Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta és védjegyjog területéről
Hírek a szabadalmi és védjegyjog területéről 15 E) Katona Gábor USA-beli kollégánktól kaptunk javaslatot arra, hogy egy nemzetközi (PCT) bejelentés USA-beli megindítása esetén hogyan lehet megtakarítani 240 dollárt. Az Egyesült Államok szabadalmi törvénye alapján a nemzetközi bejelentés folytatásaként a nemzeti szakaszt az USA-ban folytatólagos (continuation) vagy részben folytatólagos (continuation-in-part) bejelentésként is be lehet nyújtani. Ebben az esetben 950 dollár helyett csak 710 dollár bejelentési illetéket kell leróni. Ez a megoldás azzal a további előnnyel jár, hogy a nemzetközi bejelentés eredeti szövegét adott esetben módosítani lehet, sőt új anyaggal is ki lehet egészíteni. 2. Argentína Argentína kormánya bejelentette, hogy a gyógyászati termékekre vonatkozó szabadalmak kérdését 1994. március 1. és május 1. között egy különleges törvényhozói ülésen fogják megtárgyalni. Argentínában a törvényhozói munka egyébként karácsonytól május 1-jéig szünetel. Carlos Menem elnök a törvényhozókat elsősorban e törvénytervezet miatt rendelte be munkára, aminek a hátterében az Egyesült Államok részéről kifejtett rendkívül erős nyomás és szankciókkal való fenyegetés áll. A törvénytervezet - amely a bejelentés napjától számított 20 év időtartamra irányoz elő szabadalmi oltalmat - az elmúlt néhány évben mind a képviselőház, mind a felsőház előtt hajótörést szenvedett. Kongresszusi támogatói most rámutattak, hogy azokban az országokban, így Olaszországban és Spanyolországban, amelyek hasonló törvényeket vezettek be, a gyógyszerek kivitele röviddel a törvénymódosítás után fokozódott. 3. Ausztria Azok a szabadalomtulajdonosok, akiknek gyógyszer tárgyú szabadalma olyan termékre vonatkozik, amelynek forgalomba hozatalát az osztrák Egészségügyi Minisztérium már engedélyezte, kérhetik majd a szabadalom oltalmi idejének kiegészítő oltalmi bizonylat engedélyezése révén legfeljebb 5 évvel való meghosszabbítását. Ehhez még az szükséges, hogy az Európai Közösség ilyen vonatkozású rendelkezése az EFTA-országokban is hatályba lépjen. 4. Belorusszia Belorussziában egy 1993. december 5-én elfogadott rendelet 1994. augusztus 4-ig meghosszabbította a Szovjetunióban vagy az Orosz Szövetségi Köztársaságban benyújtott iparjogvédelmi bejelentések érvényesítésének határidejét. 5. Brazília 1994. februári tájékoztatónkban már írtunk az új iparjogvédelmi törvény tervezetéről, amely a szenátusi bizottságoknál több ízben elakadt. A brazil külkereskedelmi miniszter 1994. február 7-én az amerikai nagykövettel folytatott megbeszélése után olyan nyilatkozatot tett, hogy a brazil kormány nem kíván ellenszegülni az Egyesült Államoknak a szabadalmi törvénytervezet elfogadásának további halogatásával. Az 1991 májusában az alsóház elé terjesztett és ott elfogadott törvényjavaslat 1993 őszén a szenátus elé került, ahol különböző szenátusi bizottságok tárgyalták. A törvénytervezettel kapcsolatban számos nézetkülönbség van a brazil és az amerikai álláspont között. A tervezet a lajstromozástól számított 3 éven belül kötelezővé tenné a gyártást, és lehetővé tenné a párhuzamos importot is. A biológiai termékekre engedélyezhető szabadalmi oltalmat mikroorganizmusokra korlátozza, míg az Egyesült Államokban a génmanipulációval előállított állatokra - így pl. a Harvard Egyetem híres egerére is - szabadalmat adnak. A brazil külkereskedelmi miniszter szerint az elmúlt néhány hónapban tartott számos megbeszélés hasznosnak bizonyult, mert „az Egyesült Államok most megérti, hogy egyes kérdések közelebbi tanulmányozást érdemelnek”. 6. Eurázsiái Szabadalmi Egyezmény 1994. februári tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy előkészület alatt áll egy Eurázsiái Szabadalmi Egyezmény. Erről most a moszkvai Szabadalmi Hivatal folyóiratában (Intellektual’naá Sobstvennost, 1993/9-10) jelent meg egy cikk, amelynek tartalmát az alábbiakban röviden közöljük. Az ipari tulajdon oltalmával foglalkozó Államközi Tanács 1993. szeptember 9-én és 10-én Ungvárott elfogadott egy tervezetet az Eurázsiái Szabadalmi Egyezményről. Az ülésen Kazahsztán, Kirgizia, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán és Ukrajna képviselői, valamint Belorusszia és Moldova megfigyelői vettek részt. Egyidejűleg határozatot hoztak arról, hogy a tervezetet a moszkvai Szabadalmi Hivatalon (Rospatent) keresztül eljuttatják a WIPO- nak, az Európai Szabadalmi Hivatalnak és az AIPPI genfi központjának. A tervezet szerint az Egyezmény egy éven keresztül nyitva áll aláírás céljából, és az érintett államokban az első három ratifikálás vagy csatlakozás után fog hatályba lépni. Az Egyezmény olyan szabadalmi szervezet létesítését tervezi, amely igazgatótanácsból és egy Moszkvában létesítendő Eurázsiái Szabadalmi Hivatalból áll. A hivatalos nyelv orosz lesz. A Hivatalnak illetékekből és egyéb bevételekből kell magát fenntartania. Az Eurázsiái Szabadalmi Hivatalnál közvetlenül vagy pedig a tagországok nemzeti hivatalain keresztül lehet szabadalmi bejelentéseket benyújtani, amelyeket 18 hónap eltelte után vizsgálati jelentéssel együtt közre fognak bocsátani. Ezt követő 6 hónapon belül kell majd kérni az érdemi vizsgálatot. Abejelentések nemzeti bejelentésekké lesznek átalakíthatok.
