Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 2. szám - Nemzetközi Kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
44 Dr. Palágyi Tivadar B) Az örmény elnök aláírt egy ideiglenes védjegytörvényt, amely 1995. november 19-én lépett hatályba. Ettől az időponttól kezdve vált lehetővé védjegyekre és szolgálati védjegyekre vonatkozó bejelentések benyújtása. Egyúttal 1996. május 19-ig engedélyezik a korábbi Szovjetunióban lajstromozott védjegyek érvényesítését. C) Örményország 1995. október 27-én letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (PCT) való csatlakozás okmányait. így ez a szerződés Örményországra nézve 1996. január 27-én vált hatályossá. 30. Szabadalmi Együttműködési Szerződés A) A Szellemi Tulajdon Világszervezetének igazgatóhelyettese, Curchaud úr 1996 februárjában az AIPPI elnökeinek konferenciáján előadást tartott a kiegészítő kutatási rendszer tervezetéről, amelyet 1997. január 1-jétől szándékoznak bevezetni. A tervezet főbb vonásait az alábbiakban foglaljuk össze. A kiegészítő kutatási rendszer céljának megfelelően a nemzetközi bejelentések bejelentői számára lehetővé kívánják tenni, hogy az eddiginél nagyobb biztonsági fokkal legyenek képesek megállapítani a nemzeti szakasz megindítása és így további jelentős kiadások előtt: van-e olyan anterioritás, amely gátolja őket a szabadalom megszerzésében. A rendszer további célja, hogy a nemzetközi elővizsgálati eljárásnál olcsóbb módon tegye lehetővé a bejelentők számára a nemzeti szakasz megindítása előtt idő nyerését. Bármely nemzetközi bejelentőnek módjában fog állni, hogy a szokásos kötelező nemzetközi kutatáson kívül még egy további kutatást is kérjen anélkül, hogy elvesztené a jogát nemzetközi elővizsgálat kérelmezésére. A kiegészítő kutatást az összes nemzetközi kutató hatóság elvégezheti, de ezek közül bármelyiknek joga van kikötni, hogy csak bizonyos országok bejelentői számára végez ilyen vizsgálatot. A kiegészítő kutatásra vonatkozó kérelmet az elsőbbség napjától számított 19 hónapon belül kell benyújtani; ennek alapján a nemzeti szakasz megindításának határideje 20-ról 30 hónapra hosszabbodik meg akkor is, ha nem kér a bejelentő nemzetközi elővizsgálatot. A kiegészítő kutatásra vonatkozó kérelem benyújtható a nemzetközi bejelentéssel egyidejűleg a nemzeti szabadalmi hivatalnál, vagy pedig külön a Nemzetközi Irodánál. Az illetéket az utóbbinak kell befizetni. A kiegészítő kutatásra vonatkozó kérelemben előforduló hibák helyrehozhatók. A kiegészítő kutatási jelentést az elsőbbség napjától számított 28 hónapon belül kell elkészíteni, és azt a bejelentőnek. valamint a megjelölt hivataloknak fogják továbbítani; publikálni a Nemzetközi Iroda fogja. B) 1995-ben folytatódott a nemzetközi bejelentések számának emelkedése, mert a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához 38 906 bejelentés érkezett az át vevő hivataloktól, ami 1994-hez képest 14,1 %-os emelkedést jelent. A 38 906 nemzetközi bejelentés 916 273 nemzeti bejelentésnek és 68 206 regionális bejelentésnek felelt meg; az utóbbi szám 890 943 tagországbeli további bejelentést jelent, így a nemzeti bejelentések teljes száma 1 807 216 volt. 1995-ben a nemzetközi elővizsgálati kérelmek száma 26 894 volt, ami 1994-hez képest 16,3%-os növekedésnek felel meg. 1995-ben a legtöbb nemzetközi bejelentést az Amerikai Egyesült Államokban nyújtották be. 31. Szaúd-Arábia A) A szabadalmi törvény 7 évvel korábbi hatálybalépése után 1996 januárjában engedélyezték Szaúd-Arábiában az első szabadalmat. Január 10-én a Szaúdi Szabadalmi és Védjegy Hivatal vezetői ünnepélyes keretek között nyújtották át az első három szabadalmat egy szaúdi cég és két európai cég képviselőinek. B) Szaúd-Arábiában egy francia cég „KISSKISS” védjegylajstromozására vonatkozó bejelentést nyújtott be, amelyet azonban a Hivatal elutasított arra hivatkozva, hogy az közerkölcsbe ütközik. A bejelentő panasszal élt a Hivatal Fellebbezési Biottságánál, amely azonban megerősítette a Hivatal határozatát. Ezután a Kereskedelmi Minisztériumnál benyújtott fellebbezést is elutasították. (Itt megjegyezzük, hogy még további fellebbezést is be lehet-nyújtani a panaszügyi bíróságnál.) 32. Új-Zéland A Remy Finance BV v. Independent Liquor (N.Z.) Ltd. ügyben a Legfelsőbb Bíróság olyan döntést hozott, hogy az alperes „Galantino” elnevezésű terméke félrevezető, mert a felperes „Galliano” elnevezésű likőrje megalapozott hírnevet szerzett. A bíró azt is megállapította, hogy a kereskedelmi nevek közötti összetéveszthetőség valószínűsége megnövekszik a pontatlan kiejtés által, és ez a tényező még fontosabb lehet a likőriparral kapcsolatos esetekben. A Legfelsőbb Bíróság határozata arra a következtetésre vezet, hogy egy védjegyet kereskedelmi összefüggéseiben kell vizsgálni, és megerősíti azt a nézetet, hogy az új-zélandi bíróságok általában reálisan becsülik fel a fogyasztók érdekeit. 33. Védjegyjogi Egyezmény Moldava címszó alatt beszámolunk arról, hogy elsőként ez az állam helyezte letétbe a Védjegyjogi Egyezményhez való csatlakozás okmányait. Az Egyezményt az Európai Közösségen kívül 50 állam írta alá az előírt határidőig, vagyis 1995. október 27-ig. Az Egyezmény 5 állam ratifikációs okmányainak a letétbehelyezését követő 3 hónap eltelte után fog hatályba lépni.
