Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 1. szám - Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, USA és Nagy-Britannia jogában (III. rész)

Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben 23 86,4% - 13,6%. Ebből pedig még arra is lehet következ­tetni, hogy a védjegybitorlási ügyek döntő többsége ideig­lenes intézkedéssel nyert befejezést. A védjegyjogi eszközöknek és a versenyjogi eszközök­nek (szolgai utánzás: passing off) a gyakorlatban való kombinációját mutatja, hogy ugyanennek a ténykutatás­­nak megállapítása szerint ideiglenes intézkedés elren­delését az ügyek 62,5%-ában védjegybitorlás és utánzás miatt kérték, az ügyek 30,2%-ában csupán utánzás (pas­sing off) miatt, s csak az ügyek 7,3%-ában kérték az ideiglenes intézkedés elrendelését csupán védjegybitor­lás miatt. Védjegybitorlás miatti ideiglenes intézkedés iránti eljá­rást ugyancsak a Legfelsőbb Bíróság Chancery Division­­ja előtt kell indítani. Ha a bíróságban az a vélemény alakul ki, hogy az ügyet érdemi tárgyaláson gyorsan el lehet bírálni, akkor a főtárgyalást sürgősséggel (speedy trial) kitűzheti. A tapasztalat az, hogy az ideiglenes intézkedés iránti ügyek legnagyobb része bírói egyezséggel végződik (order by consent), amikor is a bitorló elfogadja a kérel­mező igényét. A szolgai utánzás (passing off) fogalmát az angol gyakorlat nem korlátozza a termék külső megjelenésé­re, hanem az alatt a védjegyként nem lajstromozott megjelölések versenyjogi oltalmát is érti (common law liability).34 Az irodalom is inkább szolgai utánzás (passing off) vagy szerzői jogi bitorlás tárgyalása keretében említi a megkülönböztető megjelölések utánzását. Ilyenek- GENUINE PARMA HAM (pármai sonka), ahol is a bíróság megtagadta az ideiglenes intézkedés elrendelé­'.35 set vagy - THE ASSOCIATION OF AESTETIC PLASTIC SUR-GER (cégszöveg), ahol a bíróság ugyancsak megtagad­ta az ideiglenes intézkedés elrendelését.36 Pozitív példaként a JAWS (cápa) szó és a nyitott szájú cápa ábrája megjelölés, ill. az ilyen megjelöléssel forgalmazott JAWS pólók ügyében hozott bírósági ha­tározatot lehet említeni. Ebben az ügyben a Legfelsőbb Bíróság a szerzői jog törvény alapján, ideiglenes intéz­kedéssel37 tiltotta meg az utánzást. A tényállás szerint, amelyet a bíróság az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül (ex parte) állapított meg, a póló ingek zár alá vételét (Anton Pillér végzés) az indokolta, hogy előző­leg az ellenérdekű fél kötelezettséget vállalt a kérelme­ző megjelölését képező szó és ábra használatának abbahagyására. Árukészlete ezzel szemben növekvő tendenciát mutatott. Annak érdekében, hogy az érdemi eljárás során az árukészlet mennyisége megállapítható legyen, a kérelmező zárlat foganatosításának (ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő közbenjöttével) elrendelését kérte. Határozatában a Legfelsőbb Bíróság megemlíti, hogy az ideiglenes intézkedésnek az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül történt elrendelése az ügy kivéte­les jellegére tekintettel (the case was an exceptional one) volt indokolt. 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az NSZK, az USA és Nagy-Britannia jogának bemutatá­sával elsősorban saját polgári eljárási jogunk elmaradott­ságára kívánunk rámutatni. Ez az elmaradottság már a szocialista időket megelőzően is fennállt, azóta azonban (a külföldi joggyakorlat itt bemutatott erőteljes felfejlődése következtében) még tovább fokozódott, s azon csak a tisztességtelen piaci magatartásról szóló 1990. évi LXXXXVI. törvény 43. § c pontja enyhített valamelyest, amely a biztosítékadás előírását közigazgatási jellegű ügyekben lehetővé tette. Arra, hogy ennek az elmaradottságnak iparjogvédelmi vonatkozásban való felszámolása mennyire kívánatos len­­ne, már más szerződő is rámutatott , a bírósági gyakorlat pedig hétről hétre alátámasztja ezt. A jelen tanulmánysorozatban „étlapként” felkínált kü­lönféle jogi eszközök közötti választásnál véleményem szerint hasonló szempontok alapján kellene elindulni, mint az EK jogával kapcsolatos harmonizációs feladatok megoldása alkalmával: jogrendszerünk egységessége le­hető megőrzéséből: a fennálló nemzeti jogrendszer „vé­delméből”.39 Ha pedig alapelvként ezt tartjuk szem előtt, akkor - a minden eredetiségük és ötletességük mellett rokonszenves amerikai és angol jogi eszközök helyett - mégiscsak a német modellt követő polgári eljárási jogunknak40 e kon­cepciót követő továbbfejlesztése látszik legcélszerűbbnek. A teljesen idegenjogi eszközök beépítése ugyanis megza­varhatja a jogi struktúra egységét. A német modell - amely egyébként francia tapasztalatokra is épül - ezenfelül mind a mai napig jól kiállta a gyakorlat próbáját. Mindezek után még egy további módszertani kérdés is felvetődik: célszerű-e az ideiglenes intézkedés intézmé­nyének általam javasolt korszerűsítése alkalmával ezt a tevékenységet egy szűkebb területre, például az iparjog­­védelemre, vagy azon belül a védjegy- és versenyjogra korlátozni (ahol arra a legnagyobb szükség van), vagy pedig kicsit bátrabban, átfogó szabályozást megkísérelni és a gyakorlatra bízni, hogy az új lehetőséggel milyen jogterületen él majd. Magam úgy gondolom, hogy még ha az átfogó szabá­lyozás több körültekintést igényel is, és munkaigényesebb, figyelemmel a bemutatott külföldi szabályozásra, nem volna helyes attól visszariadni. Némi szerencsével a feladat viszonylag egyszerűen megoldható, nevezetesen a Pp. 156. §-ának módosításával, például az 1992. évi LXVIII. törvénnyel beiktatott (4) bekezdés módosításával. Ehhez munkahipotézisként a következő szöveget javas­lom: „(1) A bíróság valamelyik fél jogainak megóvása érde­kében - különösen ha sürgős intézkedésre van szükség - a felek meghallgatása után végzéssel elrendelheti a szükségesnek mutatkozó ideiglenes intézkedést (példá­ul eltiltás, zár alá vétel stb.) A bíróság az ideiglenes

Next

/
Oldalképek
Tartalom