Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Ficsor Mihály: Az ipari tulajdon nemzetközi védelme és az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény: út a TRIPS-hez
28 Ficsor Mihály latai. A tárgyalásokat eredetileg szorgalmazó Egyesült Államok „lelkesedése” bizonyos mértékig csökkent, részben a közben bilaterális úton elért eredmények folytán, részben azért, mert mind az iparjogvédelem területén (a first-to-invent helyett first-to-fiie szabadalmi rendszert, a szabadalmi eljárások diszkriminációmentességét, a földrajzi árujelzők védelmét illetően), mind a szerzői joggal kapcsolatban (egyes szomszédos jogok, valamint a személyhez fűződő jogok kérdésében) maga is igényekkel találta magát szemben. A másik oldalon a fejlődő országok számára - a velük szemben a szellemi tulajdonjogok megsértése miatt alkalmazott egyoldalú kereskedelmi intézkedések hatására - felértékelődtek a multilaterális megoldási lehetőségek, különösen a GATT vitarendezési mechanizmusában rejlők. A TRIPS szövegére 1990 novemberében készített változatok mindazonáltal még a szembenállást tükrözték: a fejlett országok a védelem minimális követelményeit is tartalmazó átfogó megállapodás gondolatát támogatták, míg a fejlődők számára csupán a hamisított áruk forgalmának megakadályozására irányuló határ- és egyéb intézkedéseket tartalmazó szövegezés volt elfogadható, kiegészítve egy általános kötelezettségvállalással az egyoldalú kereskedelmi szankcióktól való tartózkodásra vonatkozóan. Az 1991. évi ún. Dunkel-javaslat (73) végül - ha kompromisszumokkal is - a fejlett országok igényeihez közel álló TRIPS-t tartalmazott. Ez a szöveg - néhány jogtechnikai pontosítást leszámítva - már nem sokat változott (csupán az integrált áramkörökkel kapcsolatos kényszerengedélyre, illetve a vitarendezési szabályok alkalmazhatóságának kezdő időpontjára vonatkozó rendelkezések módosultak) 1993. december 15-ig, vagyis az Uruguay-i Forduló lezárultáig (74). A TRIPS ebben a formájában - úgy tűnik - eleget tesz a fejlett országok részéről támasztott igényeknek (75), nevezetesen, hogy tartalmazzon rendelkezéseket a következőkre vonatkozóan: a) a szellemi tulajdon védelmi színvonalával kapcsolatos alapvető követelmények („minimum standards”); b) a szellemi tulajdonjogok érvényesítése a vámhatáron és belföldön; a jogérvényesítés hatékonyságát biztosító intézkedések és eszközök („enforcement”); c) az államok között a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatban kialakuló viták rendezése („dispute settlement”); d) a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzetközi egyezmények, illetve a GATT alapelveinek összekapcsolása és érvényesítése, a szóban forgó egyezmények minél szélesebb körű elfogadtatása, a szellemi tulajdon védelmére hivatott nemzetközi szervezetek - különösképpen a WIPO - és a TRIPS igazgatása közötti kapcsolat. JEGYZETEK 1) A téma jelentőségét tükrözik azok a nemzetközi szimpóziumok, amelyeket a GATT Uruguay-i Fordulója keretében a szellemi tulajdonra vonatkozóan létrejövő megállapodás értékelésére, elemzésére hívtak össze. E rendezvények dokumentumait 1.: GATT or WIPO? New Ways in the International Protection of Intellectual Property, Symposium at Ringberg Castle, July 13-16, 1988, szerk.: Friedrich-Karl Beier és Gerhard Schricker, IIC Studies, Vol. 11, München, 1989 (a továbbiakban: Beier-Schricker); Symposium: Trade-Related Aspects of Intellectual Property, Vanderbilt Journal of Transnational Law, Vol. 22, No. 2. és 4., 1989; Fordham Conference on International Intellectual Property Law and Policy, különösen: Session IV: GATT and NAFTA, Fordham Intellectual Property, Media & Entertainment Law Journal, Vol. IV, Summer 1993, No. 1. 2) Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, Including Trade in Counterfeit Goods, MTN/FA II-A1C, 1-31. o„ a dokumentum 1993. december 15-i keltezésű. 3) A GATT Uruguay-i Fordulója eredményeképpen létrejött megállapodások szövegét e találkozó alkalmával véglegesítették a záróokmány aláírásával. 4) A Kormány 1993 novemberében határozatot hozott a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat keretében el kell készíteni az új szabadalmi és az új szerzői jogi törvény tervezetét - várhatóan 1994 végéig. 5) Friedrich Kretschmer: The Present Position of the U.S., Japanese and European Industry, in.: Beier-Schricker, i. m. (1) 95. o. 6) R. Michael Gadbaw: Intellectual Property and International Trade: Merger or Marriage of Convenience ?, Vanderbilt Journal of Transnational Law, Vol. 22, No. 2. 1989, 226-227. o. 7) A két leginkább kézenfekvő példa a GATT XX. cikkének d) pontja, amely a GATT-ban foglalt kötelezettségek teljesítése alól általánosan mentesítő kivételek körében lehetővé teszi a felek számára, hogy -bizonyos feltételek mellett - intézkedéseket tegyenek a szabadalmak, a védjegyek és a szerzői jogok védelmére vonatkozó jogszabályaik érvényesítése érdekében, továbbá a GATT IX. cikkének 6. pontja, amely előírja a felek számára, hogy működjenek együtt a kereskedelmi elnevezéseknek az áru valódi eredetét illetően megtévesztő használatával szembeni védekezésben. E cikkekről és a GATT egyéb, a szellemi tulajdon védelmével összefüggésbe hozható rendelkezéseiről 1.: Wolfgang Fikentschen GATT Principles and Intellectual Property Protection, in: Beier-Schricker, i. m. (1) 113-126. o.; Thomas Cottier: The Prospects for Intellectual Property in GATT, Common Market Law Review 28, 1991, 394-395. o.; GATT Provisions Bearing on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, MTN GNG/NG11AV/6 (22 May 1987); David Hartridge és Arvind Subramanian: Intellectual Property Rights: The Issues in GATT, Vanderbilt Journal of Transnational Law, Vol. 22, No. 4, 1989, 897-902. o. 8) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 9., 10. és 10,er cikke megköveteli a védjeggyel vagy kereskedelmi névvel jogosulatlanul vagy egyébként megtévesztő árujelzővel ellátott áruk lefoglalását azok behozatalakor; tartalmilag azonos rendelkezéseket foglal magában az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzésének megakadályozására vonatkozó Madridi Megállapodás (l-2.cikkeiben). Az e tárgyban alkotott belső jogszabályokra nevezetes példa az Amerikai Egyesült Államok vámtörvényének „hírhedt” 337. cikke, amelyről I. részletesebben: Gadbaw i. m. (6) 233. o. 9) Két ilyen elv említhető meg: a nemzeti elbánásé és az ún. transzparenciáé. A nemzeti elbánás elvén alapul lényegében valamennyi nemzetközi iparjogvédelmi és szerzői jogi egyezmény (példaként a Párizsi Uniós Egyezmény 2. cikke és az irodalmi és művészeti művek oltalmára létesült Berni Uniós Egyezmény 5. cikke említhető meg); a GATT-nak a III. cikke rendelkezik a nemzeti elbánásról - mint később látni fogjuk,