Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 2. szám - Tanulmányok. Adler Györgyné: A szabadalmi törvény módosítása: A vegyi termékoltalom bevezetése Magyarországon
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 99. évfolyam IV. 1994. április TANULMÁNYOK ADLER GYÖRGYNÉ A szabadalmi törvény módosítása: a vegyi termékoltalom bevezetése Magyarországon BEVEZETŐ Az 1994. évi VE. törvény hatálybalépésével - hosszú évek óta tartó vita és mérlegelések után - 1994. július elsején megszűnik hazánkban a gyógyszerek, vegyi úton előállított termékek és élelmiszerek szabadalomjogi megkülönböztetése; bevezetésre kerül a termékoltalom. Ismeretes, hogy a termékoltalom bevezetése a legnagyobb vitákat a gyógyszeripar berkeiben váltotta ki. Hazánkban ugyanis a gyógyszeripar az egyik legfejlettebb iparág, költségérzékenysége, importfüggősége révén mindig is a figyelem középpontjában állt. A gyógyszergyártás Magyarországon a múlt század hetvenes éveiben, lényegében a nyugat-európai országokéval egyidőben indult meg. A kutatási aktivitás eredményeként a század elején létrejött a három, ma is vezető szerepet játszó gyógyszergyár: a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár, a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára és az EGIS Gyógyszergyár (volt Wander). Ettől az időponttól kezdve folyamatosan volt Magyarországon modern értelemben vett gyógyszerkutatás. Gyógyszeripari kutatás az egyetemi kutatóhelyeken és a három gyár laboratóriumaiban egyaránt folyt. 1927-ben Kabay János megalapította az Alkaloida Vegyészeti Gyárat, majd a II. világháború után létrehozták a Biogal Gyógyszergyárat, ahol szintén folyik ma is gyógyszerkutatás; végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a Gyógyszerkutató Intézetet, mint a hazai gyógyszerkutatás egyik központját. Hazánkban az első szabadalmi törvény 1896-ban lépett hatályba, és azóta áll fenn a termékoltalmi tilalom. A szóban forgó korlátozást hatályos törvényünk is megtartotta. Az 1970-ben hatályba lépett szabályozás tudatosan alkalmazta a termékoltalom tilalmát, meghatározott gazdaságpolitikai célt, a gyógyszeripar érdekeit szolgálva. A fent elmondottakból következik, hogy a termékoltalmi tilalom fenntartása vagy eltörlése nem szabadalomjogi, hanem elsősorban gazdaságpolitikai kérdés, ezért az erre vonatkozó döntést minden körülményt mérlegelve az ipar és a kormányzat együttes elhatározásával kellett meghozni. Az is ismeretes, hogy nemzetközi kötelezettségeink már hosszabb ideje előre jelezték a termékoltalom bevezetését. Az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló Müncheni Egyezményhez való csatlakozás szándékát 1991-ben hazánk kinyilvánította. Ennek értelmében legkésőbb 1996 végéig be kell nyújtanunk az Egyezményhez való csatlakozási kérelmet. A csatlakozás időpontjáig a magyar szabadalmi törvény harmonizációját el kell végezni; ennek a folyamatnak egyik leglényegesebb pontja éppen a termékoltalom bevezetése. A Müncheni Egyezmény a csatlakozó országok számára az abszolút oltalom bevezetésére annak idején türelmi időt biztosított, ennek azonban utolsó határideje 1992. október 7-én lejárt. A nemzetközi tendenciák egyébként is a termékoltalom bevezetésének irányába mutattak. A világon ma már alig van olyan olyan iparilag számottevő ország, ahol ne lenne termékoltalom. A volt szocialista országok mindegyike feloldotta a szóban forgó tilalmat. Ebben a környezetben került sor a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó magyaramerikai kétoldalú megállapodás megkötésére. Az eredmény ismert. A tárgyalássorozat eredményeként létrejött megállapodás a kérdésben leginkább érintett gyógyszeriparral kialakított konszenzus alapján olyan kompromisszumos megoldásokat tartalmaz, amelyek az eredeti amerikai elképzelésekkel szemben figyelembe veszik a magyar érdekeket is. A magyar-amerikai megállapodásnak megfelelő kötelezettség teljesítéseként elkészült törvényjavaslatot az országgyűlés 1994. február 8-i ülésén elfogadta. Az 1994. évi VII. törvényben a magyar fél teljes mértékben eleget tett a megállapodás előírásainak. Az új szabályozás azonban nem csupán az Egyesült Államok vonatkozásában vezeti be a változásokat, hanem előírásai egyetemesen érvényesülnek. Ezzel a hazai bejelentők és minden külföl-
