Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 6. szám - Folyóiratfigyelő. A szoftverek oltalmának kérdései a német iparjogvédelmi szakértők fórumain
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam VI. 1993. december FOLY ÓIRATFIGYELŐ A szoftverek oltalmának kérdései a német iparjogvédelmi szakértők fórumain Fritz Teufel: A szoftver oltalma a szabadalmi és szerzői jogban (Schutz von Software durch Patent- und Urheberrecht*) és Friedrich-Wilhelm Engel: „Számítógépprogram, mint olyan” (Über „Computerprogramme als solche”**) A szoftver megfelelő jogi oltalmáról folyó vita az elmúlt 30 évben csaknem olyan izgalmas volt, mint magának a „szoftver-iparnak” a fejlődése. A legfőbb kérdés az volt, hogy a szellemi tulajdon klasszikus oltalmi eszközei, így a szabadalmi és szerzői jog egyáltalán képesek-e ezt az oltalmat biztosítani. A 80-as évek közepén a válasz negatívnak tűnt. A jogi besorolás nehézségének oka a számítógépes program kétarcúsága: egyrészt „vezérli” a számítógépet, mint készüléket, másrészt olyan eszköz a programozó számára, amellyel kifejezheti szellemi tevékenységének eredményét. Mivel a komputer zseniálisan egyszerű logikai felépítésével univerzális számítógéppé vált, melynek segítségével egy alkalmas program bármilyen logikusan megjeleníthető struktúrát le tud képezni - mindegy, hogy műszaki, üzemgazdasági vagy szellem tudományi kérdésről van-e szó - a programok felhasználási lehetősége az emberi kreativitás valamennyi területére kiterjedt. Nem csoda, hogy a szabadalmi és szerzői jog ezzel a bonyolult kérdéssel csak nehezen tudott megbirkózni. Annak vizsgálatánál, hogy a számítógépprogram szabadalmi oltalma lehetséges-e, a szellemi tevékenység aspektusa hátránynak minősült, míg a szerzői jog szempontjából a műszaki irányú kapcsolódások számítottak gátló tényezőnek. Időközben változott a szemlélet és az utóbbi évtizedben a szerzői jogot a szoftver védelmére nemzetközileg alkalmazhatóvá tették. A fejlett ipari országok a megfelelő szabályozást beépítették szerzői jogi törvényükbe. Az ezirányú fejlődés indokai között szerepel, hogy a szerzői jog nem teremt jogi monopolhelyzetet. Az egyes programokban megjelenő ötletek és alapelvek szabadok maradnak és így a programozói technikák számára a különböző lehetőségek gazdag választéka áll rendelkezésre, hogy ezeket az ötleteket és alapelveket megvalósítsák. így a programozó technikák állandó javításának nincs akadálya. A szerzői jog oltalma különösen akkor fontos, ha külföldön forgalmazott számítógépprogramról van szó, mert a fennálló nemzetközi szerzői jogvédelmi megállapodás további formalitások nélkül más szerződő államokban is oltalmat biztosít. Időnként felmerül az igény a különleges oltalom iránt is, de ez nem okoz problémát. A számítógépprogramok néhány sajátossága, melyek a szerzői jog keretében külön szabályozást igényelnek:- Kidolgozásukhoz rendkívül nagy anyagi és szervezési ráfordítás, valamint értékes know-how rendelkezésre bocsátása szükséges. Egy programon általában a rendszertervezők és programozók nagyobb csoportjai dolgoznak. A végeredménnyel kapcsolatos jogokat azonban világosan meg kell határozni, hogy a beruházó egyértelműen rendelkezhessen.- A számítógépprogramokat fokozottan fenyegetik a visszaélések, mivel nagy értéket képviselnek és a saját komputerében lényegében minden felhasználónak másolóüzeme van.- A számítógépprogramok használatát általában szerződések szabályozzák. Ennek megfelelően a felhasználó korlátozása érvényesíthető kell hogy legyen. Az eddig érvényben lévő német szerzői jog nem nyújt effektiv oltalmat, bár a szerzői jogi törvény 1985. évi reformja óta a programok szerepelnek az oltalomban részesíthető alkotások sorában. Az a probléma, hogy csak nagyon kevés program felel meg annak a törvényben előírt kívánalomnak, hogy „lényegesen múlja felül egy átlagos programozó alkotását”. További nehézség, hogy a jogosultnak pontosan definiálni kell az oltalom alá helyezni kívánt elemeket. Ez a helyzet külföldön is heves kritikát kapott, sőt az amerikai kormány kezdeményezte, hogy a Német Szövetségi Köztársaságot vegyék fel arra a figyelőlistára, ahol olyan országok szerepelnek, amelyekben a szellemi tulajdon védelme nem kielégítő. * Mitteilungen der deutschen Patentanwälte, 1993 Heft 3/93 pp. 73-77. ** GRUR1993 Heft 3 pp. 194-198.
