Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 4. szám - Sümeghy Pálné dr.: „Mégis kinek az érdeke”
36 Sümeghy Pálné kát tekintve lényegileg megegyeznek, a jelzett szoros kapcsolat miatt áruik minőségi jellemzőit illetően számottevő eltérés nem feltételezhető.” Véleményem szerint, ha a b) esetben lehetséges a lajstromozás, a fenti indokok alapján ez a c) esetre is áll, de azzal, hogy nem elegendő a cégek közti összefüggés igazolása, a korábbi védjegyjogosult hozzájárulása is szükséges. Ez különösen a minőség feltételezett azonossága érdekében látszik célszerűnek. Spanyolországban a hozzájáruló nyilatkozat esetén ilyen helyzetben lajstromozzák a védjegyet, Angliában jelenleg vizsgálják, hogy az áruk milyen mértékben hasonlóak, az új védjegytörvény értelmében a hozzájáruló nyilatkozatot el kell majd fogadni. Az Európai Irányelv 4. cikkének 5) pontja egyébként így szól: „A tagországok megengedhetik, hogy adott körülmények esetén á védjegy lajstromozását ne kelljen megtagadni, vagy a védjegyet ne kelljen érvénytelenné nyilvánítani (törölni), ha egy korábbi védjegy vagy korábbi jog tulajdonosa a későbbi védjegy lajstromozásához hozzájárul.” Az anya- és leányvállalat közti viszonyra tekintettel a hozzájárulás elfogadása összhangban van az Irányelvben foglaltakkal. Mivel azonban az idézett rendelkezés megengedő, a magyar gyakorlat nem ellentétes az európaival, ha egyéb esetben nem fogadjuk el a hozzájáruló nyilatkozatot. A korábbi bírósági döntésekkel a hivatal gyakorlata e vonatkozásban összhangban van. A következetes joggyakorlat kialakításához szükséges a külföldi jogszabályok és az Európai Irányelv alkalmazásával kapcsolatos gyakorlat további tanulmányozása, és természetesen ennek alapján a védjegytörvény folyamatban lévő felülvizsgálatának is ki kell terjednie erre a kérdésre. 3. A VÉDJEGY MEGVÁLTOZTATÁSA AZ ELJÁRÁS SORÁN Arra a kérdésre, hogy mennyiben módosítható a védjegybejelentés. a jogszabály egyértelmű rendelkezést ad, s ezt a gyakorlatban következetesen alkalmazzuk. E szerint tehát a védjegy nem változtatható meg, az árujegyzék pedig nem terjeszthető ki, korlátozása megengedett. * 4. AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK OSZTÁLYOZÁSA Több észrevétel szerint nem egységes a gyakorlat a „kereskedelmi tevékenység” osztályba sorolását illetően, s felvetődik az a kérdés is, hogy ez a tevékenység szolgáltatásnak tekinthető-e egyáltalán. Egyes vélemények szerint az osztályozás általában nem elég következetes. A Nizzai Egyezmény szerinti Nemzetközi Osztályozási rendszernek jelenleg valóban egyik osztálya sem tartalmazza a kereskedelmi vagy kiskereskedelmi tevékenységet. Az egyes országok maguk dönthetik el, hogy ezt a tevékenységet elfogadják-e szolgáltatásként, s ezzel kapcsolatban lajstromoznak-e szolgáltatási védjegyet. A Nemzetközi Osztályozás felülvizsgálatával, a WIPO keretében foglalkozó munkabizottság, a „kiskereskedelmi szolgáltatás” meghatározást túl általánosnak ítélte és azt javasolta, hogy ezt bizonyos pontosításokkal iktassák be 35. osztályba. A bejelentésekben nem kötelező ugyan az osztályozási rendszer kifejezéseit használni, ha azonban a „kiskereskedelmi szolgáltatás”-ra igényelnek oltalmat, ez alatt annak az osztályozási rendszerben meghatározott következő fogalma értendő: „különböző áruk összehozása (a szállítást kivéve) mások javára, lehetővé téve a fogyasztók számára ezeknek az áruknak a kényelmes megtekintését és megvásárlását”. Ez a megfogalmazás jelenleg még ajánlás, a munkabizottság következő ülésére 1995-ben kerül sor. Ha a hivatal az eddigi gyakorlata szerint elfogadta a „kiskereskedelmi tevékenységet” szolgáltatásként, a fentiek szerint ez a 35. osztályban továbbra is lehetséges. A szolgáltatás azonban az idézett értelmezés szerinti tevékenységet jelenti, az oltalom nem terjed ki az annak tárgyát * képező arukra. 5. SLOGAN Többen feltették a kérdést, hogy miért nem lajstromoz a hivatal ún. „slogan” védjegyeket, továbbá, hogy mi a feltétele az ilyen megjelölések oltalmának. A Védjegytörvény 2. § (2) bekezdése felsorolja a védjegyfajtákat; ezek között a „slogan” (jelmondat) ugyan nem szerepel, de a törvény nem korlátozza, hogy hány szóból állhat a védjegy. Figyelemre méltó, hogy a 89/104. * Időközben a hivatal munkatársai a BENELUX Hivatalban az osztályozásra vonatkozó tanulmányúton vettek részt. A szolgáltatások osztályozása minden hivatalnál sok gondot okoz. Ezt a kérdést az OTH-nak is tovább kell tanulmányoznia.
