Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 4. szám - Tóth Rita: Golyó a tollban – megemlékezés Bíró László Józsefről
36 Golyó a toliban Ezeknél az ötleteknél a fő problémát az jelentette, hogy a toll a gyakorlatban használhatatlan volt. Bíró László József tanulmányozta a cseh Wenczel Climes továbbfejlesztésre szoruló, szabadalmaztatott ötletét, és opciót is szerzett tőle. Néhány évvel ezelőtt egy olasz folyóirat hasábjain a következő, valóságtól elrugaszkodó történet jelent meg Bíró László József alkotói tevékenységével kapcsolatban: „Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete ...” Önéletrajzi regényében - a „Csendes forradaloméban - így reagált a fantáziaszülte történetre: „Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetős... csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz.” Az igazság az, hogy miközben felelős szerkesztője volt az „Hongrie - Magyarország - Hungary” című művészeti jellegű folyóiratnak, illetve ennek megszűnése után az „Előre” című lap munkatársa lett, nap mint nap látogatta a nyomdákat. Gyakran cikkeinek utolsó simításait is ott végezte, és eközben a rotációs hengerek egyenletes munkáját figyelte. Hasonló megoldásról álmodozott, de kisebb méretben és töltőtoll alakkal. Először egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazott golyót, és ezt a megoldását már az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatta. Később ugyanezt a megoldást kis méretben, írótollnak is alkalmazta. Az első általa összeszerelt példányokkal - bármilyen tetszetősök voltak is - nem lehetett tökéletesen írni. Teljesítményüket jellemzi, hogy betűk írására alkalmatlan volt. a rosszul beágyazott golyók pedig gyakran akadoztak. Sikertelen modellek sorozata után jutott Bíró László József arra a következtetésre, hogy mivel a működés elve jó. csakis az alkatrészek tökéletlensége, pontatlansága okozhatja a problémát. A használható golyóstoll előállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége. György nevű testvére. Goy Andor és a Kovalszky testvérek voltak segítségére az ötlet sorozatgyártásra alkalmas termékké fejlesztésében. Az. ötlettől a világsikerig azonban több mint fél évtized telt el kísérletezéssel, ezeket a kísérleteket azonban már nem kizárólag Magyarországon végezte. 1939-ben - egy évvel az első magyarországi zsidótörvény megalkotása után - családja és saját biztonsága érdekében Párizsba, majd Argentínába menekült. A németek már 1939-ben átvették megoldását, és „Exakt" néven forgalmazták a tintával tölthető golyóstollat. amelynek nagy hátránya volt. hogy a tinta már rövid idő eltelte után beszáradt. Argentínában történt letelepedése után - megfelelő módosítással - a golyóstoll töltésére öntvényrepedést jelző festéket alkalmazott. Speciális festékkel töltött golyóstollára 1943. június 10-én kapott szabadalmat. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstoliakat Argentínában ,.Eterpen”-nek hívták és 1945-től árusították.
