Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 2. szám - Nemzetközi Kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
42 Dr. Palágyi Tivadar bizonyítani. Egy védjegy töröltethető, ha Írországban nem használták a lajstromozás publikálásának időpontjától számított öt éven belül. Minden egyes védjegybejelentést vizsgálni fognak megkülönböztethetőségre és lajstromozást gátló egyéb abszolút okokra. Bár a törvénytervezet nem jelenti ki, hogy kutatást fognak végezni a korábbi védjegyek között, a végrehajtási utasítás alapján továbbra is folytatni fogják a jelenlegi gyakorlatot, amely a megtévesztően hasonló védjegyek vonatkozásában kutatást és vizsgálatot jelent. A védjegylajstromozás 10 évre biztosít oltalmat, és ez további 10 éves időszakokra megújítható. (A jelenleg hatályos törvény szerint az oltalmi idő 7 év, és ez további 14-14 évre hosszabbítható meg.) Az új törvény lehetővé fogja tenni a kollektív védjegyek és a bizonylati védjegyek lajstromozását is. 18. Izrael A) Izrael 1996. március 1-jén letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (PCT) való csatlakozás okmányait. Ennek megfelelően az 1996. június 1-jén vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentésekben Izrael megjelölhető és kiválasztható lesz. B) Izrael 1996. január 26-án letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából való letétbehelyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződés csatlakozási okmányait. Ennek megfelően ez a szerződés Izraelre nézve 1996. április 26-án fog hatályba lépni. 19. Japán A Japán Szabadalmi Hivatalban a szabadalmi rendszer 1885-ben történt bevezetése óta engedélyezett szabadalmak száma ez év februárjában elérte a kétmilliót. A kétmilliomodik szabadalmat a japán NOF cég által fényképezőgépek és szemüvegek számára kifejlesztett műanyaglencsére engedélyezték. A közlemény utal arra, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a szabadalmi rendszer 200 évnél hosszabb fennállása óta 5.4 millió szabadalmat engedélyeztek. Japánban az engedélyezett szabadalmak száma 1980- ban érte el az egymilliót és a jelenlegi irányzatok szerint 10 éven belül fogja elérni a hárommilliót. 20. Kanada A) Az Allied Signal Inc. v. Du Pont Canada Inc. and the Complax Corporation ügyben a felperes olyan szabadalom alapján indított bitorlási pert, amely egy bizonyos vegyület (SNC) gyártására szolgáló, specifikus összetételű és fizikai tulajdonságú, polimer filmre vonatkozó termékigénypontot tartalmazott. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes Du Pont Canada cég olyan filmeket gyártott, amelyek az igénypont szerinti jellemzők alá estek, azonban a filmek legnagyobb részét az Amerikai Egyesült Államokban adta el, ahol viszont azokat kizárólag SNC gyártására használták. Az elperes azzal érvelt, hogy nem bitorolt, mert a filmet külföldön adták el, így a filmből az SNC gyártása külföldön történt, ahol a kanadai szabadalmi törvény nem érvényes. A bíróság azon a véleményen volt, hogy a Kanadában végzett gyártás közvetlen bitorlás, mert a filmet az alperes Kanadában az igényelt felhasználásra olyan formában gyártotta, hogy azt a vevők SNC gyártására használhatták fel. Az alperes fellebbezése után a Szövetségi Fellebbezési Bíróság megerősítette az alsó bíróság határozatát, és nem győzte meg az alperes védekezése, amely szerint „természetes, hogy (az elsőfokú bíróság) a kanadai exportnak kedvező határozatot hozott”. B) A kanadai Szövetségi Fellebbezési Bíróság egy 1995. december 12-i határozatában [Remington Rand Corporation and Remington Product (Canada) Inc. v. Philips Electronics N.V.] állást foglalt abban a kérdésben, hogy a lajstromozás hatálya alá eső termék egy funkcionális részét ábrázoló védjegy lajstromozása megengedhető-e. A bíróság a Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Osztályának egy olyan határozata ellen benyújtott fellebbezés ügyében döntött, amelyben elutasították a Philips cég négy lajstromozott védjegyének a törlésére irányuló keresetet. Utóbbiban a Remington cég azt állította, hogy a lajstromozások érvénytelenek, mert egy villanyborotva funkcionális elemeire vonatkoznak. A fellebbezésben, amely már csak két védjegyre korlátozódott, a Remington cég - amely Kanadában forgalomba akart hozni olyan villanyborotvákat, amelyek vágófeje a Philips-féle villanyborotvák egyenlő oldalú háromszög elrendezésű vágófejéhez hasonlított - kétségbe vonta, hogy egy gyártott terméket és különösen annak egy működő részét képileg szabad ábrázolni egy lajstromozott védjegyen. A felek megegyeztek abban, hogy ha a Philips védjegyei érvényben maradnak, ez meggátolná ilyen elrendezésű egyéb villanyborotvák forgalmazását. A Szövetségi Bíróság megállapította, hogy a Philips által lajstromozott védjegyek ábrázolásai „közvetlenül vonatkoznak a Philips villanyborotva fő funkcionális vonásaira, annak vágófejeire. Ha ez csupán ábrázolás lenne, nem gátolná a fellebbezőket hasonló villanyborotvák eltérő védjeggyel való forgalmazásában; a védjegytulajdonos azonban maga is kijelentette, hogy a lajstromozott védjegynek éppen az a feladata, hogy gátolja hasonló kivitelű villanyborotvák forgalombahozatalát". így a bíróság megítélése szerint az ilyen védjegy burkolt szabadalmi vagy ipari minta oltalmat jelentene, ezért a Philips-védjegyet érvénytelennek nyilvánította.
