Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 3. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Fellebbezési eljárás a Német Szövetségi Köztársaságban szabadalmi ügyekben
14 dr. Palágyi Tivadar Nem lehet megfellebbezni az ún. eljárást vezető rendelkezéseket, amilyen például egy hosszabbítási vagy egy eljárásgyorsítási kérelem elutasítása. A bejelentő olyan esetben is jogosult fellebbezést benyújtani, amikor a szabadalmat engedélyezik ugyan, de annak leírását a bejelentő hozzájárulása nélkül megváltoztatják. 1.3. A fellebbezés meghatározott alakiságokhoz és határidőhöz kötött eljárási cselekmény. A Szabadalmi Hivatalnál kell benyújtani. A tévesen a Szabadalmi Bírósághoz benyújtott fellebbezés csak akkor joghatályos, ha olyan időben nyújtották be, hogy lehetséges a fellebbezési határidőn belül a Szabadalmi Hivatalhoz való beérkezése. A fellebbezést írásban kell benyújtani, és egyértelműen meg kell benne jelölni a fellebbezési eljárást kezdeményező személyt. Kézzel kell aláírni, de távirati úton vagy telexen is be lehet nyújtani. Az utóbbi esetekben is kötelező az aláírás, de olyan értelemben, hogy a fellebbező személy nevét meg kell adni, vagyis nem elég egy jogi személy vagy egy cég megjelölése, hanem meg kell adni a képviseletre jogosult természetes személy nevét is. Egy ügyvivői iroda megnevezése nem elegendő, ha nem tüntetik fel az ügyben eljáró meghatalmazott személy nevét. A fellebbezésben egyértelműen kifejezésre kell juttatni, hogy meg kívánják támadni a Szabadalmi Hivatal végzését. Meg kell adni továbbá, hogy a hivatali határozat mely részét támadják, és a fellebbezésnek mi a célja. A fellebbezés vonatkozhat a megtámadott határozatnak csak egy részére is; így a bejelentő az igényelt oltalmi kör korlátozásával folytathatja az eljárást. A törvény nem írja elő, hogy a fellebbezésnek indokolást is kell tartalmaznia. Ennek ellenére a fellebbező érdekében áll, hogy indokolást is adjon, mert a bíróság csak így képes az összes körülményt, amely a fellebbező javára szól, figyelembe venni. Ha a fellebbező nem nyújt be írásbeli indokolást, és szóbeli tárgyalást sem kér a fellebbezés szóbeli indokolásához, a bíróság az ügyben az iratok alapján dönt. A fellebbezés indokolásának elmulasztása egyébként a költségek megállapítása terén is hátrányos lehet. Ha a fellebbező közeli időpontot jelöl meg az indokolás benyújtására, ezt meg kell várni, vagy pedig egy rövidebb határidőt kell kitűzni. A fellebbezés érvényességének feltétele a 200 DM fellebbezési illeték lerovása is. Korábban a törvény lehetőséget adott arra, hogy eljárási hiba esetén eltekintsenek a fellebbezési illeték befizetésétől, de ez a lehetőség már megszűnt; így mindig le kell róni a fellebbezési illetéket, hacsak a fellebbező a vonatkozó előírások alapján nincs mentesítve az illeték befizetése alól. Ha a fellebbezési illetéket egyáltalán nem vagy nem az előírt határidőn belül róják le, a fellebbezést a törvény erejénél fogva be nem nyújtottnak tekintik, éspedig attól függetlenül, hogy időben vagy elkésve nyújtották-e be. Az ilyen fellebbezés ügyében nem végeznek érdemi vizsgálatot és nem hoznak határozatot, hanem csupán azt állapítják meg, hogy a fellebbezést be nem nyújtottnak tekintik. A fellebbezést és a fellebbezési eljárásban benyújtott iratokat hivatalból továbbítani kell az ügyben érdekelt többi félnek is. Ha a fellebbező nem nyújt be az iratokból annyi példányt, amennyire az ügyben érdekelt felek számára szükség van, a bíróság a fellebbezőt iratpótlásra szólítja fel, vagy pedig a másolatokat maga készíti el, és a költségekkel megterheli a mulasztó felet. 1.4. Annak érdekében, hogy a megalapozatlan fellebbezések feldolgozásával ne terheljék feleslegesen a bíróságot, a Szabadalmi Hivatalnak a beérkező fellebbezéseket mégegyszer felül kell vizsgálnia, amennyiben a fellebbezés csak egyetlen felet érint. így a Szabadalmi Hivatalnak lehetősége van az általa elkövetett hiba helyesbítésére, vagyis folytathatja az eljárást, ha a hibákat pótolni lehet, különösen hiányos bejelentések esetén. Nincs lehetőség ilyen eljárásra, ha a fellebbező félen kívül egy másik fél is részt vesz az eljárásban. Ilyen másik fél lehet a felszólaló vagy az ellenérdekű fél. A Hivatal érdemben foglalkozhat a fellebbezéssel akkor is, ha a fellebbezővel szemben nem áll ellenérdekű fél - vagyis az ex parte eljárásban - még akkor is, ha a fellebbezést több személy nevében, például bejelentőtársak nyújtották be. Amennyiben a Hivatal, illetve a megtámadott határozatot kiadó hivatali személy vagy hely a fellebbezést megalapozottnak tekinti, a határozatot saját hatáskörben módosítani lehet. Az ilyen intézkedés a szabadalom engedélyezését előkészítő olyan rendszabály, amely nem kötelezi a Hivatalt, és akkor engedhető meg, ha a fellebbezés megfelelő indokolást is tartalmaz, vagyis amikor a szabadalomképesség hiánya miatti elutasítás esetén újbóli vizsgálat alapján a szabadalom engedélyezhetőnek tűnik. Nincs ilyen lehetőség, ha a bejelentő egy érdemi végzésre nem nyilatkozott és ezért a bejelentést elutasították, most pedig nyilatkozatot nyújt be; a visszautasítás oka ugyanis nem a nyilatkozat elmaradása, hanem a szabadalmazhatóság hiánya. Saját hatáskörben van lehetőség hivatali intézkedésre, ha a fellebbezés benyújtása után kitűnik, hogy egy elutasító határozatot helytelen indokolással adtak ki. A hivatali intézkedés abban áll, hogy a megtámadott határozatot hatálytalanítják, és amennyiben az ügy döntésre érett, egyúttal a fellebbező kérelmének megfelelően döntenek. Ha a Szabadalmi Hivatal a fellebbezés alapján nem módosítja saját határozatát, a fellebbezést benyújtásától számított 3 hónapon belül a Szabadalmi Bírósághoz kell továbbítani. Erről a feleket a hivatalnak nem kell értesítenie. A Bíróságnál a fellebbezés addig marad függőben, amíg az ügyet lezáró érdemi határozat jogerőre nem emelkedik. A fellebbező a határozat kiadásáig visszavonhatja fellebbezését. Egy felszólaló olyan nyilatkozata, hogy a bejelentés elleni felszólalásban nincs tovább érdekelve, az
