hogy egy olyan védjegy használója, amely megkü­lönböztetőjelleget szerzett jogosult egy másik személy nevében lajstromozott védjegy töröltetésére, ha bizo­nyítja, hogy a két védjegy között olyan hasonlóság áll fenn, amely a köz félrevezetését okozhatja, feltéve, hogy a megkülönböztető jelleget szerzett védjegy hasz­nálata megelőzi a törölni kívánt védjegy lajstromozásá­nak időpontját, és a töröltetni kívánt védjegyet öt évnél nem hosszabb ideje lajstromozták. 18. Jugoszlávia Az Egyesült Államok 1996. január 17-én felfüggesztet­te a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia és Montenegro) elleni gazdasági szankciókat, ide értve a szellemi tulajdonra vonatkozó műveletekre vonatkozó­kat is. A szankciók megszüntetése nem visszamenőle­ges hatályú. 19. Kanada A Kanadai Szabadalmi Hivatal nyilvánosságra hozta az 1993. évi iparjogvédelmi törvény szabadalmakra vonat­kozó szabályozásával kapcsolatos változtatási javaslatait, amelyek közül a fontosabbakat az alábbiakban foglaljuk össze. a) A kisvállalkozások továbbra is csökkentett illetéket fizethetnek, de a „kisvállalat” meghatározását úgy szűkítették, hogy ebbe a körbe csak az ötven vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállala­tok tartoznak. A bejelentő éves jövedelmét ezentúl nem veszik figyelembe, de a meghatározást kiter­jesztik az egyetemekre is. Ha a bejelentő elmulasztja igényelni a kisvállalati kedvezményt, utólag nem fizetnek vissza illetéket. b) A végzéseket három hónapon belül kell megválaszol­ni. Megfelelő indok esetén három hónap határidő­hosszabbításra van lehetőség. c) 100 dollár illeték befizetése ellenében kérhető a be­jelentés soron kívüli vizsgálata. Ezt a kérést akkor teljesítik, ha a bejelentő bizonyítja, hogy a kérés elutasítása hátrányosan befolyásolná az érdekeit. A soron kívüli vizsgálat csak a bejelentés közrebocsá­tása és a vizsgálati kérelem benyújtása után kezdőd­het meg. d) Egy több találmányt tartalmazó bejelentést akkor tekintenek egységesnek, ha a találmányokat „egyet­len általános találmányi gondolat” köti össze. e) Az uniós elsőbbséget a bejelentés napjától számított 4 hónapon belül kell igényelni, szemben a jelenlegi 6 hónapos határidővel. f) A bejelentési nap megadásának követelményei eny­hülni fognak. Az olyan bejelentések kapnak bejelen­tési napot, amelyekhez csatolnak egy angol vagy francia nyelvű bejelentési kérelmet a bejelentő vagy egy képviselő nevével és címével, valamint a talál­mány leírását angol vagy francia nyelven; további feltétel a bejelentési illeték lerovása. g) 7 évről 5 évre csökkentik a vizsgálat kérelmezésének határidejét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom