Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 2. szám - Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmi fórumrendszer Németországban
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 99. évfolyam IV. 1994. április DR. PALÁGYI TIVADAR A szabadalmi fórumrendszer Németországban* A Német Birodalom első szabadalmi törvénye 1877-ben lépett hatályba, és ugyanebben az évben kezdte meg működését a Német Szabadalmi Hivatal is. A Hivatal határozatait egy külön szabályozott fellebbezési eljárásban a Szabadalmi Hivatalon belül vizsgálták felül. A szabadalmi bejelentések elővizsgálatát több osztály végezte, amelyek határozatai ellen fellebbezni lehetett. A fellebbezéseket egy másik osztály bírálta el. A Hivatal olyan elővizsgálói, akik közreműködtek a megtámadott határozat meghozatalában, a fellebbezési eljárásban nem vehettek részt. A megsemmisítési és megvonási ügyeket külön osztály bírálta el. A fellebbezések ügyében hozott határozatok ellen a Birodalmi Legfelsőbb Kereskedelmi Bírósághoz lehetett fellebbezést benyújtani; e bíróság helyére később a Birodalmi Legfelsőbb Bíróság (Reichsgericht) lépett. 1926-ban a szabadalmi eljárásról új törvény lépett hatályba, amely a fellebbezési osztályok joggyakorlatának egységesítése érdekében a Szabadalmi Hivatalnál ún. „Nagy Tanácsot” hívott életre. 1933-ban a Német Birodalom elnöke a Szabadalmi Hivatal tagjai számára a porosz bírósági öltözet mintájára kialakított hivatali öltözet viselését rendelte el. 1936-ban a fellebbezési és megsemmisítési osztályok „tanács” megjelölést kaptak, vezetőik pedig „tanácselnök” címet. A Német Szövetségi Köztársaságban 1961. július 1- jén a Szabadalmi Hivatal fellebbezési és megsemmisítési tanácsait a Hivatal szervezetétől elkülönítették és egy újonnan felállított bírósághoz csatolták, amelynek elnevezése „Szövetségi Szabadalmi Bíróság” (Bundespatentgericht). A Szabadalmi Bíróság különleges bíróság, és a szövetségi igazságügyi miniszter alá van rendelve, aki meghatározza a tanácsok számát, és a Szabadalmi Bíróság elnöke fölött felügyeleti jogot gyakorol. Székhelye megegyezik a Szabadalmi Hivatal müncheni székhelyével, aminek az a megfontolás volt az oka, hogy a könyvtárat és az újdonságvizsgálathoz szükséges műszaki anyagot mindkét szerv számára hozzáférhetővé kívánták tenni. A Szabadalmi Hivatal elővizsgálói vagy szabadalmi osztályai által hozott határozatok elleni fellebbezések, valamint a megsemmisítési vagy megvonási keresetek és a kényszerengedély-kérelmek ügyében a Szabadalmi Bíróság önállóan és függetlenül jogosult dönteni. A Szabadalmi Bíróság elnökből, vezető bírókból és bírókból áll, akik vagy jogi képzettségük alapján jogosultak a német bírói törvény szerint bírói tevékenység ellátására (jogász tagok), vagy pedig egyetemi képesítés alapján a technika egy ágában kell szakértőknek lenniük (műszaki tagok). A bírókat az NSZK elnöke életre szólóan nevezi ki. A bírók fölötti felügyeleti jogot a Szabadalmi Bíróság elnöke gyakorolja. A Szabadalmi Bíróság önálló intézmény, ami annyit jelent, hogy nemcsak a Szabadalmi Hivataltól és egyéb közigazgatási hivataloktól, hanem más bíróságoktól is független. Ezáltal a Bíróság tagjai ítélkezési gyakorlatukban függetlenek, vagyis csak a törvénynek vannak alávetve. A Szabadalmi Bíróság a fellebbezések eldöntésére hivatott tanácsokból (fellebbezési tanácsok), továbbá a megsemmisítési és megvonási keresetek, valamint a kényszerengedély-kérelmek elbírálására hivatott tanácsokból (megsemmisítési tanácsok) áll. Jelenleg összesen 33 tanács működik, amelyek közül 30 tanács fellebbezési és 3 tanács megsemmisítési ügyeket kezel. A tanácsok összetétele különböző lehet. A szabadalmi fellebbezési ügyekben eljáró négytagú tanács elnöke egy műszaki képzettségű bíró, és a tanács további három tagja közül kettő műszaki, egy pedig jogi végzettségű. Az engedélykészséggel kapcsolatos fellebbezések ügyében eljáró háromtagú tanács elnöke jogász, míg a tanács másik két tagja műszaki képzettségű. A megsemmisítési ügyekben eljáró négytagú tanács elnöke jogász, míg a további három A Szabadalmi Ügyvivői Kamara 1994. április 16-i közgyűlésén tartott előadás szövege.
