Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Dr. Szabó Ágnes: A hazai jogharmonizáció kényszere és nehézségei az agrárágazatban
14 dr. Szabó Ágnes Ez a rendelkezés csak a takarmánynövényekre, a gabonafélékre, a burgonyára, valamint az olaj- és rostnövényekre terjed ki. A kivételes szabályozás további feltételei:- nincs mennyiségi korlátozás az üzem igényének mértékéig, a gazda saját üzemében való felhasználás esetén,- kistermelőknek nem kell térítést fizetniük a fajtaoltalom jogosultjának. Kistermelőnek minősülnek a) a takarmánynövények, a gabonafélék, a burgonya, az olaj- és rostnövények esetében a meghatározott szántóföldi növényfajok termelőinek támogatásáról szóló 1765/92. EGK rendelet szerinti gazdák, ha a növényt nem nagyobb területen vetik el, mint ami 92 tonna gabona termeléséhez szükséges. b) a felsorolt növényfajokon kívül más növényfajt termelő gazdák, ha a hasonló megfelelő feltételeknek megfelelnek. Más gazdák kötelesek a fajtaoltalom jogosultjának egy megfelelő térítést fizetni. Ez a térítés azonban alacsonyabb annál az összegnél, amely ugyanannak a növényfajta szaporítóanyagának azonos területen való termelésénél licencdíjként követelnek. A megfelelő mértékű térítést az idő folyamán módosítani lehet attól függően, hogy az érintett fajtánál ez a kivételes szabályozás mennyire terjed el. Kizárólag a fajtaoltalom jogosultja ellenőrizheti e rendelkezések betartását, akit ennek során a hatóságok nem támogathatnak. A fajtaoltalom tulajdonosának kérésére a- gazdák, és meghatározott szolgáltatások teljesítői- a mezőgazdasági termelés ellenőrzésében résztvevő hatóságok átadják a szükséges információkat. A hatóságok azonban csak akkor adhatják át az információkat, ha azt a rendes tevékenységük kapcsán gyűjtötték, nem jelent sem többletmunkát, sem többletköltséget. A közös fajtaoltalom nem terjed ki:- a magánszektorban való nem iparszerű felhasználásra,- a kísérleti célokra való felhasználásra,- más növényfajták nemesítésének, felfedezésének és kifejlesztésének céljára való felhasználására. A fajtaoltalom időtartama A fajtaoltalom megadását követő- 25. naptári év végéig,- szőlő- és fafajták esetében a 30. naptári év végéig. A Tanács a Bizottság javaslatára minősített többséggel meghatározott nemzetségek és fajták esetében ezt az időt további öt évre meghosszabbíthatja. BIOTECHNOLÓGIAI TALÁLMÁNYOK JOGVÉDELME 1994-ben jelent meg az Európai Unió Tanácsának irányelv tervezete a biotechnológiai találmányok jogvédelméről. A tervezet értelmében az EU tagállamai kötelesek az irányelvben foglaltakkal összhangba hozni a találmányok szabadalmi oltalmára vonatkozó jogszabályaikat. A biológiai anyagból álló találmányokat nem lehet kizárni a szabadalmaztathatóság alól. A tervezet értelmében biológiai anyagnak minősül minden olyan anyag, amely:- genetikai információt tartalmaz,- önmagát képes reprodukálni, vagy- egy biológiai rendszerben reprodukálható. Nem szabadalmaztatható:- az emberi test,- az emberi test része,- az emberi test genetikai identitásának megváltoztatására szolgáló, az emberi méltóságot sértő eljárás,- az állatok genetikai identitásának megváltoztatására szolgáló eljárások, amelyek szenvedést, vagy testi sérelmet okoznak az állatnak anélkül, hogy az emberek, vagy az állatok számára lényeges haszonnal járnának,- az ilyen eljárással tenyésztett állatok. Az irányelv tervezetének értelmében szabadalmaztathatok:- a növények és állatok,- a növényi és állati részek, a növényfajták és az állatfajok kivételével. Szabadalmaztathatok:- a mikrobiológiai eljárások. A növények és állatok nemesítését szolgáló, lényegében biológiai eljárások nem szabadalmaztathatok. Amint nem természetes biológiai eljárásokról van szó, hanem az emberi tevékenység is érvényesül, akkor szabadalmaztatható. Kényszerhasznosítás szabadalomfüggőség esetén Ha egy növénynemesítő a fajtaoltalmat nem kaphatja meg, vagy nem hasznosíthatja egy korábban megadott szabadalom sérelme nélkül, akkor méltányos térítés ellenében egy nem kizárólagos kényszerhasznosítási engedélyt igényelhet a szabadalommal védett találmányra, amennyiben az a fajtaoltalommal védendő fajta hasznosításához szükséges. Egy ilyen kényszerhasznosítási engedély megadása esetén a tagállamok lehetővé tehetik, hogy a szabadalmas hasonló feltételekkel a fajtaoltalommal védett fajta hasznosítására viszontengedélyt kapjon. Ha egy biotechnológiai találmányt a szabadalmas nem tud hasznosítani egy korábban megadott fajtaoltalom sérelme nélkül, akkor méltányos térítés ellenében egy nem kizárólagos kényszerhasznosítási engedélyt igényelhet a fajtaoltalommal védett növényfajtára annyiban, amenynyiben ez a találmány hasznosításához szükséges. Egy ilyen kényszerhasznosítási engedély megadása esetén a tagállamok lehetővé tehetik, hogy a fajtaoltalom tulajdonosa hasonló feltételekkel a szabadalmazott találmány hasznosítására viszontengedélyt kapjon.
