Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Martti Enajarvi: A feltalálói tevékenység támogatásának állami eszközei
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 100. évfolyam I. 1995. február MARTTI ENÄJÄRVI A feltalálói tevékenység támogatásának állami eszközei " ÚJ ÖTLETEK, AZ EMBER ÉS A TÁRSADALOM A feltalálói tevékenység nagy jelentőségű a társadalom számára. Döntő mértékben befolyásolja a technika állását, az ipart, a gazdaságot, a szociális struktúrákat, a kultúrát és általában az emberi életet. Az ipari országok jólétének bázisává és a fejlődő országok jobb jövőbe vetett hitévé vált. A szellemi tőke, azaz a kreativitás, a feltalálói tevékenység és a tudás a nemzetközi együttműködésben és a versenyben is egyre nagyobb mértékben tölt be kulcsszerepet. Különösen nagy szükség van új találmányok létrehozására és értékesítésére az ipar és a kereskedelem fejlődéséhez. Ezáltal válik korszerűbbé az elavult ipar és ez vezet különösen az új termékek létrejöttéhez. A műszaki fejlődéssel és a nemzetközi kereskedelem erősödésével egyidőben az ipari tulajdonjogok jelentősége fokozatosan nő, mindenekelőtt a szabadalmak és a védjegyek szerepét kell hangsúlyozni. Állandóan nő a szellemi tulajdon másik területének, a szerzői jognak a jelentősége is. „Az emberi szellem a forrása minden művészi alkotásnak és minden találmánynak. Az életet emberhez méltóvá azok teszik. A művészeti alkotások és a találmányok gondos védelme az állam feladata.” E szavak a Szellemi Tulajdon Világszervezete genfi székháza főépületének kupoláján elhelyezett feliratban olvashatók, szerzőjük a szervezet jelenlegi főigazgatója, dr. Bogsch Árpád. Igaz, hogy az államok kötelessége és érdeke is a kreativitás védelme. Fontos azonban egyúttal azt is megjegyezni, hogy egy állam önmagában semmi újat sem hoz létre, továbbá az új vívmányok mögött mindig az egyes emberek vagy több ember aktív tevékenysége áll. Az állam azonban a kreativitást, a feltalálói tevékenységet és a vállalkozószellemet sokféle módon, jelentős mértékben tudja támogatni és ösztönözni. Az a véleményem, hogy így is kell tennie és ez minden esetben megéri, ha a polgárok általános, jó közérzetére gondolunk. Mi készteti tulajdonképpen az embereket arra, hogy valami újat hozzanak létre, újat találjanak fel? Ezt a kérdést már számos országban vizsgálták. Miért fordít az ember tömérdek időt, fáradságot és pénzt egy új ötlet létrehozására? Az okok: személyes elégtétel, általános figyelemfelkeltési vágy, az a késztetés, hogy valami érdekeset csináljon, tudásvágy vagy sóvárgás a pénz, valóban sok pénz után. Úgy hiszem, hogy a fenti tényezők együttesen és sok más tényező is olyan irányba hatnak, hogy az emberek alkotnak és vállalkoznak valamire - egyesek közülünk jobban, mások kevésbé. Azt gondolom, hogy minden emberi lény alapjában véve kreatív. Olykor-olykor az a nehéz csupán, hogy ezeket a kreatív tényezőket előcsalogassuk. Nagy kihívás ez oktatásunk számára, amely részben már reagált is erre. A feltaláló- és vállalkozóbarát oktatás az utóbbi időben, pl. Finnországban, megerősödött. Egyebek mellett a Finn Szabadalmi Hivatal a fenti gondolatok gyakorlatba való átültetésére a Központi Oktatási Hivatallal közösen tervet dolgozott ki. Még mindig érvényes a régi elv, miszerint: „Ha azon a véleményen vagy, hogy a képzés drága, próbálkozz a tudatlansággal”. A HATÓSÁGOK SZEREPE A FELTALÁLÓI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSÁBAN A szellemi tulajdonért és annak fejlesztéséért felelős hatóságok tevékenységének szervezése a különböző orszá-A Finn Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal elnökének a Friedrich- Ebert-Alapítvány és az OTH közös szervezésében Budapesten 1994. november 11 -én tartott szimpóziumon elhangzott előadása.