Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Erő, Fischer Kálmán: A "lényegében származtatott fajta" fogalma és különböző magyarázatai
12 dr. Szarka Ernő - Fischer Kálmán szőr is megismétli, amíg a rezisztens növények százaléka a populációban 40%-ra növekszik. A szelekciós munkamenetet úgy tervezi, hogy biztosítsa: az oltalmazott fajta gén-gyakorisága, amennyire lehetséges, fennmarad annak a génnek a kivételével, amely a rezisztenciáért felelős; ennek a génnek a gyakorisága növekszik. 200 rezisztens növényt klónoz és lehetővé teszi a kereszt-beporzást; a nemesítő így egy új, rezisztens B fajta magjait termeli. 2.3. Kérdés: Az új B fajta lényegében származtatott az oltalmazott B fajtából? 2.3. Válasz: (i) Az új B fajta világosan megkülönböztethető a kiindulási A fajtától és zömmel a kiindulási A fajtából származik. (ii) Ha a B fajta megőrzi az A fajta genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejezését (eltekintve a bevezetett betegség-rezisztenciától) és megfelel annak, akkor lényegében származtatott. Felvetődhet, hogy a megkülönböztethetőségi vizsgálatokban alkalmazott statisztikai megközelítéshez hasonló statisztikai megközelítés lenne szükséges ahhoz, hogy demonstrálható legyen: a B fajta nem őrizte meg az A fajta lényeges jellemzőinek kifejezését és nem felel meg annak. Ha a betegség-rezisztenciát egyetlen egyedi rezisztencia-gén irányítja, valószínűbb, hogy az A fajta genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejezése meg fog maradni, és megfelel annak olyan mértékben, hogy kielégíti a 14. cikk (5) bekezdés b) pont (iii) alpontjának követelményeit. 3. példa: Visszakeresztezés 3.1. Egyszerűen örökölt jellemzők. A B fajtát ismétlődő szülőként alkalmazzuk, amelyet nyolcszor keresztezünk vissza az A fajtába. A program tárgya a B fajtába átvinni egy betegség-rezisztencia jellemzőt, amelyet az A fajta egyetlen egyedi génje irányít; az így létrejövő betegség-rezisztens B+ fajta világosan megkülönböztethető a B-től. 3.1. Kérdés: Az új B+ fajta lényegében származtatott-e B-ből? 3.1. Válasz: Mivel B+ fajtáról valószínűnek látszik, hogy megőrizte a B fajta genotípusából eredő lényeges jellemzőket és megfelel annak olyan mértékig, hogy kielégíti a 14. cikk (5) bekezdés b) pont (iii) alpontjának követelményeit (kivéve a hozzátett betegség-rezisztenciát), ez lényegében származtatott fajta. 3.2. A komplex öröklődés jellemzői. A tények ugyanazok, mint a 3.1. példában, azzal a különbséggel, hogy a betegség-rezisztencia, nevezetesen a szójabab ciszta nematóda rezisztencia-jellemzőt több gén irányítja, az átvizsgálás technikailag komplikált, és az átvizsgálás magában foglal nehéz és drága kísérleteket az egyes visszakeresztezési generációk átvizsgálására. 3.2. Kérdés: A létrejövő, szójabab ciszta nematóda rezisztens B+ fajta lényegében származtatott-e B- ből? Változik-e a helyzet, ha a visszakeresztezési generációk száma csökken és a nemesítő az egyedi utódok közül szelektál? A B+ mikor szűnik meg lényegében származtatottnak lenni B-ből? 3.2. Válasz: (i) A szójabab ciszta nematóda rezisztens fajta kifejlesztésére fordított erőfeszítések és költségek mennyisége lényegtelen. (ii) Az a tény, hogy a rezisztencia-faktor öröklődése komplex, csak az esetben fontos, amennyiben a fajta nem származtatott abból a szempontból, hogy nem őrzi meg a kiindulási fajta genotípusából eredő lényeges jellemzőket, és nem felel meg annak olyan mértékben, hogy kielégítse a 14. cikk (5) bekezdés b) pont (iii) alpontjának követelményeit. (iii) A visszakeresztezési generációk száma csak olyan mértékig fontos, amennyiben ez megvilágítja: vajon a fajta valószínűleg származtatott-e, miközben megtartja a kiindulási fajta genotípusából eredő lényeges jellemzőket. 4. példa: Transzformálás genetikai manipulációkkal Az A fajtát genetikai manipulációkkal transzformálják úgy, hogy egy kívánt gént beépítsen és kifejezzen. 100 növényt sikeresen transzformáinak és átvizsgálnak, és kiszelektálnak egy olyan növényt, amely megtartja az A jellemzőinek maximális számát a kívánt gén optimális kifejezése mellett. A szelektált növényt az A+ fajta alapjaként alkalmazzák. 4.1. Kérdés: Az A+ fajta lényegében származtatott-e az A fajtából? Változik-e a helyzet akkor, ha (a) több ezer növényen kell módosítást végezni és közülük szelektálni, hogy azonosítsuk a kívánt növényt, vagy (b) a transzformációs folyamat kifejlesztése drága és nehéz? 4.1 Válasz: (i) Az A+ fajta valószínűleg világosan megkülönböztethető az A fajtától a kívánt + gén kifejeződésének alapján és világosan zömmel az A fajtából származtatott. (ii) A + gén A fajtába való beépítésére fordított erőfeszítés, tapasztalat és költségek, mint olyanok, lényegtelenek, de megvilágíthatják azt, hogy a származtatott fajta milyen mértékben őrzi meg az A fajta genotípusából eredő lényeges jellemzők kifejezését. (iii) Az, hogy az A+ fajta lényegében származtatott-e vagy sem, függ attól, vajon megőrizte-e (a + génből eredő különbségtől eltekintve) az A fajta genotípusából eredő lényeges jellemzők kifejezését és megegyezik-e azzal olyan mértékig, amely kielégíti a 14. cikk (5) bekezdés b) pont (iii) alpontjának követelményeit. Az várható, hogy az A+ fajta sok esetben lényegében származtatott lesz az A fajtából.
