Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Ficsor Mihály: Az ipari tulajdon nemzetközi védelme és az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény: út a TRIPS-hez
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 99. évfolyam VI. 1994. december FICSOR MIHÁLY Az ipari tulajdon nemzetközi védelme / és az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény: út a TRIPS-hez BEVEZETÉS GAZDASÁGI MEGFONTOLÁSOK A szellemi tulajdonjogok nemzetközi védelmének történetében minden bizonnyal új fejezetet nyit (1) az a megállapodás, amely az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (angol nyelvű elnevezésének rövidítésével: GATT) ún. Uruguay-i Fordulója eredményeképpen jött létre a szellemi tulajdonjogok kereskedelemmel összefüggő kérdéseiről, aspektusairól (2). A megállapodás - amelyet angol nyelvű címének rövidítése után többnyire „TRIPS”-ként említ az irodalom és a diplomáciai zsargon - az iparjogvédelemre, a szerzői jogra és a szerzői joggal szomszédos jogokra egyaránt kiterjed. Korai lenne még a terjedelmes megállapodás valamennyi részletszabályának értékelésére, a várható hatások mindegyikének és összességének felbecsülésére vállalkozni. Mindazonáltal szükségesnek tűnik - már most, közvetlenül a Marrakech-i Miniszteri Találkozót (3) követően - a TRIPS létrejöttéhez elvezető folyamatok ismertetése, a GATT vezérlő elvei és a szellemi tulajdon nemzetközi védelme közötti összefüggések vizsgálata, éppúgy, mint a TRIPS általános rendelkezéseinek- a hatályos nemzetközi iparjogvédelmi egyezmények szempontjából történő vázlatos értékelése. A TRIPS megítélése szempontjából továbbá fontos és érdekes tanulságokkal szolgálhat annak áttekintése, hogy a megállapodás milyen rendelkezéseket tartalmaz az iparjogvédelmi jogok gyakorlása és a széles értelemben vett gazdasági verseny érvényesülése közötti viszony tekintetében. A tanulmánynak nem célja a TRIPS szerzői jogi tárgyú rendelkezéseinek ismertetése (noha egyes általános kérdések tárgyalásakor szükségképpen érinti azokat), s az iparjogvédelem területén is csupán a további mélyreható és részletekbe menő vizsgálódást kívánja megalapozni a TRIPS szabályainak bemutatásával. Arészletkérdésekre is kiterjedő analízis nem takarítható meg, különös tekintettel arra, hogy szinte teljes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogalkotásunk felülvizsgálata napirenden van (4). Némi túlzás talán azt állítani, hogy az iparjogvédelmi és a szerzői jogi szakemberek az Uruguay-i Forduló előtt még azt sem tudták, mit jelent, minek a rövidítése a GATT (5), az viszont kétségtelen, hogy a TRIPS előtt kevés kapcsolat volt egyrészről a kereskedelem, másrészről a szellemi alkotásvédelem szabályozása és intézményrendszere között. Mind nemzeti, mind nemzetközi szinten egymástól elkülönült jogalkotás és bürokrácia alakult ki e két területen (6). Ezen nem, vagy csak keveset változtattak a következő körülmények: a) a GATT - elszórtan és viszonylag csekély súllyal -iparjogvédelmi és szerzői jogi tárgyú rendelkezéseket is tartalmazott (7); b) a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzetközi egyezmények, illetve belső jogszabályok - a jogsértésekkel kapcsolatban - a nemzetközi kereskedelmet közvetlenül érintő szabályokat is magukban foglaltak (8); c) a szellemi tulajdon és a kereskedelem nemzetközi szabályozásában - bizonyos kérdésekben - egymással rokonítható alapelvek érvényesültek (9). Összességében az a szoros és kiterjedt kapcsolatrendszer, amelyet a TRIPS teremt, korábban nem jellemezte a nemzetközi kereskedelem és a szellemi alkotásvédelem viszonyát. Új - vagy legalábbis viszonylag (10) új -jelenségről van tehát szó (11), amelynek kialakulását és gazdasági hátterét érdemes megvizsgálni. A GATT - mint a szabadkereskedelem elvét a nemzetgazdaságok protekcionista és merkantilista vonzalmaival szemben érvényesítő nemzetközi kereskedelmi „alkotmány (12) - 1947-től kelteződő története során a kereskedelem vámjellegű akadályainak megszüntetése, illetve enyhítése felől fokozatosan (a 8 jelentős és az összesen 12 körtárgyaláson, „fordulón” keresztül) haladt a kereskedelem vámon kívüli, vagyis nem vámjellegű akadályainak
