Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete

99. évfolyam V. 1994. október

NEMZETKÖZI KITEKINTŐ

DR. PALÁGYI TIVADAR

Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

1. Amerikai Egyesült Államok

2. Ausztrália

3. Ausztria

4. Azerbajdzsán

5. Brazília

6. Dél-Afrika

7. Dél-Korea

8. Európai Szabadalmi Hivatal

9. Észtország

10. Izland

11. Japán

12. Kanada

13. Kirgizia

14. Lettország

15. Libéria

1. Amerikai Egyesült Államok

A) Hasznosság bizonyítása biológiai találmányok esetén

A biotechnológiai tárgyú találmányok megvalósíthatósága és hasznossága számos kérdést vet fel, amelyek mind a bejelentők, mind az elővizsgálók számára nehézségeket okozhatnak.

Az USA-beli szabadalmi bejelentések hasznosságát a törvény 101. szakaszának előírása alapján egyértelműen kell bizonyítani. E követelmény alatt a gyakorlati hasznosság bizonyítását kell érteni. így az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala például nem tekintette a gyakorlati hasznosság bizonyítékának egy laboratóriumi rágcsálóban kifejlesztett rák eredményes kezelését vagy egy génhiba kijavítását Drosophila melanogaster-ben, vagyis ilyen eredményekkel nem lehetett bizonyítani gyógyászati kezelésre vonatkozó igénypontok hasznosságát, mert az ilyen kísérletek eredményeit csupán laboratóriumi szintűnek minősítették arra hivatkozva, hogy azok nem vihetők át magasabb rendű élőlényekre.

16. Litvánia

17. Mexikó

18. Moldova

19. Nagy-Britannia

20. Németország

21. Nigéria

22. Örményország

23. Pakisztán

24. Paraguay

25. Szváziföld

26. Tádzsikisztán

27. Ukrajna

28. Venezuela

29. Vietnam

Általában egy vegyület vagy módszer hasznosságának bizonyításához az in vitro kísérletek eredményeit csak akkor tekintik a hasznosság bizonyítékának, ha a termékről vagy a módszerben felhasznált komponensekről már olyan adatok ismertek, amelyek alapján következtetni lehet a gyakorlati hasznosságra. Ha egy vegyület farmakológiailag aktívnak bizonyul, és ezt a hasznosságot kiegészítik szerkezetileg közel álló vegyületek hasonló in vitro és in vivo farmakológiai aktivitásának bizonyításával, az in vitro hasznosság megfelelő bizonyítéka lehet a gyakorlati hasznosságnak.

A biológiai találmányok esetében általában rendelkezésre állnak in vitro adatok, valamint néhány állatkísérleti adat. A nehézséget a magasabb rendű emlősökben vagy emberen végzett kísérletek okozzák. Ha egy találmánnyal kapcsolatban in vivo hasznosságot bizonyítanak és in vivo hasznosságot igényelnek, általában klinikai adatokat kívánnak meg a hasznosság bizonyításához, kivéve azt az esetet, amikor az in vitro adatok és a rendelkezésre álló állatkísérleti adatok szakember számára kellően bizonyítják a gyakorlati hasznosságot. Állatkísérleti adatok akkor lehetnek elegendők, ha egy szakember az állatmo-