Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a szabadalmi és védjegyjog területérdi 29 Az Európai Közösség 1993. november 11-én tartott miniszteri értekezletén azt javasolták, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény 3 hivatalos nyelvén, az angolon, a francián és a németen kívül a spanyol és az olasz is munkanyelv legyen a Közösségi Védjegyhivatalban. Elvben minden eljárást e nyelvek egyikén fognak lefolytatni. A védjegyet 5 nyelven fogják publikálni, és a felszólalást a bejelentés nyelvén kell majd benyújtani. Csak remélni lehet, hogy a Közösségi államok további 4 nyelve kapcsán nem lesznek túl nagy nehézségek. Azok az országok ugyanis - nevezetesen Dánia, Görögország, Hollandia és Portugália -, amelyek nyelve hivatalos európai közösségi nyelv, de nem használható a Védjegyhivatalban, azt a kifogást támasztották, hogy az Európai Közösség nyelvi és pénzügyi megkülönböztetést alkalmaz velük szemben. Spanyolország úgy döntött, hogy a Hivatal székhelye Alicante-ben lesz. A Hivatal az alapszabályainak nyilvánosságra hozatalát követó' 60 nap elteltével fogja megkezdeni működését, ehhez azonban először újra össze kell hívni a miniszterek tanácskozását. B) 1993. július 28-án az Európai Közösség Bizottsága szabálytervezetet fogadott el a közösségi mintáról és az annak jogi oltalmára vonatkozó nemzeti törvényekről. Mindkét tervezetet 1993 végén terjesztették be a miniszterek tanácsa elé, ahonnan a tervezeteket az Európai Parlamenthez fogják továbbítani. A tervezet szerint a közösségi minta mellett nemzeti oltalom is lehetséges lesz; egyéves türelmi időt irányoznak elő; a mintától egyéni jelleget fognak megkívánni; a lajstromozási eljárásban nem fognak alkalmazni sem érdemi vizsgálatot, sem felszólalást. A közösségi mintaoltalmat a Közösséghez nem tartozó országok polgárai is igénybe vehetik majd. A közösségi mintabejelentéseket is a Közösségi Védjegyhivatal fogja intézni; így annak teljes neve Közösségi Védjegy- és Mintahivatal lesz. 11 11. Európai Szabadalmi Hivatal Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) évek óta szorosan együttműködik az Amerikai Egyesült Államok és Japán Szabadalmi Hivatalaival. Ennek az együttműködésnek az eredményeként adtak ki most egy statisztikai jelentést, amely a három hivatal 1992. évi tevékenységét tárgyalja a szabadalmak területén. A jelentés szerint 1991. végén a világon 3,8 millió szabadalom volt érvényben, amelyek közül 31,1%-ot az Egyesült Államokban, 37,4%-ot az Európai Szabadalmi Egyezmény tagállamaiban és 15,2%-ot Japánban engedélyeztek. A szabadalmi bejelentések száma 1987-től 1991-ig évenként 9%-kal nőtt. 1987-ben 1 177 488 szabadalmi bejelentést nyújtottak be; ez a szám 1991-ben 1 595 950-re nőtt. 1991- ben Japánból 19 845 szabadalmi bejelentést nyújtottak be az Európai Szabadalmi Hivatalnál, míg Japánban ugyanebben az évben Európából 19 911 szabadalmi bejelentést nyújtottak be. Az Egyesült Államokban 1991-ben 36 846 bejelentést nyújtottak be Japánból, míg az amerikaiak által Japánban benyújtott bejelentések száma ugyanebben az évben csupán 20 743 volt. 1992- ben legtöbb szabadalmi bejelentést Japánban nyújtottak be: 371 894-et. Az USA Szabadalmi Hivatalánál ugyanebben az évben 173 075, az Európai Szabadalmi Hivatalnál pedig 58 895 szabadalmi bejelentést nyújtottak be. A bejelentések száma az USA-ban 5,3%kal, az EPO-nál 5,2%-kal, míg Japánban 0,7%-kal növekedett. 1992-ben az EPO-nál a szabadalmi bejelentések 78%ára, a Japán Hivatalban azok 59%-ára, míg az USA-ban azok 63%-ára adtak szabadalmat. 12. Görögország Görögország 1993. július 30-án csatlakozott a mikroorganizmusok letétbehelyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződéshez. A csatlakozás 1993. október 30-án vált hatályossá. 13. Hollandia A Hágai Legfelső Bíróság 1992. december 18-án döntést hozott egy olyan perben, ahol a szabadalomtulajdonos ICI perelte bitorlásért a Pharbita és a Medicopharma cégeket „atenolol” néven forgalomba hozott gyógyszerének bitorlása miatt. Az alperes Pharbita abból a célból, hogy az ICI 162 363 sz. szabadalma oltalmi idejének lejárta után azonnal kereskedelmi forgalomba hozhassa saját hasonló termékét, még a szabadalom oltalmi ideje alatt kérelmezte egy, az atenololt tartalmazó gyógyszer forgalombahozatalának engedélyezését, és ennek az eljárásnak a keretében atenololt tartalmazó próbakészítményeket állított elő, majd azokból vizsgálat céljára mintákat bocsátott az illetékes engedélyező hatóság rendelkezésére. A bírósági döntés hivatkozik a szabadalmi törvény 30. szakaszára, amely kimondja, hogy kísérleti cselekmények szabadalomjogilag csak akkor megengedettek, ha a kísérlet célja ezt indokolja; a kísérlet kizárólag tudományos jellegű lehet, vagy pedig - a szabadalmi törvény céljával is egyezően - a technika továbbfejlődését kell szolgálnia. A döntés megállapítja, hogy nem esik a szabadalmi törvény 30. szakasza által megengedett kísérleti szabadság alá az a ténykedés, amikor egy gyógyszerszabadalom oltalmi ideje alatt a gyógyszerből a szabadalmazott eljárással próbákat állítanak elő, és azokból mintákat bocsátanak a gyógyszerek forgalombahozatalát engedélyező hatóság rendelkezésére.
