Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi rendszerhez
Magyarország csatlakozása az európai szabadalmi rendszerhez 13 A kiterjesztési társulást elfogadók két dologban azonos útra lépnek: (a teljes jogú tagság halasztásának mértékéig) tartósnak ígérkező kiszámítható többletbevétel „fejében” megfigyelőként, korlátozottan alakíthatják a saját szabadalmi rendszerükbe „behatoló” európai rendszert; jogosítványi és modernizációs felkészülési „szegénységüket” az európai megjelölések és fenntartási díjak megtartásának relatív „gazdagsága” (amely értékes és egyébként hiányzó forrás lehet) kompenzálja. IV. A HAZAI FELKÉSZÜLÉS HELYZETE 41. A hazánk szempontjából lehetségesnek ítélt EPC- csatlakozási forgatókönyvek rövid bemutatása előtt indokolt áttekinteni: — a hazai szabadalmi statisztikai helyzet és a gazdaság kapcsolatát, valamint- az OTH és a hazai iparjogvédelmi körök felkészültségi helyzetét. Csak a folyamatok érzékeltetésére és az összefüggések ismertetésére szorítkozva a III. fejezetben követett rendszert alkalmazzuk a szabadalmi helyzetkép bemutatása kapcsán. Szabadalmi statisztika és a gazdaság 42. Magyarországon a szabadalmi bejelentések évenkénti száma az elmúlt fél évtized alatt fokozatosan 12 ezer fölé emelkedett. Ennek immár 90%-a származik külföldről, ami a magyar piac iránti érdeklődés növekedésére utal annak ellenére, hogy a bejelentések jelentős hányada - érdekmúlás miatt - nem jut el a szabadalom megadásáig. Aggasztó viszont, hogy évi 20-30 százalékkal, 1993-ban már 1200 alá csökkent a magyar eredetű találmányok alapján tett szabadalmi bejelentések száma, ami a hazai gazdaság átalakulásával együttjáró problémák következménye: a K+F források rohamos csökkenésével és a privatizáció, valamint a gazdasági érdekeltségi rendszer zavaraival magyarázható. A visszaesés az egyéni és szolgálati találmányokat is érintette s rontja a magyar termékek esélyeit a hazai és külföldi piacokon egyaránt. Az 1994. évi első félév adatai kedvező változásokról tanúskodnak. Megállt a belföldi szabadalmaztatási aktivitás rohamos csökkenése, és ha szerény mértékben is, de szolgálati téren 6, egyéni téren pedig 4 év óta először abszolút értékben kis növekedés érzékelhető. Az 1990-1993 közötti időszak adatait (bejelentések és megadott szabadalmak megoszlása) a következő táblák tartalmazzák: Magyarországi belföldi 1990 1991 1992 1993 szabadalmi bejelentések 2 506 2 199 1 629 1 186 ebből szolgálati 964 738 541 347 ebből egyéni 1 562 1 461 1 088 839 Magyarországi külföldi szabadalmi bejelentések 6 044 8 379 8 291 10 828 ebből nemzeti út 2 038 1 827 1 690 1 407 ebből PCT 4 006 6 552 6 601 9 421 Összes magyar szabadalmi bejelentés 8 550 10 578 9 920 12 014 A szabadalmi bejelentések összesített száma (12 014) az 1992. évi megtorpanást követően az elmúlt évben tovább emelkedett, 14 százalékkal meghaladva az 1991. évi - akkor rekordnak számító - értéket. Várható módon a szabadalmaztatási kérelmek közel 80 százalékát a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti megjelöléssel induló bejelentések tették ki, bár ezek közül - a korábbi tendenciák alapján - csak minden ötödik lép nemzeti szakaszba. (Az előző évi 850- hez képest 1993-ban 40 százalékkal több, összesen 1175 ilyen ténylegesen megerősített igény jelentkezett.) Ajelentős számú PCT-bejelentés a külföldi eredetű lajstromozási kérelmek részarányát növeli, és ugyanilyen irányba hat a hazai találmányok évek óta csökkenő mértéke. A nemzeti úton 1993-ban külföldről érkező szabadalmi bejelentések (1407) első öt leggyakoribb anyaországa a következő: Németország (431), Amerikai Egyesült Államok (410), Svájc (113), Japán (72), Ausztria (67); ezekből rendre az NSZO szerinti C-szekció (a vegyészet és kohászat) a kiemelkedő, olyannyira, hogy az egyenesen hazánkba irányuló bejelentések több mint 50%-a (753) tartozik ide.
