Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a szabadalmi és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati mintar, ipari minta- és védjegyjog területéről 31 Tanács bizottságainak összetételét, ami döntő módon sérti a Tanács tagjainak függetlenségét, valamint a jogi eljárások alapelveit. H. Manbeck, a PTO 1992. május 1-jén visszavonult elnöke 1992. április 29-i keltű levelében kifejtette, hogy a PTO tevékenységének irányelveit jogi kérdések terén is annak elnöke rögzíti a hivatal munkatársaival folytatott tanácskozást követően. A Fellebbezési és Interferencia Tanács csak államigazgatási szerv és nem bíróság, tagjai nem bírák, hanem a PTO alkalmazottai, akiknek követniük kell a PTO elnöke által rögzített irányelveket. Egyébként a Hivatal döntései fellebbezés esetén rendes bíróság által felülvizsgálhatók. A Kongresszus illetékes bizottságában aggodalmat váltott ki a PTO elnökének eme állásfoglalása. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a PTO-n belül legyen lehetőség az elővizsgálat során hozott döntések független felülvizsgálatára. Ezzel pedig aligha egyeztethető össze a döntést hozó bizottság másokkal történő helyettesítése. b) A szabadalomjogi reform ügyében illetékes tanácsadó testület jelentése Az USA Szabadalmi és Védjegy Hivatala (PTO) által 1990 augusztusában a szabadalomjogi reform előkészítésére létrehozott tanácsadó testület jelentését 1992 szeptemberében adták át az USA kereskedelmi miniszterének. A három részre tagolódó jelentés első része a szabadalmi jog nemzetközi harmonizációjára irányuló törekvések nehézségeivel foglalkozik. Javasolják a bejelentői elv bevezetését (ez előfeltétele az eredményes harmonizációnak). Az amerikai rendszerben beálló változást azonban fékezi az „előzetes szabadalmi bejelentés” (provisional patent application) és az előhasználati jog bevezetésének, valamint a türelmi idő megtartásának szándéka. Az előzetes bejelentés célja az, hogy korán biztosítsa a bejelentőnek a prioritást; igénypontokat nem szükséges tartalmaznia, teljesítenie kell azonban az USA szabadalmi törvényének 112. szakaszában foglalt azon követelményt, hogy a leírásnak a szakember számára kielégítő kitanítást kell adnia a találmány megvalósításához. Teljes bejelentést az előzetes bejelentés napjától számított egy éven belül kellene benyújtani, és az oltalmi időt a teljes bejelentés napjától számítanák. A türelmi idő tartama egy év lenne, és nemcsak a feltaláló saját, hanem a találmányt a feltalálótól származtató harmadik személy publikációira is vonatkozna. Előhasználati jogok az USA területén a feltalálótól függetlenül kifejtett tevékenységekre (tényleges használatra vagy lényeges előkészületekre) lennének alapíthatók az előhasználat tárgyi terjedelmének megfelelően. Az oltalmi idő a teljes bejelentés napjától számított 20 év lenne, korábbi, teljes nemzeti bejelentések igénybevétele esetén azonban a legkorábbi bejelentés napjától számítva. Hatósági engedélyezési eljárások miatt késedelmet szenvedett piaci bevezetés esetén az oltalmi idő meghosszabbítására vonatkozóan jelenleg hatályos szabályozás érvényben maradna. A bejelentéseket az elsőbbségi napot követő 24 hónapon belül nyilvánosságra hoznák, e tekintetben az előzetes bejelentések időpontját is figyelembe véve. Nyilvánosságra hozott igénypontok bitorlójával szemben a bejelentőt kártalanítási igény illeti meg, ha a bitorlót a nyilvánosságra hozás után írásban figyelmeztették. A nyilvánosságra hozás előtt a szabadalmazhatóság tekintetében a PTO által adott első állásfoglalás alapján a bejelentőnek lehetősége lenne a bejelentés elejtésére. Az újdonság és kézenfekvőség vizsgálata szempontjából figyelembe veendő külföldi alapbejelentések kérdésében a tanácsadótestület a bejelentői elv elfogadása esetén az újdonság tekintetében a külföldi elsőbbség, míg a kézenfekvőség tekintetében az USA- beli bejelentési nap alapulvételét javasolja. Az ajánlások második része a szabadalmak érvényesítésével foglalkozik. Ebben szerepel- a bitorlási ügyek költségeinek és bonyolultságának csökkentése;- a szakértő tanúk szerepének korlátozása a szaktudást igénylő területekre;- az eljárás rövidítése az érvénytelenítés alapját képező okok korlátozásával; így megszűnne a legjobb kiviteli mód megadásának követelménye. Az egyedi kérdésekkel foglalkozó harmadik részben a bizottság elutasítja a számítástechnikai találmányokra bevezetendő külön oltalmat, vagyis a számítógép-programokra vonatkozó találmányok továbbra is a szabadalmi oltalom keretében, az általános alapelvek figyelembevételével kezelendők. c) Törvényjavaslat a bejelentési időpont előre hozására 1992. augusztus 8-án az USA szenátusában törvényjavaslatot terjesztettek be, amely szerint lehetőség nyílna arra, hogy USA-beli bejelentések elsőbbségét legfeljebb egy évvel előre hozzák. Miként ismeretes, az USA egyéves türelmi időt biztosít saját feltalálói számára. Az ezen lehetőséggel élő USA-beli bejelentők viszont előzetes publikációik révén veszélyeztethetik Európában lefolytatandó szabadalmazási eljárásaik sikerét, minthogy az Európai Szabadalmi Egyezmény és az ahhoz illesztett nemzeti jogok nem ismernek ilyen türelmi időt. Ezért a javaslat szerint az USA-ban angol nyelven közzétett, a találmányt ismertető előzetes publikáció nyilvánosságra jutásának időpontjára kellene előre hozni az elsőbbség időpontját, ha a publikáció a feltalálótól származik, vagy arra a feltaláló felhatalmazást adott, feltéve, hogy a nyilvánosságra jutástól számított egy éven belül szabályos bejelentést nyújtanak be. Ennek alapján a Párizsi Uniós Egyezmény értelmében bejelentési és ezáltal elsőbbségi időpontként az előzetes publikáció időpontját ismernék el.
