Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 2. szám - Nemzetközi Kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
38 Dr. Palágyi Tivadar nyilatkozatban közölt in vivo kísérleti eredményeknek elegendőknek kellett volna lenniük ahhoz, hogy bizonyítsák a hasznosság hiányának megalapozatlan voltát. A leírásban ismertetett Paull-féle eredmények még inkább alátámasztották azt a következtetést, hogy egy szakember számára meggyőzően bizonyították az igényelt vegyületek állított hatékonyságát. A Hivatal álláspontja szerint állatokon végzett in vivo kísérletek csak preklinikai jellegűek annak eldöntéséhez, hogy a vegyületek alkalmasak-e embereken való kipróbálásra, és ezek a vizsgálatok nem alapozzák meg azt a vélekedést, hogy az igényelt vegyületek sikeresen felhasználhatók rák kezelésére embereken. A Bíróság azonban figyelmezteti a Hivatalt arra, hogy ne tévessze össze a gyógyszerek forgalombahozatalához szükséges engedély megszerzésének követelményeit a szabadalom megszerzéséhez szükséges követelményekkel. A Bíróság arra is hivatkozott, hogy elődje [a Vám- és Szabadalomügyi Fellebbezési Bíróság (CCPA)] már jóval korábban megállapította: egy vegyület vélt gyógyászati tulajdonságainak bizonyítása statisztikailag jelentős állatkísérletekkel elegendő a hasznosság megalapozásához, mert az, aki egy szabványos kísérleti állaton egy vegyület valamilyen kívánatos gyógyászati hatékonyságát kimutatja, jelentős és hasznos hozzájárulást nyújt a szakma fejlődéséhez még akkor is, ha esetleg úgy tűnik, hogy a vegyület humán vonalon értéktelen. A Szövetségi Fellebbezési Bíróság fenti fejtegetéseiből és az Amerikai Szabadalmi Hivatal 1995. július 14-én közreadott irányelveiből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a hasznosság követelményének kielégítéséhez elegendő, ha egy bejelentő az igényelt találmány sajátos hasznosságával kapcsolatban egyetlen hihető állítást tesz. Biológiai találmányok esetén egy vegyület farmakológiái vagy egyéb biológiai hatékonyságának bizonyítása elegendő az állított gyógyászati hasznosság alátámasztásához, ha elfogadható összefüggés áll fenn a kérdéses hatékonyság és az állított hasznosság között; statisztikai bizonyosságot nem lehet megkövetelni. 2. Argentína A kormány szóvivője 1996. január 11-én közölte, hogy az argentin kormány tárgyalásokat folytat a helyi és a külföldi gyógyszergyárak képviselőivel annak érdekében, hogy az új szabadalmi törvény gyógyszerek szabadalmazhatóságával kapcsolatos rendelkezései tárgyában megállapodásra jussanak. Akormány reméli, hogy rövidesen lezárhatják a mintegy 5 éve tartó harcot. Az Egyesült Államok kereskedelmi megbízottja, Mickey Kantor ez év január 5-én tett kijelentése szerint a Clinton-adminisztráció „nagyon türelmetlen”, amiért az argentin kormány még nem korszerűsítette szabadalmi törvényét. Az Európai Unió, különösen Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Svájc szintén lobbyzik a gyógyszertárgyú találmányok hatékonyabb védelme érdekében. Argentin szakemberek véleménye szerint az enyhébb európai nyomás nagyobb befolyást gyakorol a kormányra, mint a nyílt és durva amerikai nyomás, amely az argentin nemzeti büszkeséget sérti, és így éppen ellentétes hatást vált ki. Az új szabadalmi törvény tervezete - ellentétben a régi törvénnyel - nem rendelkezik beviteli szabadalmakról. Minthogy azonban az új törvény még nem lépett hatályba, jelenleg még benyújthatók ilyen típusú szabadalmi bejelentések is Argentínában. 3. Ausztrália Az ausztrál törvény megújító bizottság a mintaoltalmi törvény módosításáról végleges jelentést adott ki, amely 188 javaslatot tartalmaz. Ezek közül a legfontosabbakat az alábbiakban foglaljuk össze. Egy mintát egy termék egy vagy több látható jellegzetességével kell meghatározni, ide értve a termék alakját, elrendezését, mintáját, díszítését, színét és felületét. Továbbra is a termék látható megjelenésére kell a súlyt helyezni, de az oltalom szempontjából mellékes, hogy a külső megjelenés funkcionális célt szolgál-e vagy sem. Új lajstromozási követelményekként javasolják, hogy az új és megkülönböztető jellegű minta legyen oltalmazható. Az újdonság szempontjából csak az azonos minták veendők figyelembe. A megkülönböztethetőség követelményét egy minta akkor elégíti ki, ha átlagos benyomás alapján lényegesen különbözik a korábbi mintáktól. Lajstromozás előtt csak alaki vizsgálatot fognak végezni. Felszólalási eljárás nem lesz, de bárki bármikor kérheti majd egy lajstromozott minta érvényességének vizsgálatát. Ha a mintáról megállapítják, hogy nem érvényesen lajstromozták, és nem nyújtanak be fellebbezést a bíróságokhoz, a lajstromot módosítani kell. 4. Azerbajdzsán Azerbajdzsán 1995. szeptember 25-én letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez és a Madridi Megállapodáshoz való csatlakozás okmányait. így ezek az egyezmények 1995. december 25-én léptek Azerbajdzsánra nézve hatályba. 5. Bosznia-Hercegovina Előző tájékoztatónkban arról adtunk hírt, hogy a korábbi Jugoszláviában 1992. március 1-je előtt engedélyezett, ill. lajstromozott szabadalmakat, védjegyeket és mintákat 1996. április 1-jéig lehet érvényesíteni. A szarajevói Hivatal elnöke most olyan közleményt adott ki, hogy az 1996. április 1-jei határidő nem érvényes, és azt nem fogják 1996. december 31-nél korábbra kitűzni.
