Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 6. szám - Technikatörténet. Adler Györgyné: Szent-Györgyi Albert – a tudós és az ember
Szent-Györgyi Albert - a tudós és az ember 23 gántanárrá lett Banga Ilona, Gerendás Mihály, Straub F. Brúnó és Laki Kálmán. Szent-Györgyi szegedi tanárságának 15 éve alatt három területen is jelentős munkát végzett: a szöveti oxidációk elmélete, a C-vitamin identifikálása, az aktomiozin és az AXP szerepének tisztázása révén a nemzetközi biokémiai kutatás kimagasló egyéniségévé vált. A C-vitamin és a P-vitamin felfedezése után zseniális szelleme új kutatási témát keresett, és azt az izom-biokémiában találta meg. Munkatársával, Banga Ilonával, az izom összehúzódását tanulmányozta. Káliumkloriddal miozint vont ki az izomból. Azt tapasztalták, ha elnyújtották az izom összehúzódását, újfajta kivonatot is nyertek, az „aktin”-t. Az anyagot Straub F. Brúnó izolálta, majd maga Szent-Györgyi kristályosította ki. Mint később kijelentette: az izommozgás vizsgálatának eredménye volt életének talán legizgalmasabb élménye. Erről egy előadásában így beszélt: „A legnagyobb élményem volt tudományos kutatásaim alatt, hogy az izomból sikerült kikészíteni egy olyan szálat, amely bizonyos körülmények között összehúzódott és munkáját a mikroszkóp alatt meg lehetett figyelni. Ez volt az aktomiozin.” A kísérlet lényege az volt, hogy kémiai úton sikerült előidézni az izomrángás jelenségét. Az izomösszehúzódás ugyanis lényegében az aktomiozin (két fehérjéből, az aktinból és a miozinból álló komplex) kölcsönhatása ATP- vel (adenozintrifoszfát) és ionokkal, s a két fehérje közül a miozin felelős az összehúzódás elemi folyamataiért. Már Szegeden megérlelődött benne a gondolat, hogy a biokémia megismerése elvezet a biofizika problémáihoz. Ilyen irányú munkássága azonban már a Szeged utáni időszakra esik. Szent-Györgyi Albert az izomműködéssel kapcsolatos kutatásait Budapesten, majd az USA-ban folytatta. Későbbi írásaiban többször tesz említést szegedi kutatásairól. Jellemző emberi magatartására, hogy soha nem felejti el megemlíteni munkatársainak nevét és szerepüket az eredményekben. Kutatásainak eredményeit elsősorban rangos tudományos folyóiratokban találhatjuk meg, de azért néhány szabadalom is fűződik nevéhez. A háború előtti és közvetlenül a háború utáni években hat szabadalomban szerepel feltalálóként; szerénységére jellemző módon többnyire nem egyedüliként. A KÖZÉLETI EMBER A nemzetközileg elismert tudós pozitív emberi tulajdonságai közül talán legjellemzőbbek: az ifjúság szeretete, a humánus célok támogatása, mindenféle faji megkülönböztetés ellenzése. Ezek a tulajdonságok vezérelték tetteit rektorsága idején, 1940-41-ben is. Munkatársai, tudóstársai elmondták sok helyen, hogy milyen változatos körülmények között találkozhat az ember Szent-Györgyi Albert nevével. Laki Kálmán, egykori tanítványa és munkatársa idézi fel egyik írásában azt az epizódot, amit professzor Cori, későbbi Nobel-díjas orvos mondott el. Mikor Pozsonyt az első világháborúban győztes hatalmak Csehszlovákiának ítélték, Szent-Györgyi Albertnek távoznia kellett. Ő és Szent-Györgyi abban az időben együtt dolgoztak. Egy éjjel a viharos Dunán együtt mentették meg az egyetem technikai berendezéseit, hogy a kutatásokat itthon folytathassa. Ugyancsak Laki Kálmán írásából tudjuk, hogy az első zsidótörvény parlamenti beterjesztése elleni tiltakozást Móricz Zsigmond után az elsők között írta alá. Ki is hát Szent-Györgyi Albert? Világhírű tudós, patrióta és a szellemi szabadság fáradhatatlan harcosa. Mindez és mégis más. Szellemiségéből következett, hogy rektorsága idején mindent meg akart tenni az egyetemi ifjúságért. Támogatta a szegedi diákegység-mozgalmat, ami miatt a jobboldali sajtó erősen támadta. A legnagyobb országos visszahangot a szegedi egyetem diákjaiból alakult Színjátszó Társaság Hamlet előadása eredményezte. Az előadás a fiatal Horváth István rendezésében és Szent- Györgyi Albert támogatásával igazi művészi színvonalú, szinte tökéletes élményt nyújtott. Az előadást bemutatták a Nemzeti Színházban és Kolozsvárott is a diákszereplők. A tragikusan, 19 éves korában meghalt Horváth István emlékére, 1942-ben kiadott tanulmánykötetet a kiadók Szent-Györgyi professzornak ajánlották. Rektorságának lejárta után megerősödtek személye ellen a jobboldali támadások. Szent-Györgyi elsősorban tudós volt, nem politikus, de ahogy írta: „A politika behatolt az életembe, és amikor könyveket égettek és üldözték a barátaimat, nekem igent vagy nemet kellett mondanom. Én nemet mondtam.” És mialatt fáradhatatlanul folytatta kutatásait az élet lényegének megértése érdekében, a polgári ellenállási mozgalom egyik vezetője lett. Amikor 1943-ban az isztambuli egyetem meghívására „Az élet kémiája” című előadás megtartására elutazott, azt a diplomáciai feladatot kellett ellátnia, hogy találkozzon egy angol közvetítővel, a Kállay-kormány megbízásából. Erről így beszélt egy TV-interjúban: „Az angolok tudták, hogy én az ő oldalukon vagyok, mert én mindig kiálltam a fasizmus ellen. Azonnal jelentették Londonnak találkozónkat, és a mondókámat is továbbították az admirálisnak. Másnap jött a válasz Londonból, hogy menjek vissza Magyarországra, állítsak fel egy titkos rádióállomást, és közvetítsek köztük és Kállay, a miniszterelnök között. Kitanítottak az angol titkos kulcsra is, az egész chiffrere, hogy hogyan kell ezeket a táviratokat rejtjelekre átültetni. Én visszamentem Szegedre. Bay professzor azonnal felajánlotta, hogy segít a rádióállomást létrehozni. Ez most nagyon egyszerűen hangzik, hiszen minden szerelő meg tudja csinálni, de akkor ez komoly életveszéllyel járt. Ha a németek fölfedezik, azonnali akasztással járt volna. Sajnos közben ez a terv valamiképpen kiszivárgott, a németek megtudták, és akkor elértem életem csúcspontjára, mert Hitler teljes dühvei ordította a nevemet, és kirendelte a
