Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő: Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

46 Palágyi Tivadar rógnál benyújtott fellebbezését, és így a bírósági döntés hatályba lépett. B) A Japán Szabadalmi Hivatal bejelentette, hogy tíz elöl­járóságot fel fognak szerelni olyan adatbázissal, amely lehetővé teszi az adott elöljáróság legfejlettebb iparágá­nak megfelelő területen az egész világra kiterjedő szaba­dalmi információ megszerzését. A tervek szerint 3 éven belül 30-ra fogják növelni az ilyen elöljáróságok számát, és minden egyes elöljáróság­ban átlagosan mintegy 30 millió jent fognak költeni az adatbázisok kifejlesztésére. 12. Kanada A) Előreláthatólag 1996. szeptember 1-jén a kanadai sza­badalmi törvény új végrehajtási utasítása fog hatályba lépni az S—17 jelű szabadalmi törvény változásaival együtt. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az új végrehaj­tási utasítás fontosabb rendelkezéseit: a) a fenntartási díjakat előre be lehet majd fizetni; b) a díjfizetés türelmi idejét 6 hónapról 12 hónapra fogják meghosszabbítani; e) nem lesz. többé lehetőség visszamenőleges határidő­­hosszabbításokra, vagyis a hosszabbítási kérelmeket az. eredeti határidő letelte előtt kell benyújtani, és egyidejűleg le kell róni 200 dollár illetéket; ti) a Szabadalmi Hivatal elnökét meg kell győzni arról, hogy az. ügy körülményei indokolják a hosszabbí­tást; eskü alatti nyilatkozat benyújtására azonban nem lesz. többé szükség; e) a szabadalmi bejelentések érdemi vizsgálatát a ka­nadai bejelentés napjától számított 5 éven belül kell majd kérni (a jelenlegi 7 év határidő helyett). B) A kanadai védjegytörvény végrehajtási utasítását is módosították. 1996. április 16-tól kezdve az. alábbi főbb változások léptek hatályba: a) többé nem kötelező minták benyújtása; b) négy szabályszerű rajz. helyett csupán egy 7 x 7 cm méretű fekete-fehér rajzot kell benyújtani. A védjegytörvény lényeges változása, hogy egy véd­­jegylajslromoz.ás csak akkor töröltethető, ha a védjegyet Kanadában előzőleg 3 évig nem használták; a korábbi lö ény szerint a törlésre már a használat kétévi clmara­­d ,a esetén is volt lehetőség. /.v Kína A) A szellemi tulajdon oltalmának erősítése céljából 1997 végéig tervezik a növényfajták, valamint az. integrált áramkörök oltalmára vonatkozó új törvények bevezetését, továbbá a szabadalmi és a védjegytörvény módosítását. B) A Kínai Szabadalmi Hivatal elnöke Tokióban megálla­podott a Japán Szabadalmi Hivatal elnökével abban, hogy az. utóbbi segítséget nyújt a kínai szabadalmi rendszer korszerűsítésében egyrészt kínai szakemberek kiképzése által, másrészt szabadalmi adatbázisok rendelkezésre bo­csátása útján. C) 1995-ben külföldiek Kínában 14 165 szabadalmi beje­lentést nyújtottak be, ami az 1994. évi 9928 bejelentéshez képest 43%-os növekedést jelent. 1996 első négy hónapjában a szabadalmi bejelentések száma az előző év hasonló időszakához képest 52%-os növekedést mutat. 1995-ben külföldiek 25 613 védjegylajstromozási ké­relmet nyújtottak be, ami 1994-hez képest 26,6%-os nö­vekedést jelent. 14. Kolumbia A) Folyó év áprilisi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a kolumbiai Kongresszus törvényt fogadott el a Pá­rizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozásról. Ez a csat­lakozás hivatalosan is megtörtént, mert Kolumbia kor­mánya 1996. június 3-án letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányait. Ennek meg­felelően az Egyezmény Kolumbiára nézve 1996. szep­tember 3-án lesz hatályos. B) Kolumbiában a védjegytörvény a Kartagénai Egyez­mény 344. Határozatán alapszik, amely 1994. január 1. óta van hatályban, és amely Kolumbián kívül Bolíviában, Ecuadorban, Peruban és Venezuelában, vagyis az Andok Paktum országaiban szabályozza a védjegytörvényt, bár az egyes országok nemzeti szabályozása eltéréseket tesz lehetővé. A védjegy használatát a lajstromozástól számított har­madik év vége előtt kell elkezdeni. A 344. Határozat har­madik személyek számára lehetővé teszi az olyan védje­gyek törlésének kérelmezését, amelyeket a megelőző há­rom évben nem használtak. A használat elmaradása azon­ban nem önműködően érvényteleníti a lajstromozást. Emellett Kolumbiában nincs kényszerengedélyre vonat­kozó rendelkezés sem. A harmadik személyek által be­nyújtott törlési kereset azonban a lajstromozást sebezhe­tővé teszi, mert a Védjegyhivatal általi törlés veszélyét vonja maga után. A 344. Határozat a harmadik fél általi törlési kereset kapcsán az alábbi szabályozást tartalmazza:- a törlési keresetet csak érdekelt harmadik fél, vagyis olyan személy nyújthatja be, akinek tényleges érdeke fűződik a törléshez;- a törlési keresetet nem veszik figyelembe, ha a védjegy­­tulajdonos a mulasztást menteni tudja;- a keresetet akkor sem veszik figyelembe, ha a megelőző 3 éven helül a védjegyet a tagországok valamelyikében már használták. A kolumbiai törvény a védjegytulajdonos számára nem írja elő használati nyilatkozat benyújtását, és a védjegy megújításakor sem kell ilyen nyilatkozatot vagy használa­ti bizonylatot benyújtani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom