Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- s védjegyjog területéről
44 Dr. Palágyi Tivadar masztottság hiányára hivatkozni, ha a kifogás csupán azon alapszik, hogy a leírás nem bizonyítja a csoportba tartozó összes vegyület kinyilvánított műszaki hatását (az adott esetben a herbicid hatékonyságot). Itt megjegyezzük azonban, hogy a műszaki hatás nem képezte részét az igényelt vegyületek meghatározásának. Ilyen kifogás a feltalálói tevékenység kapcsán tehető, ha a vegyületcsoportra vonatkozó feltalálói tevékenységet csupán a műszaki hatás alapozza meg. A Tanács határozata azt is megállapítja, hogy „lényegileg az összes” vegyületnek az állított műszaki hatást kell mutatnia, ha azok ugyanazt a műszaki feladatot oldják meg. A Tanács megállapítása szerint a bejelentőnek, nem pedig a Fellebbezési Tanácsnak kell vegyületek hatásosságával kapcsolatos adatokat szolgáltatnia. D) Egy hasonló kérdéssel foglalkozott a műszaki Fellebbezési Tanács is, és megállapította, hogy nem helyes a tág oltalmi körű igénypontokat azon az alapon kifogásolni, hogy azok nem világosak. Ez a megközelítés helytelen, mert szubjektív, és emellett a világosság hiánya nem megfelelő alap a felszólaláshoz. Az oltalmi körnek a leírás általi alátámasztásához elegendőnek kell tekinteni, ha a leírás az igénypont lényeges vonásait ismerteti. Úgy az adott esetben nem indokolt az elutasítás azon az alapon, hogy az igénypontot a leírás nem támasztja alá. A Tanács megállapította, hogy a vegyészeti szakmában használatos olyan szokásos kifejezések, mint például a „szubsztituált” jelző tág voltuk ellenére teljesen világosak a szakember számára, mert például az utóbbi azt jelenti, hogy egy minden lehetséges szubsztituenssel helyettesített vegyületcsoportról van szó. Ezért világosság hiányára hivatkozva helytelen egy igénypontot, amely a szakemberek számára érthető kifejezéseket tartalmaz, megtámadni. A Tanács a feltalálói tevékenységgel kapcsolatban megállapította, hogy az igényelt vegyületcsoport kiválasztása olyan műszaki hatást eredményez, amely kielégíti a feltalálói tevékenység követelményét. Ha azonban nem az összes igényelt vegyület mutatja az új műszaki hatást, ebben az esetben az igényelt vegyületek és az ismert vegyületek közötti egyetlen különbség az igényelt vegyületek szerkezetében rejlik, amely a már ismert szerkezeteknek csupán egy változatát jelenti; így egy szakember kézenfekvőnek minősítheti az ilyen vegyületek előállítását, vagyis az igényelt vegyületek nélkülözik a találmányi jelleget. A Tanács határozata megállapítja, hogy az ilyen, széles oltalmi körű igénypontok kapcsán bizonyítani kell, hogy a műszaki hatás az igénypont teljes oltalmi körére érvényes. Az elővizsgálati eljárás folyamán ilyen vonatkozásban a bejelentőn van a bizonyítási teher. Ezért igen fontos, hogy széles oltalmi körű termékigénypontok esetén a bejelentő elegendő bizonyítékot szolgáltasson arra nézve, hogy az igényelt vegyületek teljes köre mutatja a kinyilvánított hatékonyságot. A kiviteli példákat és a hatástani adatokat e szempont figyelembevételével kell megszövegezni. Ilyen példák utólag is benyújthatók, de nem iktathatok be a bejelentés leírásába. E) Az EPO Felszólalási Osztálya egy relaxin proteinre vonatkozó szabadalommal kapcsolatban hozott határozatában megállapította, hogy egy korábban ismeretlen proteint kódoló DNS-re nézve nem újdonságrontó a DNS-nek az emberi testben való létezése, ha ez a létezés nem volt ismert. Az ismeretlen DNS elkülönítése szokásos módszerekkel nem kézenfekvő, ha a DNS és az általa kódolt protein ismeretlen volt. A Fellebbezési Osztály határozata azt is megállapítja, hogy nem tekinthető közrendbe vagy közerkölcsbe ütközőnek egy hasznos DNS elkülönítése és szabadalmazása, minthogy a DNS nem élő anyag, hanem vegyi anyag. F) A műszaki Fellebbezési Tanács abban a kérdésben döntött, hogy új anyagnak minősül-e egy igénypontból egy jellemző elhagyása. A Tanács határozata szerint ez nem jelenti új anyag bevitelét, ha a törölt jellemző nem járul hozzá az igényelt találmány műszaki hatásához. Ilyenkor az igénypont által nyújtott oltalmi kör bővíthető anélkül, hogy ez új anyag bevitelét jelentené. A műszaki Fellebbezési Tanács egy másik döntése azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi tekinthető a találmány szerinti megoldáshoz való műszaki hozzájárulásnak. Bár ennek a kérdésnek a megítélése esetről esetre változhat, a válasz attól függ, hogy a kérdéses jellemző az eredetileg benyújtott leírás tartalmával milyen összefüggésben van. Ha befolyásolja a megmaradó igényelt jellemzőket, és ezáltal a találmány által megoldandó feladat megoldását is, úgy a kérdéses jellemző hozzájárul a találmány szerinti műszaki megoldáshoz, és ennek következtében törlése új anyag hozzáadását jelenti. Ezek a döntések aláhúzzák annak a fontosságát, hogy az eredeti leírásban ki legyen nyilvánítva a találmány tárgyával összefüggő minden jellemző. Figyelembe kell venni, hogy egy jellemző törlése új anyag bevitelét jelentheti, és ezért a találmányt a lehető legáltalánosabb és minél kevesebb jellemzővel kell megadni. G) Az Európai Szabadalmi Hivatal meghirdette hivatalos lapjában, hogy elismeri az ideiglenes amerikai szabadalmi bejelentésekre alapozott elsőbbséget, vagyis az európai szabadalmi bejelentések elsőbbsége alapozható ilyen ideiglenes bejelentésekre. Bár az Európai Szabadalmi Hivatal erre a döntésre a szerződő államok nemzeti hatóságaival való konzultáció után jutott, a megadott európai szabadalomra alapozott nemzeti szabadalmak vonatkozásában az igényelt elsőbbség elismerése végső soron a szerződő államok nemzeti bíróságainak a döntésétől függ. 11. Európa Tanács Az Európa Tanács rendeletet fogadott el kiegészítő oltalmi bizonylat létesítéséről növénygyógyászati termékekre,
