Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi rendszerhez
10 dr. Bendzsel Miklós kiegészítette egy hivatásos consulting cég vizsgálat- és interjú-sorozata a hivatal jövőjéről és a dán iparra kiható következményekről. A csatlakozás legfontosabb következménye a benyújtott szabadalmi bejelentések csökkenése volt: míg 1989- ben mintegy 6750 bejelentést kaptak, 1990 végén ugyanez az adat alig haladta meg a 3050-et. Azóta évente átlagosan 1600 szabadalmi bejelentést regisztrálnak, amelyen belül csekély belföldi növekedéssel számolhatnak, az 1992-ben hatályba lépett használati minta-törvény alapján tett bejelentések lendületes növekedése mellett (a magyarországi aktivitással azonos nagyságrendű adatok): Dán szabadalmi bejelentések 1990 1991 1992 1993 belföldi eredetű 1 218 1 106 1 204 1 165 külföldi eredetű 1 843 944 361 280 összes 3 061 2 050 1 565 1 445 Dán használati minta bejelentések 1991 1992 1993 belföldi eredetű-312 539 külföldi eredetű-10 24 összes-322 563 Dániát megjelölő 1990 1991 1992 1993 európai szabadalmi bejelentések száma 17 544 17 827 21 050 19 457 az összes európai bejelentés százalékában 28% 31,8% 35,7% 34,2% Ugyanakkor az összes európai szabadalmi bejelentés egyharmadában jelölik meg Dániát; átlagosan a dán megjelölést tartalmazó bejelentések 60%-a válik érvényes európai/dán szabadalommá. Adán iparigen kedvezően viszonyult a csatlakozáshoz: a közvetlen EPO-hozzáférés jelentősen egyszerűsítette számukra a bejelentési eljárást, könnyebb hozzáférést biztosított a legfrissebb műszaki fejlesztésekhez és a licencszerződések számának növekedését kínálta a dán vállalatok számára. A szabadalmak számának gyarapodása ugyanakkor a figyelmes szabadalmi „éberség” vállalati terhével is járt. A dán hivatal részére a csatlakozás új tevékenységek és munkamódszerek elsajátításával járt. Ennek felmérése a jogi, számítástechnikai, gazdasági, illetve dokumentációs és információs területek gyakorlati következményeire terjedt ki. A szabadalmi bejelentések csökkenése rövid távon jövedelemkiesést okozott a dán hivatalnak; ez azonban az európai szabadalmak fenntartási díjaiból járó osztalék révén csak időleges. Ugyanez a folyamat maga után vonta az engedélyezési célú kutatási és vizsgálati kapacitásszükséglet csökkenését is. Ugyanakkor a csatlakozás időszakában a Dán Szabadalmi Hivatal folyamatban lévő szabadalmi bejelentéseinek száma (a „backlog”) 34 ezerre rúgott. Az átmeneti szakaszban több forrást fordíthattak e munkateher csökkentésére, elkerülve azonban a létszám bármilyen jelentős módosulását és biztosítva az ún. „kritikus tömeget”. Egy erőteljes létszámcsökkenés lehetetlenné tette volna a csakis nagy és tartós befektetéssel kiképezhető és minden területen kompetens összetételű szabadalmi hivatal értékeinek megtartását. A csatlakozás lehetővé tette a szabadalmi információs szolgáltatásokra fordított hivatali források jelentős növelését. A felmérések a dán ipar magas színvonalú hivatal iránti erőteljes igényéről és információs fejlesztési követelményeiről tanúskodnak. Strukturált és piacorientált információszolgáltatást vezettek be igen nagy sikerrel, a nagy tapasztalaté szabadalmi elbírálók szaktanácsadói működésével - megtartva értékes műszaki és iparjogvédelmi tudásanyagukat (a dán hivatal létszáma 1993-ban megegyezett a magyar hivataléval; míg ott a 270 fő egyharmada műszaki jogi végzettségű szakember, az OTH-ban ezek aránya közel 50%). Iparjogvédelmi információs bázisuk és speciális szakértelmük segítségével, évi 20%-os növekedéssel a Dán Szabadalmi Hivatal 1993. évi 132,7 millió DK bevételének már egytizedét a dán gazdaság részére értékesített szolgáltatásokból érték el. A dán gyakorlat a csatlakozási pályák egyik ígéretes és követhető vonalát testesíti meg.
