Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)

1995 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

28 Dr. Palágyi Tivadar nizmusok szabadalmazhatóságát, és általában kielégíti az Amerikai Egyesült Államok régóta kinyilvánított igényeit. A törvénytervezetet még az év vége előtt szavazásra bo­csátják az alsóházban és a szenátusban. A pipeline-oltalom ellenzői arra hivatkoznak, hogy a külföldön szabadalmazott termékek új előállítási eljárását kutató brazil laboratóriumok mintegy 2 milliárd dollárt vesztenének és többévi kutatási munka veszne kárba. A másik oldal véleménye szerint a pipeline-oltalom ösztö­nözni fogja a külföldi vállalatokat arra, hogy a legkorsze­rűbb technológiát vigyék be Brazíliába a szabadalmi jogok bitorlásának veszélye nélkül. A szenátus gazdasági bizottsága a gyakorlatbavételi szabályok olyan módosítása ellen szavazott, amely arra kényszerítené a külföldieket, hogy Brazíliában szabadal­maikat gyakorlatba vegyék. A törvénytervezet 1995 szeptemberében jóváhagyott módosítása szerint mikroorganizmusok csak akkor szaba­dalmazhatok, ha nem fordulnak elő a természetben, vagyis a szabadalmas jelentős mértékben módosította azokat. Itt megemlítjük, hogy az Amerikai Egyesült Államok azzal fenyegette Brazíliát, hogy a kereskedelmi törvény 301. szakasza alapján szankciókat fognak foganatosítani, ha nem gyorsítják meg a szabadalmi törvénykezést. B) Négy dél-amerikai ország: Argentína, Brazília, Para­guay és Uruguay külügyminisztere 1995. augusztus 5-én jegyzőkönyvet írt alá a szellemi tulajdonra vonatkozó előírások harmonizálásáról, illetve a védjegyek, földrajzi nevek és eredetmegjelölések oltalmának közös szabályo­zásáról. A védjegyekkel kapcsolatos legfontosabb változások a következők:- nem lehet lajstromoztatni és használni olyan védjegye­ket, amelyek a tagországok bármelyikében lajstromo­zott védjegyhez hasonlítanak;- oltalom alatt állnak a tagországok polgárainak olyan védjegyei, amelyek az ismertség vagy a hírnév kivételes mértékét szerezték meg;- alkalmazzák a jogok kimerülésének elvét. 8. Eurázsiái Szabadalmi Egyezmény 1995. november közepéig a következő országok csatla­koztak az Eurázsiái Szabadalmi Egyezményhez: Azerbaj­dzsán, Belorusszia, Kazahsztán, Kirgizia, Oroszország, Tádzsikisztán és Türkmenisztán. Három további ország: Grúzia, Moldova és Örményország jelezték, hogy a közel­jövőben csatlakozni fognak. A WIPO közlése szerint 1996. január 1-jétől lehetőség lesz az Eurázsiái Szabadalmi Egyezményt (kódja: EA) megjelölni a Szabadalmi Együttműködési Szerződés alap­ján benyújtott nemzetközi bejelentésekben; az Egyez­mény alapján Moszkvában működő Hivatal azonban elő­reláthatólag csak 1996. tavaszán kezdi majd meg tényle­ges működését. Az Egyezmény szövege már megjelent orosz és angol nyelven. Az Egyezmény előírásai lényegileg hasonlítanak az Európai Szabadalmi Egyezmény előírásaihoz, azzal az eltéréssel, hogy - az eddigi értesülések szerint - az Egyez­mény hivatalos nyelve orosz lesz, és így az eurázsiai szabadalom megadása után nem lesz szükség a megjelölt országok nyelvére való fordításra. Az Egyezmény végre­hajtási utasítását még nem hozták nyilvánosságra. Az eurázsiai szabadalmi bejelentéseket a tagállamok bejelentői a saját országuk szabadalmi hivatalánál nyújt­hatják be. A nem tagországokból érkező bejelentéseket az Eurázsiai Szabadalmi Hivatalnál kell benyújtani. Az eurázsiai szabadalmi bejelentéseket a benyújtás - vagy elsőbbséges bejelentések esetén az elsőbbség - nap­jától számított 18 hónap eltelte után kutatási jelentéssel együtt közrebocsátják. A kutatási jelentés közrebocsátási napjától számított hat hónapon belül kérni kell a bejelentés érdemi vizsgálatát, és le kell róni a vizsgálati illetéket, amelynek összege még ismeretlen. További részleteket remélhetőleg januári tájékoz­tatónkban tudunk majd közölni. 9. Európai Szabadalmi Egyezmény Az Európai Szabadalmi Szervezet Adminisztratív Tanácsa 1994. december 15-én olyan határozatot hozott, hogy a közép- és kelet-európai ún. „reformállamok” (Albánia, Bulgária, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyaror­szág, Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint a szovjet utódállamok) állampolgárai által benyújtott nemzetközi bejelentések nemzetközi kutatási és nemzetközi elővizs­­gálati illetékét 75%-kal csökkenteni kell. A csökkentés előfeltétele, hogy a bejelentő ezt külön kéije. Ha egynél több bejelentő van, a díjcsökkentés feltétele, hogy valamennyi bejelentő természetes vagy jogi személy legyen a felsorolt országokban. A kérelmet az átvevő hi­vatalnál kell benyújtani. Az Adminisztratív Tanács fenti határozata 1995. április 1-jén lépett hatályba, és egyelőre 3 évig marad érvényben. További tudnivalókat a „Szabadalmi Együttműködési Szerződés” címszó alatt adunk. 10. Európai Szabadalmi Hivatal Az Európai Szabadalmi Hivatalnál 1994-ben 41 400 ren­des szabadalmi bejelentést és 32 800 nemzetközi úton indított (euro-PCT) bejelentést, vagyis összesen 74 200 bejelentést nyújtottak be, ami az előző évhez képest 4,9%­­os növekedést jelent. A Hivatalnál 1994-ben 999 fellebbezést nyújtottak be. A Hivatal fellebbezési tanácsai ebben az évben 944 ügyet intéztek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom