Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3. szám - Dr. Vida Sándor: Végrehajtás az NSZK-ban szabadalomra és védjegyre
Végrehajtás az NSZK-ban szabadalomra és védjegyre 31 A végrehajtás elrendelésének előfeltétele, hogy jogerős vagy előzetesen végrehajtható ítélet álljon rendelkezésre (ZPO 704. §, 1. bek.). Némi egyszerűsítéssel azt lehet mondani, hogy jogerősen megítélt pénzkövetelés érvényesítésének, vagyis a szabadalomra vagy szabadalmi bejelentésre vezetett végrehajtás alig vet fel sajátos problémát. B) Más a helyzet a szabadalom jogellenes használatának (röviden: bitorlás) abbahagyására vonatkozó végrehajtás vonatkozásban. Ha ugyanis a bitorló az abbahagyásra vonatkozó jogerős bírósági határozatnak nem tesz eleget, úgy a felperes kérésére az első fokon eljárt bíróság az ítélet végrehajtása érdekében, pénzbírságot (esetenként legfeljebb DM 500 000) vagy elzárást (6 hónapig terjedő, ismétlődés esetén legfeljebb 2 évig terjedő) kilátásba helyező újabb ítéletet hozhat (ZPO 890. §, 1. bek.). E szankciók alkalmazásának mindenesetre két előfeltétele van:- bírósági figyelmeztetés (Androhung) kibocsátása (ZPO 890. §, 2. bek.)- a kilátásba helyezett pénzbírság összegének pontos meghatározása.7 Ilyen végrehajtási ítéletet a bíróság szóbeli tárgyalás nélkül is hozhat, a kötelezettet azonban előbb meg kell hallgatnia.8 C) A számadásra kötelező ítélet végrehajtása ugyancsak pénzbírság és elzárás kilátásba helyezésével történhet. A pénzbírság összege ebben az esetben legfeljebb 50 000 DM lehet (ZPO 888. §, 1. bek.). Az ilyen eljárás lefolytatására az elsőfokon eljárt bíróság illetékes.9 Ilyen eljárásnak azonban csak akkor van helye, ha az adós egyáltalán nem tett eleget számadási kötelezettségének, vagy pedig elszámolása a formai előírásoknak nem felel meg, így különösen, ha meghatározott adatokat nem közöl. Ha azonban az elszámolás csak tartalmilag pontatlan, a hitelezőnek csak az eskü alatti nyilatkozatra való kötelezés (Versicherung an Eides Statt) áll rendelkezésre, - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság gőzölő hajsütő (Dampffrisierstab) tárgyú szabadalom bitorlásával kapcsolatos ügyben, ahol a hitelező a felperes elszámolásának könyvszakértővel (Wirtschaftsprüfer) történő felülvizsgálatának elrendelését kérte.10 D) Olyan jogok esetén, amelyek önállóan is értékesíthetők, mód van arra, hogy a bíróság elrendelje az átruházást (ZPO 857. §, 5. bek.). Ez adott esetben nemcsak a végrehajtás alá vont szabadalom, vagy szabadalmi bejelentés átruházását jelentheti11, de azt is, hogy átruházás helyett a bíróság zárgondnokot rendelhet ki. Ez pedig licenciát adhat másoknak, a licenciadíjakról köteles a hitelezőnek elszámolni, ill. a tiszta bevételt részére kifizetni. E) Érdekes kérdéseket vet fel a német tulajdonban álló külföldi szabadalmakra vezetett végrehajtás, pontosabban zár alá vételi kérelem. Van olyan bírósági állásfoglalás, amely szerint német bíróság nem rendelhet el végrehajtást (zár alá vételt) külföldi szabadalmakra.12 Az ítéletet annak idején egy ismert német ügyvéd részletesen elemezte és vitatta.13 Úgy tűnik a kérdés mai napig sincs egyértelműen eldöntve. A vita azonban gyakorlati jelentőségéből sokat veszített az Európai Végrehajtási Egyezmény (EuGVÜ) hatálybalépése óta. Ennek Németország legfontosabb kereskedelmi partnerei tagjai: Belgium, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Írország, Nagy-Britannia, Olaszor.. 14 szag. F) Végül megjegyzem még, hogy a közösségi szabadalomról szóló Luxemburgi Egyezmény 40. cikke a közösségi szabadalomra foganatosítható végrehajtás szabályait állítja fel minthogy azonban az Egyezmény még nem lépett hatályba, e rendelkezések tárgyalását nem látom szükségesnek. II. VÉGREHAJTÁS VÉDJEGYRE A hatályos (1994) védjegytörvény egyik újítása, hogy kifejezett rendelkezést tartalmaz a védjegyre vezethető végrehajtásra. A 29. § szerint „(1) A bejegyzés, használat vagy ismertség által szerzett jog 1. zálog vagy egyéb dologi jog tárgya lehet 2. végrehajtási intézkedés tárgya lehet. (2) Ha az (1) bek. 1. pontban meghatározott jogok, vagy az (1) bek. 2. pontjában meghatározott intézkedések bejegyzett védjegy által szerzett jogot érintenek, úgy az érdekelt kérelmére azokat bejegyzik a lajstromba, ha e jog fennállását a Szabadalmi Hivatalnál bizonyították. (3) Ha a bejegyzett védjegyre vonatkozó jog csődeljárás tárgya, akkor ezt a csődgondnok vagy a csődbíróság kérelmére bejegyzik a lajstromba.” A törvény indokolása szerint a védjegyre foganatosított végrehajtás esetleges korlátái -, ha például a védjegy egyben a végrehajtást szenvedő vállalat tulajdonosának neve is, vagy ha a végrehajtás egyéb okból jelentene aránytalan hátrányt - a védjegytörvényben történő külön szabályozás nélkül is, érvényesíthetőek az általános szabályok alapján.15 Példával megvilágítva: egy grafikus sajátos írásmódú stilizált megjelölést hozott létre sportcikkek előállítója számára, a hitelező pedig erre zálogjogot akar szerezni. Gyakorlati tapasztalatok hiányában az ipari tulajdon egyéb tárgyainak elzálogosításával kapcsolatos analógia (Parallele) kínálkozik: a grafikus alkotói jogának zálogba adása a védjegy bejelentését megelőzően (1. lépcső) feltéve persze, hogy a hasznosítás szándéka fennáll; a védjegybejelentéssel keletkező várományosi jog elzálogosítása (2. lépcső); végül a bejegyzett védjegy elzálogosítása (3. lépcső). A grafikai alkotásra biztosított zálogjog, valamint a védjegybejelentésre biztosított zálogjog a várományosi helyzetre alapított zálogjogot jelenti, amely a bejegyzett
