Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 4. szám - Dr. Bacher Vilmos: A szabadalomból eredő jogok érvényesítésének előmozdítása
A szabadalomból eredő jogok érvényesítésének előmozdítása 23 szükségesnek tartom az ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályozásnak e törvényi keretek között történő speciális rendelkezését és ezzel összefüggésben a bírói úton elrendelhető biztosítékadás teljesítésének a kérdését. Abban az esetben, ha a kérelmező a szabadalomhoz való jogosultságát szabadalmi okirattal vagy a közzétett szabadalmi bejelentéssel igazolta, illetve a bitorlás tényét valószínűsítette, a bíróság legyen jogosult ideiglenes intézkedés útján abban a feltétlenül szükséges mértékben, amely a további jogsérelem elhárításához szükséges, az ellenérdekű felet a további jogsértéstől eltiltani és a szabadalombitorláshoz használt eszközök vagy a szabadalombitorlással előállított termékek lefoglalásáról intézkedni. A bíróság a felek meghallgatása alapján és a körülmények mérlegelésével állapítsa meg, hogy milyen mértékű az az összeg, amely - amennyiben az intézkedés alapjául szolgáló kérelem utóbb alaptalannak bizonyul - alkalmas az ellenérdekű félnél az eltiltás folytán bekövetkező kár megtérítésére. Álláspontom szerint a biztosíték mértékének megállapításánál indokolt mérlegelni, hogy a kérelmező a bitorlást milyen mértékig valószínűsítette. Nyilvánvaló, hogy a bizonyossághoz közelálló valószínűsítés mellett esetleg indokolatlan lehet az ellenérdekű fél által igényelt biztosíték letétele. Amennyiben az ideiglenes intézkedés utóbb megalapozatlannak bizonyult, úgy az ellenérdekű felet a kártérítés, amelynek fedezetére a biztosíték szolgált, attól függetlenül megilleti, hogy a kérelmező jó- vagy rosszhiszemű volt-e. A bíróság a felek meghallgatása útján kerülhet abba a helyzetbe, hogy a biztosítékadás módja és mikéntje felől rendelkezzék (pl. készpénz, bankgarancia vagy egyéb úton történjék-e a biztosítékadás). Amennyiben a bíróság szükségesnek látja, hogy az ideiglenes intézkedés meghozatalát biztosíték adásától tegye függővé, úgy a kérelmező felet ennek letétbe helyezésére nem lehet kötelezni, hanem a biztosíték adásától függően lehet áz ideiglenes intézkedést elrendelni, és amennyiben a kérelmező a biztosítékadást nem teljesíti, úgy az ideiglenes intézkedésre irányuló kérelem elutasítható. A szabadalombitorlási perek gyakori védekezési módja, hogy az alperes vitatja a szabadalom érvényességét és megsemmisítési eljárást indít. A bíróság adott esetben vizsgálhatja, hogy a megsemmisítésre irányuló kérelem mennyire látszik megalapozottnak. Amennyiben arra a következtetésre jut, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése az ellenérdekű félnek okozhat helyrehozhatatlan hátrányt, úgy az ideiglenes intézkedésre irányuló kérelmet utasíthatja el azzal, hogy az állítólagos bitorlót felhívja biztosítékadásra, hogy az szolgáljon a szabadalmas kártalanítására, amennyiben a szabadalom megsemmisítésére kezdeményezett eljárás eredménytelen marad. A szabadalmi oltalom teljességéhez tartoznék, ha a bíróság jogosult lenne ex parte, tehát nem peres eljárás keretében egyoldalú kérelemre előzetes bizonyítást elrendelni. A szabadalombitorlás valószínűsítése esetén a bíróság a rendelkezésre bocsátott adatok alapján dönthetné el, hogy az előzetes bizonyítást a felek meghallgatása alapján rendeli-e el, vagy pedig a jogosult érdekeinek megóvása céljából indokolt az ellenérdekű fél meghallgatása nélküli elrendelés. Ez esetben lehetővé kell tenni, hogy a jogsértés elkövetésének a helyén helyszíni szemlére kerüljön sor, az eljárási folyamatokat, a helyszínen lévő tárgyakat, a dokumentációkat megvizsgálják, az eljárási folyamatokat ellenőrizzék és mintavételezésre kerüljön sor. Szükségszerű, hogy az előzetes bizonyítást elrendelő határozat a vizsgálati módszer szakszerű meghatározását adja és ezért indokolt, hogy ennek megfelelő előzetes bizonyítás elrendelésére a Fővárosi Bíróság iparjogvédelmi tanácsának kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartozzék. A jogszabálynak pontos meghatározást kell adnia arról, hogy az előzetes bizonyítást elrendelő határozatnak mely kérdésekben kell rendelkeznie. így különösen a helyszíni szemle megtartásának helyéről, arról, hogy a helyszíni szemle során mely tárgyak és eljárások szemléjére kerülhet sor, mely tárgyakról kell nyilvántartást felvenni, illetve mely esetekben szükséges foglalás vagy zárlat elrendelése, továbbá mely üzleti iratokba van a szemlét tartónak betekintési vagy iratlefoglalási lehetősége. Ajogszabálynak kell rendeznie, hogy a szemle tartására és az azon történő részvételre kiket jogosít fel. A szemlén nyilvánvalóan csak titoktartásra köteles személyek vehetnek részt. A kérelmező személyes részvétele kizárt és kellő garanciákkal kell biztosítani, nehogy a szemle elrendelése az ellenérdekű fél titkainak a kifürkészéséhez vezethessen. A bíróság az előzetes bizonyítás elrendelését megfelelő biztosíték adásához is kötheti abból a célból, hogy amenynyiben a kérelem alaptalannak bizonyult, úgy a biztosíték elegendő legyen az állítólagos jogsértő, illetőleg a szemlével érintett harmadik személyek esetleges kárának a megtérítésére. Rendelkezni szükséges a szabályozás során, hogy a kérelmező a szemlét követően meghatározott rövid határidőn belül a pert indítsa meg, ennek megtörténtét igazolja. A perindítás elmaradása esetén az állítólagos jogsértő és az érintett harmadik személyek esetleges személyiségi jogaik sérelmének az orvoslására és a felmerült károk megtérítésére váljanak jogosulttá. Ennek a fent javasolt meglepetésszerű, az ellenérdekű féllel nem közölt előzetes bizonyításnak a lefolytatására a Polgári perrendtartásnak az előzetes bizonyításra vonatkozó 207. és 211. §-ai nem adnak lehetőséget. Jogrendszerünk már ma is ismeri ennek a lehetőségét, utalok a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára vonatkozó 1990. évi LXXXVI. tv. 36. §-ára. Ez lehetővé teszi, hogy a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó ügyekben a versenyfelügyeletet ellátó szerv vagy a megbízásából eljáró személy a vállalkozókat az ügy termé
