Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi rendszerhez
Magyarország csatlakozása az európai szabadalmi rendszerhez 21 A) A „KITERJESZTÉSI RENDSZER” GYORS ELFOGADÁSA Ez a változat önnönmaga gyors valóraváltásának hordozója; elfogadójának ezzel késlekedni lehet, csak nem érdemes. Előnyei a demonstratív hatásra és bizonyos átmeneti pénzügyi előnyökre szorítkoznak. Bizonnyal egy éves átfutással hatályba léptethető ugyan, de megzavarná az új nemzeti szabadalmi törvény kidolgozásának és enélkül is „európa-konform” bevezetésének menetét. Hátrányai a gazdaságpolitika, a műszaki-gazdasági tájékoztatás és az iparjogvédelmi szakmai kultúra terén nehezen ellensúlyozhatóak. A magyar szabadalmi rendszer fejlődési pályáján és elismert színvonala mellett csak mesterséges beavatkozással volna lehetséges az érvényesítése. B) A „TELJES JOGÚ TAGSÁGIRA VONATKOZÓ KÉRELEM MEGFONTOLT BENYÚJTÁSA A benyújtási haladék 1996 végén jár le. Az Európai Unió 1996-ban tekinti át - egyebek mellett - a társult országokkal való bővítés menetrendjét; a magyar diplomácia erőfeszítései arra irányulnak, hogy 1997-ben megkezdődjenek a Magyar Köztársaság és az EU közötti felvételi tárgyalások. Az Európai Megállapodásjogharmonizációra előirányzott területei között jelentős figyelem övezi a szellemi tulajdon szabályozását. A magyar előcsatlakozási stratégia egyik hatásos eleme lehet a Müncheni Megállapodáshoz való csatlakozási kérelemnek nem az ötéves türelmi idő végén, hanem az ötödik év első felében való benyújtása. A magyar szabadalmi rendszer újraszabályozása és 1996. tavaszi centenáriumának nemzetközi megünneplése „zavartalan függetlenség”-ben mehet végbe, de egyidejűleg az integrációs politika szakmailag megalapozott részeként megkezdődhetnének az EPC-csatlakozási tárgyalások. Ez olyan friss szakmai eredményekre támaszkodó, kezdeményező lépés volna, amely felelős és önálló koncepción alapszik; a „haladék” teljes kiaknázásának amúgy sincs komoly szerepe, hiszen a csatlakozási tárgyalások és a másik fél ütemezése hivatottak a tényleges belépés (1997 vagy 1998) időpontját meghatározni. C) A „TELJES JOGÚ TAGSÁGIRA VONATKOZÓ KÉRELEM ELODÁZOTT, 1996 VÉGI BENYÚJTÁSA A „haladék” teljes kiaknázása még két évig passzív magatartásra kényszerítené a hazai illetékeseket. AB) változattal szembeni előnye (időnyerés ?) erősen viszonylagos; a halogató magatartás a régió többi országához képest hátrányos minősítést eredményezhet. Az ország európai integrációs politikáját nem gazdagítja új elemmel, viszont a gazdaság iparjogvédelemi alkalmazkodását elodázza. * Minden elemzés a világos értékítélet bátorságával nyeri el valódi értékét; annak előjelét a jövő mutatja meg. A kezdeményező középút pártján vagyunk. Európáért nem csak nekünk, magunknak kell erőlködnünk; Európa önmaga szüntelen újrateremtése feladatával gyürkőzve kell, hogy segítségünkre jöjjön, s bizalmunkat meghódítva, önmaga így gyarapodjék saját értékeink által. Robert Schumann francia miniszterelnök, az európai egység megálmodója és egyik létrehozója így fogalmazott: Európa lelke az egymástól eltérő minőségek és törekvések sokféleségéből formálódik. Az alapvető elképzelések azonossága összefér a hagyományok és hitek sokféleségével, az egyéni döntésekkel járó felelősséggel. FORRÁSOK 1. 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről 2. A Kormány 3433/1993. határozata egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról, valamint a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálatáról 3. Jogharmonizációs programtervezet Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása előkészítéséhez (Igazságügyi Minisztérium, 1994. május) 4. A Kormány 1093/1994. (X. 7.) Kormányhatározata az európai integrációval összefüggő kormányzati feladatok felelősségi és koordinálási rendjéről 5. Modernization Plan for the National Office of Inventions of Hungary, Budapest, September 1991 6. OTH Éves jelentések 1990, 1991,1992, 1993. 7. Szabadalmi oltalom Magyarországon - Jogszabálygyűjtemény, OTH, 1994. * 8. Európai Szabadalmi Egyezmény és Szabályzatai (Az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény), OTH, 1993. 9. National law relating to the EPC, München, 1993. 10. Hogyan kapjunk európai szabadalmat ? Útmutató bejelentőknek, OTH, 1994. (How to get a European Patent - Guide for applicants EPO, 1992. átdolgozott kiadásának fordítása) 11. European Patent Office-Annual Reports 1990,1991, 1992,1993. 12. OEB: Cap sur..../ Réflexions sur 1’ avenir du systme du brevet européen, 1993. 13. Aid - Memoire: Extension of European patents, EPO, 1994. 14. A görög, spanyol, dán és portugál szabadalmi hivatalok elnöki tájékoztatói az európai szabadalmi rendszerhez való csatlakozás tapasztalatairól, 1994. szeptember 15. Az európai integráció és Magyarország (Nyolc tanulmány), 1NFO-Társadalomtudomány, 27. szám (1993. december), MTA Könyvtára & MTA VITA Alapítvány, p. 1-87. *
