Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 1. szám - Az újítási és találmányi szakértői testület gyakorlatából. Szakértői vélemény
6 Szakértői vélemény kerülhet alkalmazásra; vagyis a szabadalmak tárgya nem magának a gyógyszerkészítménynek az előállítási eljárása. Ebből egyrészt az következik, hogy az Ügyfél által külföldön megvásárolt - a Szabadalmas által Magyarországon gyártott - Anyag továbbfelhasználására, vagyis a közvetlen gyógyászati célra alkalmas gyógyszerkészítmény előállítására, illetőleg forgalombahozatalára a szabadalomból eredő jogok - a közvetett termékoltalom fentebb ismertetett megszorításaira tekintettel - eleve nem terjed ki. A Szabadalmas tehát-eljárási szabadalmai alapján - csakis a közvetlenül előállított termék, tehát a hatóanyagként alkalmazásra kerülő vegyi anyag (az Anyag), s nem a gyógyszerkészítmény gyártására és forgalombahozatalára rendelkezik kizárólagos joggal. Másrészt, ha - az előbbiektől eltekintve - azt feltételezzük, hogy a szóban forgó szabadalmak magának a gyógyszerkészítménynek az előállítására is vonatkoznak, akkor is feltétlenül arra a következtetésre kell jutni, hogy a Szabadalmas jogainak megsértéséről, szabadalombitorlásról nem lehet szó. Ebben az esetben ugyanis a szabadalmi jog kimerülését kell megállapítani; ami konkrétan azt jelenti, hogy a Szabadalmas az általa forgalmazott Anyagot rendeltetésszerűen felhasználó ügyféllel szemben szabadalmi jogokat már nem érvényesíthet. 6. Az R. 1. §-a értelmében a szolgálati találmány feltalálóját - az egyéb, további feltételek mellett - a találmány értékesítése esetén illeti meg a találmányi díj; s értékesítésnek a hasznosítás, annak engedélyezése és a szabadalom átruházása minősül. Hasznosításon a feltaláló díjigénye szempontjából is - az Szt. 11. §-ának (1) bekezdésével összhangban - a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítását, használatát és forgalombahozatalát kell érteni. Ezek szerint a feltaláló díjigénye a szabadalmas kizárólagos jogából deriválódik; ha nem kerül sor a szabadalmas kizárólagos joga szempontjából releváns hasznosításra, akkor a feltalálók díjigényének sincs meg a jogi alapja. A konkrét ügyben - a fentebb kifejtettek szerint - a Szabadalmas nem érvényesíthet szabadalmi jogokat az Ügyféllel szemben. Ebből következik, hogy a feltalálók díjigénye sem lehet alapos. Ha egyébként fennállna is a feltalálók jogos díjigénye, azt-az R. 2. §-ának (2) bekezdése szerint - abban az esetben is csak a Szabadalmassal szemben érvényesíthetnék, mivel az Ügyfél - a tényállásból értelemszerűen következően - semmiféle ilyen kötelezettséget nem vállalhatott. 7. Összefoglalva, a Szakértői Testület álláspontja szerint az Ügyfél nem sérti a Szabadalmas kizárólagos hasznosítási jogait azzal, hogy az Anyagból gyógyszerkészítményt állít elő és forgalmaz Magyarországon; mivel az Anyag előállítására szerzett szabadalmak közvetett termékoltalma erre a cselekményre nem terjed ki, illetőleg mivel a szabadalmi jogok az Anyagnak a Szabadalmas által történt forgalombahozatalával kimerültek. A feltalálók díjigénye a szabadalom értékesítése, ezen belül hasznosítása hiányában alaptalan.
