Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, Ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a szabadalmi és védjegyjog területéről 53 Minthogy Malajzia 1989-ben csatlakozott a Párizsi Uniós Egyezményhez, külföldi védjegybejelentések esetén az eredeti bejelentés benyújtásának napjától számított 6 hónapon belül lehetőség van az uniós elsőbbség igénylésére. 22. Nagy-Britannia 1994. novemberi tájékoztatónkban már beszámoltunk róla, hogy az új angol védjegytörvény 1994. október 31-én lépett hatályba. Most röviden összefoglaljuk a törvénnyel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat. Az új törvény megkönnyíti a lajstromozást, és megerősíti a lajstromozott védjegyekhez fűződő jogokat, ami azért lényeges, mert a lajstromozatlan védjegyek fontossága egyre csökken. Ezzel párhuzamosan gyengültek a lajstromozatlan védjegyekből származtatható jogok. Megállapíthatjuk, hogy Nagy-Britanniában áttértek az első használói rendszerről az első bejelentői rendszerre. A lajstromozásból eredő jogok erősödése folytán kevesebbszer fog sor kerülni „passing off’ eljárásokra, vagyis olyan perekre, amelyeket olyan személyek ellen indítanak, akik másoknak üzletszerűen kárt okoznak hamis beállítással vagy megtévesztéssel, és ezzel sértik a mások üzleti tevékenységéhez fűződő fogyasztói bizalmat. Az új törvény szélesíti a védjegyezhető jelek körét, minthogy lajstromozható az alak, a csomagolás, a hang és az illat is - gyakorlatilag bármely jel, amely grafikusan ábrázolható, és alkalmas egy üzlet termékeinek vagy szolgáltatásainak megkülönböztetésére. A törvény felsorolja azokat az okokat, amelyek alapján a lajstromozás a jel benső tulajdonsága folytán megtagadható; ezek a lajstromozást gátló abszolút okok. Ismeretükben megállapítható, hogy a lajstromozáshoz szükséges megkülönböztető jelleg küszöbértéke alacsonyabb lett, és most nincsenek önműködően kizárva a lajstromozásból korábban lajstromozhatatlannak tekintett egyes jeltípusok; így pl. megfelelő használat bizonyítása esetén lajstromozhatókká váltak a földrajzi nevek és a közönséges családnevek. Megnőtt az ütközés lehetősége harmadik felek jogaival, mert a lajstromozást gátló relatív okok köre tágult. így pl. egy bejelentést vissza lehet utasítani eltérő árukra vagy szolgálatásokra vonatkozó, korábban lajstromozott védjeggyel való azonosság vagy ahhoz való hasonlóság miatt, ha a korábbi védjegy már hírnevet szerzett az Egyesült Királyságban, és ha a későbbi védjegy használata tisztességtelen előnyt jelentene a korábbi védjeggyel szemben (a „hígítási doktrína” elismerése). Hasonlóképpen a lajstromozás gátja lehet egy korábbi, jól ismert védjeggyel való ütközés akkor is, ha az utóbbit még nem ismerik vagy használják az Egyesült Királyságban. A lajstromozó hatóság köteles figyelembe venni az ütköző korábbi jogok tulajdonosainak „konszenf’-jét még gyógyászati termékek esetén is. Hirdetésekben megengedik más lajstromozott védjegyének a használatát, ha az összeegyeztethető a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal („honest practices”), és nem jelent tisztességtelen előnyt a lajstromozott védjegy megkülönböztető jellegével vagy hírnevével szemben. Egy védjegytulajdonos nem érvényesítheti a lajstromozásból származó jogait, ha öt éven keresztül belenyugodott egy harmadik fél általi jogtalan használatba, feltéve, hogy tudott arról. Szankciókat vezettek be „másodlagos” bitorlókkal, így elosztókkal szemben alkalmazott, bitorlásra hivatkozó alaptalan fenyegetések ellen. Az oltalmi idő 10 év maradt, amely további 10-10 évre korlátlanul meghosszabbítható. Megszüntették a lajstrom A része és B része közötti megkülönböztetést. Az új törvény a B lajstromban eszközölt korábbi lajstromozáshoz ugyanolyan jogokat fűz, mint az A lajstromban vagy az új törvény alapján végzett lajstromozáshoz. Lehetővé vált a több osztályban való lajstromozás. A megújítási költségek csökkentése érdekében lehetővé tették, hogy a különböző osztályokban lajstromozott azonos védjegyet egyetlen lajstromozás hatálya alá vonják, de arra is lehetőség van, hogy a lajstromozási kérelmeket megosszák. A használat hiánya miatt indított megvonási keresetek esetén a bizonyítási teher megfordul: most a tulajdonosnak kell bizonyítania a használatot. Az engedélyezés meghirdetése után 3 hónapon belül lehet felszólalást benyújtani; ez a határidő nem hosszabbítható meg. Az új védjegytörvény ismeretében néhány gyakorlati tanácsot is adunk a nagy-britanniai védjegytulajdonosok, ill. védjegybejelentők számára;- a lajstromozási kérelmeket haladéktalanul be kell nyújtani;- célszerű ellenőrizni a használatban lévő azon védjegyeket, amelyeket korábban a megkülönböztető jelleg csekély hiánya miatt utasítottak el, mert most jó esély van az ilyen védjegyek lajstromozására;- célszerű ellenőrizni védjegyeinket hírneves, valamint külföldi jól ismert védjegyekhez való hasonlóság szempontjából;- ne nyugodjunk bele abba, hogy más a védjegyünket öt évig használja;- jelentősen megnőtt az új védjegyek utáni kutatás jelentősége, mert a kutatást több osztályra kiterjedően kell elvégezni olyan vonatkozásban, hogy védjegyünk nem ütközik-e mások híres vagy jól ismert védjegyével, vagy nem hasonlít-e ahhoz;- rugalmasabbnak, de egyúttal elővigyázatosabbnak is kell lennünk a versenytársakkal szemben, amikor azok konszentet kérnek tőlünk, vagy mi kérünk tőlük.
