Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 2. szám - Dr. Vida Sándor: A német védjegytörvény – magyar szemmel (II. rész)
1 A nemei védjegytörvény magyar szemmel mert a felszólalási eljárás sommás eljárás, célja, hogy az ügyek legnagyobb része gyors elintézést nyerjen, s ezért nem is alkalmas a bonyolult tény- és jogkérdéseket felvető szituációk elbírálására. (A gyakorlatban persze előfordul, hogy a felszólalási eljárás is évekig húzódik, az esetek többségében azonban nem ez a helyzet.) Az eljárás során a védjegyjogosult, akinek védjegye ellen a felszólalást benyújtották, vitathatja, hogy a felszólaló saját védjegyét az elmúlt öt évben használta (Einrede mangelnder Benutzung). Ez esetben a felszólalónak valószínűsítenie kell saját védjegye használatát. A korábbi szabályozáshoz képest e vonatkozásban változást jelent, hogy a felszólaló a használat hiányát ki is mentheti - mondja az indokolás. Ha a felszólalás részben vagy egészben sikerre vezet, a védjegyet törlik, vagy árujegyzékét korlátozzák. Akárcsak a korábbi jog szerint, a felszólalás alapján hozott törlési vagy korlátozási határozat bírósági úton. polgári perben vitatható (Eintragungsbewilligungsklage. 44. S). Az új törvény e téren annyival lép tovább, hogy a per megindítására 6 hónapos záros határidőt ír elő. Ezt az indokolás azzal magyarázza, hogy ez a rendelkezés nemcsak a felek érdekét szolgálja, de az általános jogbiztonságot is. Megakadályozza ugyanis, hogy évekre visszanyúló elsőbbségű korábbi jogok jöjjenek létre, amelyekről kív ülállók nem is tudhatnak. 22 AZ ÖLI .ALOM MEGSZŰNÉSE A megszűnési okok (49. §) meghatározása alkalmával az új törvény szinte szó szerint követi az EU Irányelvet. Megszűnési okot képez nevezetesen: a) A használat hiánya. A törvény a magyar jog analóg rendelkezéséhez viszonyítottan azt a többlet elemet tartalmazza. hogy ha a korábban nem használt védjegy használatát a törlési kérelem benyújtását megelőzően több mint három hónappal megkezdik, úgy a használat hiánya miatti oltalommegszüntetésnek nincs helye. b) A védjegy az áru vagy szolgáltatás szokásos megjelölésévé alakul át. c) A védjegy a használat következtében megtévesztő jelleget vesz fel. A felsorolt megszűnési okok miatti védjegytörlést mind a Szabadalmi Hivatalnál, mind a rendes bíróságnál lehet kérni. Ha a kérelmet a Szabadalmi Hivatalnál terjesztik elő (53. §), az a védjegytulajdonost erről értesíti. Ha a védjegytulajdonos két hónapon belül nem nyújt be ellentmondást. úgy a védjegyet törlik. Ha a védjegytulajdonos a törlési kérelemmel szemben ellentmondást nyújt be, úgy a Szabadalmi Hivatal erről azzal értesíti a törlés kérelmezőjét, hogy igényét törlési per keretében, a rendes bíróság előtt érvényesítheti. Megszűnés miatti törlési kérelmet bárki benyújthat, az eljárás tehát actio publica. 21 Kia.ATÍV LAJSTROMOZÁST GÁTI /) OK Ml ATM TÖRI.LSI PER Valamennyi relatív lajstromozást gátló ok1 miatt a törlési pert a rendes bíróság előtt lehet megindítani (55. §). Amint azt e tanulmány anyagi jogi részénél említem, törlési okol képezhet minden korábbi jog. A törvény csak a tipikus törlési okokat sorolja fel, a jogalkalmazó feladata annak elbírálása, hogy a törlési ok fennforog-e vagy nem. Hasonlóképpen a felszólalási eljáráshoz a törlési perben is igényelheti az alperes, hogy a felperes bizonyítsa saját védjegyének az elmúlt öt évben történt használatát. Relatív lajstromozást gátló ok alapján törlési pert persze csak a korábbi jogosult indíthat - ellentétben az abszolút lajstromozást gátló okra alapított törlési perrel. A törlési per megindítására jogosult személyről szólva az indokolás megemlíti, hogy a jogszabályalkotó nem tartotta szükségesnek, hogy külön is megemlékezzék a licenciaszerződés engedélyesének, vagy más. a védjegytulajdonos által felhatalmazott személynek törlési jogosultságáról. Ezek nevesítésére ugyanis a polgári eljárás általános szabályaira figyelemmel nem volt szükség. Sajátos esetet képez ezzel szemben, ha a védjegy törlését azon az alapon kérik, hogy a védjegy földrajzi megjelöléssel ütközik. Ebben az esetben nincs meghatározott korábbi jogosult, ezért az ilyen esetekre nézve a törvény a perlési jogosultság vonatkozásában a tisztességtelen v ersenyről szóló törvény (UWG) 13. § 121 bekezdésének szabályára utal4, aminek alapján például a szóban forgó földrajzi területen működő érdekképviselet vagy fogyasztói érdekvédelmi szervezet indíthat ilyen pert. feltéve, hogy jogképességgel rendelkezik. A törlési per lehetőségének hiánya védjegyjogunk egyik komoly fogyatékossága: a versenyjogi szemléletnek a védjegyjogban való érvényesítése, valamint az oltalmi lehetőségek kibővítése eredményeképpen véleményem szerint nálunk is sok problémát megoldana a védjegytörlési per lehetőségének a törvény által való biztosítása. 24 BETEKINTÉS A SZABADALMI HIVATAL IRATAIBA Mind a folyamatban levő eljárás irataiba, mind a bejegyzési eljárás lezárását követően az iratokba betekintés nyerhető (62. §). A folyamatban levő bejegyzési eljárás irataiba való betekintési kérelemben valószínűsíteni kell az érdekeltséget, míg a befejezett ügyek esetén erre nincs szükség. (Ez utóbbi új rendelkezés, mivel korábban az ilyen ügyekben is valószínűsíteni kellett az érdekeltséget.) A törvény indokolása szerint különösen a bejegyzési szakaszban komoly igény van arra, hogy az iigy irataiba mások is betekinthessenek (különösen a felszólalási eljárás esélyeinek felmérése érdekében). Ilyenkor mindenesetre a Szabadalmi Hivatalnak körültekintően kell mérlegelnie a bejelentő érdekeit is, amikor a kérelmet elbírálja. Az indokolás szerint ilyen igény továbbá a versenytársak lé
