Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 4. szám - Dr. Bacher Vilmos: A szabadalomból eredő jogok érvényesítésének előmozdítása

A szabadalomból eredő jogok érvényesítésének előmozdítása 23 szükségesnek tartom az ideiglenes intézkedésre vonatko­zó szabályozásnak e törvényi keretek között történő spe­ciális rendelkezését és ezzel összefüggésben a bírói úton elrendelhető biztosítékadás teljesítésének a kérdését. Abban az esetben, ha a kérelmező a szabadalomhoz való jogosultságát szabadalmi okirattal vagy a közzétett szabadalmi bejelentéssel igazolta, illetve a bitorlás tényét valószínűsítette, a bíróság legyen jogosult ideiglenes in­tézkedés útján abban a feltétlenül szükséges mértékben, amely a további jogsérelem elhárításához szükséges, az ellenérdekű felet a további jogsértéstől eltiltani és a szaba­dalombitorláshoz használt eszközök vagy a szabadalom­bitorlással előállított termékek lefoglalásáról intézkedni. A bíróság a felek meghallgatása alapján és a körülmé­nyek mérlegelésével állapítsa meg, hogy milyen mértékű az az összeg, amely - amennyiben az intézkedés alapjául szolgáló kérelem utóbb alaptalannak bizonyul - alkalmas az ellenérdekű félnél az eltiltás folytán bekövetkező kár megtérítésére. Álláspontom szerint a biztosíték mértékének megálla­pításánál indokolt mérlegelni, hogy a kérelmező a bitorlást milyen mértékig valószínűsítette. Nyilvánvaló, hogy a bizonyossághoz közelálló valószínűsítés mellett esetleg indokolatlan lehet az ellenérdekű fél által igényelt biztosí­ték letétele. Amennyiben az ideiglenes intézkedés utóbb megalapo­zatlannak bizonyult, úgy az ellenérdekű felet a kártérítés, amelynek fedezetére a biztosíték szolgált, attól függetle­nül megilleti, hogy a kérelmező jó- vagy rosszhiszemű volt-e. A bíróság a felek meghallgatása útján kerülhet abba a helyzetbe, hogy a biztosítékadás módja és mikéntje felől rendelkezzék (pl. készpénz, bankgarancia vagy egyéb úton történjék-e a biztosítékadás). Amennyiben a bíróság szük­ségesnek látja, hogy az ideiglenes intézkedés meghozata­lát biztosíték adásától tegye függővé, úgy a kérelmező felet ennek letétbe helyezésére nem lehet kötelezni, hanem a biztosíték adásától függően lehet áz ideiglenes intézke­dést elrendelni, és amennyiben a kérelmező a biztosí­tékadást nem teljesíti, úgy az ideiglenes intézkedésre irá­nyuló kérelem elutasítható. A szabadalombitorlási perek gyakori védekezési módja, hogy az alperes vitatja a szabadalom érvényességét és megsemmisítési eljárást indít. A bíróság adott esetben vizsgálhatja, hogy a megsem­misítésre irányuló kérelem mennyire látszik megalapo­zottnak. Amennyiben arra a következtetésre jut, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése az ellenérdekű félnek okozhat helyrehozhatatlan hátrányt, úgy az ideiglenes in­tézkedésre irányuló kérelmet utasíthatja el azzal, hogy az állítólagos bitorlót felhívja biztosítékadásra, hogy az szol­gáljon a szabadalmas kártalanítására, amennyiben a sza­badalom megsemmisítésére kezdeményezett eljárás ered­ménytelen marad. A szabadalmi oltalom teljességéhez tartoznék, ha a bíróság jogosult lenne ex parte, tehát nem peres eljárás keretében egyoldalú kérelemre előzetes bizonyítást el­rendelni. A szabadalombitorlás valószínűsítése esetén a bíróság a rendelkezésre bocsátott adatok alapján dönt­hetné el, hogy az előzetes bizonyítást a felek meghall­gatása alapján rendeli-e el, vagy pedig a jogosult érdekeinek megóvása céljából indokolt az ellenérdekű fél meghallgatása nélküli elrendelés. Ez esetben lehe­tővé kell tenni, hogy a jogsértés elkövetésének a helyén helyszíni szemlére kerüljön sor, az eljárási folyamato­kat, a helyszínen lévő tárgyakat, a dokumentációkat megvizsgálják, az eljárási folyamatokat ellenőrizzék és mintavételezésre kerüljön sor. Szükségszerű, hogy az előzetes bizonyítást elrendelő határozat a vizsgálati módszer szakszerű meghatározását adja és ezért indo­kolt, hogy ennek megfelelő előzetes bizonyítás elrende­lésére a Fővárosi Bíróság iparjogvédelmi tanácsának kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartozzék. A jogszabálynak pontos meghatározást kell adnia arról, hogy az előzetes bizonyítást elrendelő határozatnak mely kérdésekben kell rendelkeznie. így különösen a helyszíni szemle megtartásának helyéről, arról, hogy a helyszíni szemle során mely tárgyak és eljárások szemléjére kerül­het sor, mely tárgyakról kell nyilvántartást felvenni, illetve mely esetekben szükséges foglalás vagy zárlat elrendelé­se, továbbá mely üzleti iratokba van a szemlét tartónak betekintési vagy iratlefoglalási lehetősége. Ajogszabálynak kell rendeznie, hogy a szemle tartására és az azon történő részvételre kiket jogosít fel. A szemlén nyilvánvalóan csak titoktartásra köteles személyek vehet­nek részt. A kérelmező személyes részvétele kizárt és kellő garanciákkal kell biztosítani, nehogy a szemle elren­delése az ellenérdekű fél titkainak a kifürkészéséhez ve­zethessen. A bíróság az előzetes bizonyítás elrendelését megfelelő biztosíték adásához is kötheti abból a célból, hogy ameny­­nyiben a kérelem alaptalannak bizonyult, úgy a biztosíték elegendő legyen az állítólagos jogsértő, illetőleg a szem­lével érintett harmadik személyek esetleges kárának a megtérítésére. Rendelkezni szükséges a szabályozás során, hogy a kérelmező a szemlét követően meghatározott rövid határ­időn belül a pert indítsa meg, ennek megtörténtét igazolja. A perindítás elmaradása esetén az állítólagos jogsértő és az érintett harmadik személyek esetleges személyiségi jogaik sérelmének az orvoslására és a felmerült károk megtérítésére váljanak jogosulttá. Ennek a fent javasolt meglepetésszerű, az ellenérdekű féllel nem közölt előzetes bizonyításnak a lefolytatására a Polgári perrendtartásnak az előzetes bizonyításra vonatko­zó 207. és 211. §-ai nem adnak lehetőséget. Jogrendszerünk már ma is ismeri ennek a lehetőségét, utalok a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára vonat­kozó 1990. évi LXXXVI. tv. 36. §-ára. Ez lehetővé teszi, hogy a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó ügyekben a versenyfelügyeletet ellátó szerv vagy a meg­bízásából eljáró személy a vállalkozókat az ügy termé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom