Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 3. szám - Ficsor Mihály: Az iparjogvédelmi jogharmonizáció módszertanáról
Az ipaqogvédelmi jogharmonizáció módszertanáról 11 zettsége alapján a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzeti törvényeit és más jogszabályait oly módon alakítsa, illetve módosítsa, amelynek révén biztosított megfelelésük az Európai Közösségek rendeletéinek, határozatainak, irányelveinek és az Európai Bíróság határozatainak, feltéve, hogy azok átvétele, illetve alkalmazása az EK-tagállamok számára kötelező. Ha a felsorolt normák, határozatok választást engednek megvalósításuk módját illetően, tartalmazva egy olyan lehetőséget, amely biztosítja az USA-megállapodásból eredő kötelezettségek betartását, Magyarország olyan módon gyakoroljajogharmonizációs kötelezettségét az EK-irányában, hogy az USA-megállapodás rendelkezései érvényesüljenek. Aszóban forgó cikk rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos vita esetén a felek konzultálnak. Nem gátolhatja tehát az USA-megállapodás hazánkat az Európai Megállapodásban vállalt jogharmonizációs kötelezettségei teljesítésében olyan kérdésekben, amelyekben az EK-n belül, a tagállamokra nézve kötelező jogharmonizáció valósult meg. Ha e jogharmonizáció opcionális stílust követ, akkor viszont Magyarországnak az „amerikai opció” szerint kell közelítenie jogszabályait a közösségiekhez. A menü tehát európai, abból azonban amerikai gusztus szerint kell választani: az USA-megállapodással összhangban álló megoldást kell alkalmazni, ha a közösségi jogharmonizáció opcionális természetű. Ez tartalmilag annyit jelent, hogy bár a magyar iparjogvédelem (és szerzői jog) megőrzi kontinentális kötődését, s továbbra is az „európai gravitáció” erőterében mozoghat, nyíltnak kell maradnia az angolszász hatásokra is, a kontinentális dogmatika keretei közt késznek kell mutatkoznia angolszász jogi elemek befogadására is. Bármennyire is sokoldalú kényszer hatására alakult ki, összességében mégis igen kedvezőnek, majdnem optimálisnak tűnik az az irány, amelyet az Európai Megállapodás és az USA-megállapodás együttesen kijelöl a magyar iparjogvédelem (és szerzői jog) számára. Az európai menüből, amerikai gusztus szerint igencsak fogyasztható vacsora sikeredhet. JEGYZETEK (1) Az ipari tulajdon oltalmára létesült 1883. évi Párizsi Uniós Egyezmény aláírását megelőzően 69 kétoldalú államközi nemzetközi szerződés jött létre az iparjogvédelem területén, főként a nemzeti elbánás biztosítására és az egyik országban szerzett elsőbbségnek a másikban történő elismerésére. Lásd: Bodenhausen, G. H. C.: Giude to the application of the Paris Convention for the Protection of Industrial Property, BIRPI, Geneva, 1968., 9-16. o.; Bobrovszky J.: Iparjogvédelem és csúcstechnika a piacgazdaságban és a nemzetközi együttműködésben, kézirat, Budapest, 1990., 25-27. o.; Lontai E.: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén, Akadémia Kiadó, Budapest, 1989., 26-60. o. (2) Lásd az (1) pontban hivatkozott Párizsi U niós Egyezmény 2-4. cikkeit (az Egyezményt kihirdette: az 1970. évi 18. törvényerejű rendelet). (3) A jogegyesítést megvalósító egyetemes iparjogvédelmi megállapodásra példa lehet az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (UPOV, kihirdette: az 1983. évi 14. törvényerejű rendelet) vagy - bizonyos tekintetben - az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás (kihirdette: az 1982. évi 1. törvényerejű rendelet), míg a regisztrációs rendszert létesítő nemzetközi szerződések közül a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodás (kihirdette: az 1973. évi 29. törvényerejű rendelet) és a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (kihirdette: az 1984. évi 30. törvényerejű rendelet). (4) A megállapodást az 1994. évi I. törvény hirdette ki; mind a megállapodás, mind a törvény 1994. február 1-jén lépett hatályba. A megállapodásról lásd: Juhász E.: Társulási szerződésünk az Európai Közösségekkel és azok tagállamaival, in: Európajogi tanulmányok 1., szerk.: Mádl Ferenc, Budapest, 1993. 128-144. o. (5) A megállapodást a Magyar Közlöny 1993. november 30-i, 173. számában tették közzé; a megállapodás végrehajtását célozza az egyes ipaijogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény. (6) A megállapodást az 1993. évi LXXXIII. törvény hirdette ki; a törvény 1993. október 1-jén lépett hatályba. (7) Lásd az Európai Megállapodás 67-69. cikkeit, a szellemi tulajdonra nézve pedig a 65. cikket, a hozzá fűzött közös nyilatkozatot és a XIII. mellékletet; az USA-megállapodásnak különösen az I—VII. cikkeit, az EFTA-megállapodásnak pedig a 18. cikkét és XIV. mellékletét. (8) Lásd Ficsor M.: Szabadalmi jogunk és az Amerikai Egyesült Államokkal kötött kétoldalú megállapodás, Gazdaság és Jog, 2 évf., 1994/1. 15-16.0. (9) Lásd Bobrovszky J.: i.m. (1) 164-208., valamint Ficsor M.: Iparjogvédelmünk az európai integráció tükrében, Iparjogvédelmi Szemle, 97. évf. I. sz., 1992. február 24—30. o. (10) A 65. cikk 2. bekezdése szerint a Megállapodás hatálybelépésétől számított ötödik év végéig Magyarország kérni fogja az Európai Szabadalmak Engedélyezéséről szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezményhez való csatlakozását, és csatlakozni fog a XIII. mellékletben szereplő azokhoz a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonról szóló más sokoldalú egyezményekhez, amelyeknek a tagállamok szerződő felei, vagy amelyeket a tagállamok ténylegesen alkalmaznak. A XIII. melléklet szerint e rendelkezés a védjegyek nemzetközi lajstromozásával kapcsolatos Madridi Megállapodásra vonatkozó jegyzőkönyvre (Madrid, 1989.) és az előadóművészek, a hangfelvételt előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Nemzetközi Egyezményre (Róma, 1961.) vonatkozik. Az utóbbihoz való csatlakozásról az Országgyűlés 4/1994. (II. 11.) OGY határozatában döntött. (11) Pl. a megállapodás XIV. mellékletének 3. cikke a kényszerengedélyekre, 5. cikke a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megszerzésére, fenntartására és érvényesítésére vonatkozóan. (12) A Kormány a közelmúltban határozatot hozott arról, hogy a jegyzőkönyv hatálybalépését követő hat hónapon belül előterjesztést kell készíteni Magyarország csatlakozásáról.
