Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Erő, Fischer Kálmán: A "lényegében származtatott fajta" fogalma és különböző magyarázatai
A „ lényegében származtatott fajta" fogalma 19 származtatási módszereket illetően és a származás mérési módszereit illetően. Ez azt eredményezi, hogy különböző küszöbértékek szükségesek a függőség jellemzésére a különböző termények alapján. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A BIZONYÍTÁSI TERHET ILLETŐEN A bizonyítási teher általános szabályai szerint arra a félre, amely a törvényes normák követelményei szerint előnyös helyzetbe akar kerülni, bizonyítási teher hárul. Ez azt jelenti, hogy a kiindulási fajta tulajdonosának kell bizonyítania a függőség mindhárom követelményét, a 14. cikk (5) bekezdés b) pontja (i) - (iii) alpontjainak megfelelően. Ha a kiindulási fajta tulajdonosa bizonyítani tudja a „genetikai azonosság” követelményét, a „zömmel származás”-t illető bizonyítási terhet megkönnyíti az úgynevezett „prima facie” bizonyíték (bizonyíték nyüvánvalóság alapján). A „genetikai azonosság” létezése azt a vélelmet támasztja alá, hogy a második nemesítő fajtáját zömmel a kiindulási fajtából származtatta. Másrészt ha a kiindulási fajta tulajdonosa bizonyítani tudja a „zömmel származtatás” követelményeit, a „genetikai azonosság” létezése szintén vélelmezhető. Ha a kiindulási fajta tulajdonosa bebizonyította a függőség követelményeit, és a második nemesítő azt állítja, hogy fajtáját a „kiindulási fajta” alkalmazása nélkül fejlesztette ki, ezt neki kell bizonyítania (a bizonyítási teher megfordulása); ha ez sikerül neki, függőség nincs. VIL A COMASSO JAVASLATAI A LÉNYEGÉBEN SZÁRMAZTATOTT FAJTÁKKAL KAPCSOLATBAN A COMASSO (Plant Breeders of the European Economic Community - az Európai Gazdasági Közösség Növénynemesítöinek Társasága) szintén benyújtotta javaslatait, hogy segítse az UPOV főtitkárát a megfelelő irányelv kidolgozásában. Ezek szerint az irányelvnek hangsúlyoznia kell az alapvető elveket, így útmutatást kell nyújtania a törvényalkotóknak a növényfajta oltalmi törvények megfogalmazásához, ugyanakkor teret kell hagynia a törvényi rendelkezések gyakorlati végrehajtása során felbukkanó részletek elintézésének. A kezdeményezés a függőségi jog kinyilvánításával és gyakorlásával kapcsolatban kizárólag a kiindulási fajtához tartozó nemesítői jog tulajdonosára tartozik. Az 1991. évi szöveg származtatott fajtákra vonatkozó rendelkezései kizárnak minden törvényes lehetőséget, hogy a függőségi jog kinyilvánítása és gyakorlása korlátozva legyen gazdasági következmények miatt. A függőségi jog egy bebizonyított „lényegében származtatás” jogi következménye. Csak oltalmazot fajta alkothat olyan kiindulási fajtát, amely függőségi jogot idéz elő. Egy lényegileg származtatott fajtához csak egy kiindulási fajta létezhet. Egy fajta lényegében származtatott fajta marad és nem válhat kiindulási fajtává akkor, amikor az ide vonatkozó kiindulási fajta oltalma befejeződött. Lévén, hogy egy lényegében származtatott fajta nem lehet függőségi alap, a fajták — származási láncon lefelé — csak az első, a kiindulási fajtától függhetnek. Ez annak az alapvető szándéknak a következménye, hogy a kiindulási nemesítők védve legyenek. A „lényegében származtatás” három feltétel függvénye; ezek: a világos megkülönböztethetőség, a „zömmel származás” és a genetikai hasonlóság (konformitás). A „genetikai konformitás” főleg azt jelenti, hogy a másik fajta genomjának alapvető tartalma megőrződik; a speciális küszöböket ebből a szempontból meg kell határozni. A COMASSO javasolja, hogy a fenotípusos hasonlóság (a lényeges jellemzők vonatkozásában) legyen az indikáció, ahol más, alkalmas eljárások (eszközök) a genetikai konformitás bizonyítására még nincsenek. A származtatást az alkalmazott származtatási módszerek alapján lehet becsülni; 14. cikk (5) bekezdésének c) pontjában a példák listája nem eléggé kimerítő. A „lényegében származtatás”-t elismert tudományos eljárások segítségével lehet bizonyítani, pl. RFLP- vel, RAPD-vel vagy PCR-rel. A bizonyítást az érintett faj elismert specialistáinak kell elvégezniük, ilyenek pl. a nemesítők vagy molekulárgenetikusok; a hozzáférhetőséget az elfogadási munkamenet során összegyűjtött hivatalos adatokhoz biztosítani kell, de a növényfajta-ügyekben kompetens hivatalok nem vállalhatnak felelősséget az ilyen bizonyítékokkal kapcsolatban. A különböző fő fajokhoz, sőt még az ilyen fajták alcsoportjaihoz is genetikai konformitást meghatározó különböző küszöbértékeket kell megadni genetikai felépítésüktől és a növénynemesítési technológiától függően. Kétely esetén a küszöbértéket a bíróságnak kell megállapítania.
